176390. lajstromszámú szabadalom • Épület előregyártott elemekből, és eljárás annak építésére

7 176390 8 Az 51. ábra a rajzokon BS -1 jellel jelölt erkély betonlap fölülnézete. Az 52. ábra az 51. ábrán látható erkély betonlap oldalnézete. Az 53. ábra a rajzokon SL-1 jellel jelölt, előre­gyártott lépcső szerkezet fölülnézete. Az 54. ábra az 53. ábrán látható lépcső szer­kezet oldalnézete. Az 55. ábra az előregyártott lépcső szerkezet végének nagyobb méretekben, részleteiben szemlél­tetett metszete. Az 56. ábra a 12.A) ábrán föltüntetett 56—56 vonal menti metszet, amely a lépcső szerkezetet beépítve, metszetben mutatja. A találmány szerinti lakóház következő ismerte­tése során a találmány szerinti főbb szerkezet­­részeket betűkkel — helyenként betűkkel és szá­mokkal — jelöljük, és ahol a főbb szerkezetré­szeket részleteiben ismertetjük, az egyes részle­teket, alkatrészeket szokásos módon, számokkal jelöljük. A találmány szerinti lakóház alapjainak elkészí­téséhez általában használhatók a szokásos alapozási megoldások, azonban előnyös az úgynevezett pillé­­res típusú alapozás alkalmazása olyan megoldásban, ami főként a 9., 9.a) és 14-22. ábrákon látható. A 9. ábrán látható módon egy sorozat szokásos kialakítású 100, 101, 102, 103, 104 és 105 pillér van egy vonalban elhelyezve úgy, hogy ezek pél­dául 106, 107, 107a keresztgerendákat és további, nem számozott hasonló keresztgerendákat tartanak abból a célból, hogy ezek a 14-22. ábrákon egé­szükben GB jellel jelölt keresztgerendák a talajszint fölött egy megfelelő alapfelületet képezzenek. A 14. ábrán látható 108 keresztgerendában szo­kásos 110 vasalás van, amely lefelé benyúlik a 111 pillérbe. A 15. ábrán a 113 keresztgerendán 112 fejgeren­da van elhelyezve, amely betonból készül és a helyszínen öntött 114 betonlap határoló falaként szolgál ennek öntésénél. Mint a 16. ábrán látható, ugyanez a fejgerenda tarthatja a fölötte levő HM belső magelemet is, amely esetben a belső magelem alsó része a fejgerendában kiképzett horonyszerű részben van. Ennek a kialakításnak alkalmazásánál a lakóház vagy más hasonló épület első szintjében előregyár­tott, előre öntött belső magelemek, felvonóakna elem és fejgerendák vannak, amelyek a keresztge­rendákon vannak elhelyezve. A szomszédos belső magelemek szélei a 19. ábrán látható módon egy­mástól keskeny térközzel vannak elválasztva, úgy­hogy a 116 merevítő rudak közöttük fölfelé tud­nak nyúlni. Ennél a kialakításnál amikor az első teherhordó 117 főfal helyére van helyezve, ezen belül egy térköz van, amelybe a második szint öntése folyamán a nyílások fölső végein át betont lehet önteni, és így a teherhordó 117 főfalat a belső magelemekkel a 19. ábrán látható módon egyesíteni lehet. Hasonió módon járunk el a 18. ábrán látható, helyszínen öntött 114 betonlap előállításánál is. A 18. ábrán látható, helyszínen öntött 114 betonlap részben helyettesíthető előregyártott betonlapok­kal is. A következőkben a BW főfalakat ismertetjük, amelyek főként a 42., 43. és 44. ábrákon láthatók. Mindegyik teherhordó főfal betonlaphoz hasonló kialakítású és ellentétes oldalakon levő 120, 120a külső felülete, ellentétes oldalakon levő 121a, 121b végfelülete, 122 fölső felülete és 123 alapfelülete van. A 122 fölső felülettől a 123 alapfelületig több függőleges 124 nyílás nyúlik keresztül a fő­falon, továbbá szerkezeti erősítés céljából a nyílá­son szemben levő oldalai mellett 125, 126 huzalhá­lók nyúlnak el. A 122 fölső felületben 127 emelőfülek vannak, amik lehetővé teszik a főfalaknak építkezés hely­színén daruval való fölemelését. A 123 alapfelület közelében a függőleges nyí­lások két oldalán egy-egy járulékos 128 erősítő rúd van. A következőkben a HM belső magelemeket is­mertetjük. A belső magelem lényegében előre összeszerelt, önmagában zárt, illetve önálló egység, amelyben a lakóház vagy egyéb hasonló épület szolgáltatási vezetékeihez csatlakoztatható módon benne vannak a csővezetékek, elektromos vezetékek és fűtő veze­tékek is. A belső magelemnek padozat betonlapja és oldalfalain szolgáltatási csatlakozói vannak. A padozat betonlap méretei olyanok, hogy tényle­gesen áthidalja a fő teherhordó falak közötti távol­ságot és ezekkel egységes szerkezetet képez. A 45. ábrán látható HMS belső magelem 1 beton­lap alakja általában négyszögű tömb, amelyben több 130 erősítő rúd nyúlik keresztül. Ezeknek egyik 130a vége túlnyúlik a belső magelem beton­lap egymással ellentétes 131 szélein, úgyhogy ezek a végek a helyszínen levő teherhordó falak elhe­lyezését követően a pont-vonalas vonallal föltün­tetett helyzetekbe hajlíthatók. A belső magelem betonlap 134 fölső felülete és 135 alsó felülete között két átmenő 132, 133 nyílás van, amelyek a belső magelem betonlapban mintegy beépített szolgáltatási fülkét képeznek. A 137 és 138 végfelületekből huzalokból sodrott 136 emelőfülek állnak ki, amely emelőfülek közelebb vannak a 134 fölső felülethez, mint a 135 alsó felülethez. A 130 erősítő rudak kinyúló 130a végei is közelebb vannak a 134 fölső felülethez, mint a 135 alsó felülethez. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a 130a végeket és 136 emelőfüleket azok fölé a szomszédos betonlapok vagy lakóház alkat­részek fölé hajlítsuk, amelyek vastagsága kisebb a belső magelem betonlap vastagságánál. A találmány szerinti lakóháznál alkalmazott teljes vastagságú be­tonlap vastagsága normál esetben 20 cm. A 132, 133 nyílások köré a szilárdság növelése céljából járulékos 139 merevítő rudak vannak a beton anyagba ágyazva. A következőkben a födémelemeket ismertetjük, amelyeket a rajzokon FTS jellel jelölünk. A 45. és 46. ábrákkal kapcsolatban ismertetett belső magelem betonlapok teljes vastagságúak, ezzel szemben a 47. és 48. ábrákon látható födémelem betonlapok csak fél akkora vastagságúak, úgyhogy amikor ezek keresztirányban illeszkednek a belső magelem betonlapokhoz, ezek 130 erősítő rúd­­jainak 130a végei kihajlíthatók és a szomszédos i 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom