176385. lajstromszámú szabadalom • Központi tartály vetőmagvak vagy hasonlók részére

3 176385 4 vagy hasonlók tekintetében a tömítettség. Ezen­kívül a lezáró részeknek a középső részhez képesti relatív helyzetének ilyen változtatásával el lehet érni az egyik, vagy mindkét lezáró rész egyes, vagy összes kiadónyílásának lefedését. Javasolja továbbá a találmány, hogy a kiadónyí­lások mindegyike egy fedővel lezárható legyen. Ily módon lényegében a lezáró részeknek a középső részhez képesti mindenkori relatív helyzetétől füg­getlenül tetszés szerint csökkenteni lehet a kiadó­nyílások számát. A találmány egyik javaslatának felel meg to­vábbá az, hogy legalább a középső rész aljának közelében a vetőmagvaknak, vagy hasonlóknak a tartály hosszanti irányában való elcsúszását aka­dályozó betét van. A központi tartály ilyen jellegű kialakítása különösen akkor bizonyul célszerűnek, ha ezt a szemenként vető géppel kapcsolatban ferde helyzetben kell használni. Végezetül a találmány még javasolja azt, hogy a kiadónyílásokra az egyes vetőfejekkel történő összekötéshez legalább részben hajlékonyán kikép­zett összekötővezetékek csatlakozzanak. A leírás következő részében a találmány tárgyá­nak egyik kiviteli alakját rajzok alapján ismer­tetjük. A rajzokon látható: 1. ábra: a találmány szerint kialakított központi tartály hat kiadónyílással maximális hosszúságban, 2. ábra: az 1. ábra szerinti központi tartály a két lezáró résznek relatíve a középső rész felé egymásbatolt helyzetében, 3. ábra: a 2. ábra 3—3 vonala mentén vett metszet a belső kiképzés elhagyásával és 4. ábra: az elzárt kiadónyílás metszete. Az ábrákon feltüntetett központi tartálynak két olyan oldalfallal ellátott 1 középső része van, ame­lyek a tartály felső részén egymással párhuzamo­sak, az alsó tartályrészben pedig v-alakú kiképzésük van. Az 1 középső részhez felnyithatóan csatla­kozik a 2 billenő fedél. A középső rész feltün­tetett kiviteli alakja esetében ennek a résznek két olyan 3 kiadónyílása van, amelyek mindegyike a 4 csatlakozó csonkkal van kapcsolatban. E 4 csatla­kozó csonkok mindegyike a szokásos 5 csőbilincs segítségével köthető össze a legalább részben hajlé­kony kiképzésű 6 összekötő vezetékkel, amely a szemenkénti vetőfejhez vezet. Ez a vezeték hajlé­kony tömlő lehet. Az 1 középső rész a két 4 csatlakozó csonkja között a 7 tartótám felső végéhez van szilárdan rögzítve, ennek alsó vége pedig a továbbiakban nem ábrázolt szemenként vető gép 8 tartósínén lehet megfogva. Az 1 középső rész mindkét végén nyitott. Eze­ken a végeken egy-egy 9 lezárórész található, ezek­nek a belső profilja lényegében az 1 középső rész külső profiljának felel meg. Ily módon a 9 lezáró­részek a tartály hosszirányában az 1 középső rész­hez képest eltolhatok. Minden eltolt helyzetben az 1 középső rész oldalfalai szorosan a 9 lezáró részek oldalfalainak belső felületéhez simulnak úgy, hogy a tartályban levő vetőmagvak nem juthatnak ki a két tartályrész között. Mindegyik 9 lezáró résznek van 10 homlokfala, valamint 11 billenő fedele, amely a tartályon kívül az egyik oldalfal felső végének közelében van ezen billenthetően rögzítve. Mindegyik 9 lezáró résznek van továbbá 4 csat­lakozó csonkkal ellátott két 3 kiadónyílása, ame­lyek a már leírt módon köthetők össze a 6 tömlőkkel. Ezenkívül mindegyik 9 lezáró részen egy-egy 7 tartótám felső vége van rögzítve, ezek alsó vége pedig eltolhatóan és beállíthatóan lehet megfogva a 8 tartósínen. A 4. ábra olyan 3 kiadónyílást ábrázol, amely a 12 fedő segítségével el van zárva. Az ábrázolt kiviteli példáknál az 1 középső rész alsó részénél a 13 betét található, amelyet mindig két háztetőszerűen egymáshoz hajló lemez alkot, ezek egymással és az oldalfalakkal szilárdan össze vannak erősítve. Mindig két olyan betét között van az a tartály hosszirányára merőleges vályú, amelyben a kiadónyílás elhelyezkedik. A betét a tartályban levő vetőanyag mozgását akadályozza meg a vetőgép mozgásirányára merőlegesen, azaz a tartály hosszának irányában. Ha a központi tartály az 1. ábrán feltüntetett helyzetben egy univerzális szemenként vető gépen van felszerelve, akkor néhány kézmozdulattal a 2. ábrán látható helyzetbe lehet állítani, hogy eb­ben az állásban kukorica vetésére használhassuk. Ehhez csupán az szükséges, hogy a 9 lezáró részek 7 tartótámjainak alsó végén levő rögzítését a 8 tartósínen megoldjuk és a két tartótámot a hozzá­juk tartozó lezáró részekkel a 8 tartósínen eltoljuk. Az eltolás következtében a 9 lezáró részeknek az a két kiadónyílása önműködően elzáródik, amely közvetlenül szomszédos az 1 középső résszel. Ily módon az 1. ábra szerinti hat 3 jelű kiadónyílással ellátott tartálynak ezután már csak négy szabad 3 kiadónyílása van. A tartály hosszmérete e közben tetemesen csökkent. Ezenkívül még az is lehet­séges, hogy a központi tartály mindegyik állásában az egyes szabad 3 kiadónyílásokat kiegészítés­képpen 12 fedőkkel elzárjuk. Arra kell még rámutatnunk, hogy a 3 kiadó­nyílások tartályrészenkénti számát a mindenkori követelményeknek megfelelően lehet megválasztani. Ezen felül a tartályrészek számát magát is lehet változtatni, ha például a 9 lezáró részeknek nincs homlokfala, hanem a hosszabbító részekkel azonos módon csatlakoznak össze, mint amint ez a kap­csolat az 1 középső résszel az ábrán látható. Szabadalmi igénypontok: 1. Központi tartály vetőmagvak, vagy hasonlók befogadására, több kiadónyílással, azzal jellemezve, hogy a tartály több, hosszanti irányban egymáshoz képest állítható tartályrészből (1, 9) áll, melyek tartósínre (8) támaszkodnak. 2. Az 1. igénypont szerinti központi- tartály kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a középső tar­tályrészből (1), továbbá két, a középső tartály­részhez (1) képest állítható szélső tartályrészből (9) áll. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti központi tartály kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mind­egyik tartályrészen (1, 9) két kiadónyílás (3) van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom