176383. lajstromszámú szabadalom • Fuvóka gázok bevezetésére
s 176383 6 esetenként elhagyható. A maganyag ilyenkor saját maga képezi a reakciógáz csatorna belső falát. A magképzésre fémként a réz, a szokásos szén-acél és ötvözött acélok különböző típusai, előnyösen 15%-nál több krómtartalommal, bizonyultak használhatónak. A mag alakja gyártástechnikai okokból előnyösen körkeresztmetszetű, azonban nincs a kör alakhoz kötve. Sokszögek és nem szimmetrikus alakok is felhasználhatók egyedi esetekben. Például egy Siemens—Martin-kemence oldalfalába sikerrel használtak egy a találmány szerinti fúvókát ovális maggal. Nagyátmérőjű kerek mag ebben a speciális esetben a frissítőtartály csekély fürdőmélysége miatt nehézségeket okozott volna. A fűvókamagon normál esetben az anyagok nem folynak keresztül. Tűzálló masszák vagy égetett formatestek esetében az átáramlás a kis védőfolyadék mennyiség miatt bevált. A találmány értelmében azonban a magban esetenként csatornákat lehet kiképezni előnyösen furatok formájában, és ezekben például az olvadék metallurgiai befolyásolására folyadékot vagy gázt bevezetni. Bevált például a találmány szerinti fúvóka magjának egy vagy több csatornájában az olvadékba éghető szilárdanyagokat az inertgázzal együtt bevezetni. Továbbá a magban gyakran található egy csatorna előnyösen a mag középpontjában amelyen keresztül mérőeszköz nyúlik be, és amely mérőeszközzel a fúvóka-hosszúságot lehet ellenőrizni. A reakciógáz bevezetőcsatomájában levő terelőelemek, amelyek a reakciógáznak például oxigén por alakú salakképző anyaggal, vagy anélkül, perdületet adnak, alakját széles határok között lehet variálni. Előnyben részesülnek azonban a csavarvonalú, illetve csavar alakú kiképzések 10—70° közötti emelkedési szöggel. Az emelkedési szöget a fúvóka hosszában variálni lehet, például a találmány szerinti fúvóka alkalmazása egy elektromos kemencében megfelelőnek bizonyult az oldalfalba helyezett fúvókákkal és az egymásra helyezett terelőelemek kopásának előrehaladtával a reakció-gázmennyiség csökkentése, hogy a kemence összüzemideje alatt a reakciógáz az olvadékba körülbelül a kemence középpontjáig hatoljon be. A találmány szerinti fúvókánál a reakciógáz-bevezetőcsatomájába több terelőelemet is be lehet építeni. Ezekben az esetekben célszerűnek bizonyult, hogy az így képződő kamrákat, például csatorna részeket, a fúvóka hosszában keresztcsatornákkal összekötjük, továbbá a fúvókahosszt több részre felosztjuk. A terelőelemek alakképzésének vagy variációs lehetőségének megfelelően a csatorna keresztmetszetek kitöltése is ezekkel a terelőelemekkel történhet. A gyűrűnyílás 1/10—1/8 részéig a kísérleti fúvókákat terelőelemekkel töltöttük ki, és nem lehetett megállapítani a találmány szerinti fúvóka kedvező hatásának hátrányos megváltozását. A terelőelemek fémből, például rézből, szokásos szénacélból és nemesacélból készültek. A keramikus anyagokból készült terelőelemek, mint a fémkerámia, cézium, szintén jónak bizonyultak. A hidrátkötésű cement és olvasztott agyagcement alapú kerámiák egyszerű kezelhetőségük miatt különösen előnyösnek bizonyultak. A találmány értelmében egy különleges alakú fúvóka egy gyűrű keresztmetszetű részdarab, bizonyos mértékig ívelt nyílással, mely hosszában, csavarformában tűzálló anyagba van építve. A találmány szerinti fúvóka a zavarérzéketlensége és a nagy reakciógázáteresztőképessége alapján, például nagy oxigénmennyiségek átfújása az olvadékon, eleget tesz a szükséges kikötéseknek, hogy nagyon kisszámú fúvóka elég legyen az olvasztó- vagy frissítőtartályokhoz. Csak üzemi felhasználási esetben már két fúvóka elegendőnek bizonyult. Ebből egyszerű mód adódik a találmány szerinti fúvóka védőfolyadékellátásának egyedi felügyeletére, és ezzel a fúvóka üzembiztonsága a maximumra növekszik. Az üzemi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel a fúvókák zavarok nélkül az egész kemenceüzemidő alatt működnek, például két 60 tonnás konverterben a találmány szerinti fúvókák 10 kemenceüzemidő alatt üzemi zavarok nélkül dolgoztak. A reakciógáz bevezetőcsatomája, melynek keresztmetszete gyűrű vagy gyűrűhöz hasonló alakú, a találmány szerinti fúvókánál a szélességében kisebb gyűrűnyílással van körülfogva, melyen keresztül a védőfolyadék kerül bevezetésre. A védőfolyadék-gyűrűnyflás egyes különböző keresztmetszet alakú csatornára osztható fel, például félkör alakúra. A védőfolyadék-gyűrűnyüásának egyedi csatornákra történő felosztásával a védőfolyadék egyenletesebb elosztása érhető el a reakciógáz körül. Egyidejűleg a találmány szerinti fúvóka teljes felépítése mechanikusan stabilabbá válik, ami a fúvóka üzembiztonságának növelését szolgálja. A reakciógázcsatoma belső részén képezett további gyűrű alakú nyílás a védőfolyadék adagoláskor szintén megegyezik a találmány céljával. A belső védőfolyadék-gyűrűnyflás alakja és szélessége hasonló a külsőéhez. Természetesen a fúvóka külső védőfolyadék-gyűrű alakú csatornája felosztható egyedi csatornákra, míg a belsőben nincs meg ez a felosztás, és fordítva. A találmány szerinti fúvóka a belső gyűrűnyílás nélkül is betölti funkcióját, mégis célszerű a belső védőfolyadék-gyűrűnyflás, különösen ha a fúvóka meghatározott időnként égőként működik. A nagyobb átmérő, amely rendelkezésre áll az éghető gázok és/vagy folyadékok átáramlására, például szénhidrogének, minden különösebb technikai felszerelés nélkül lehetővé teszi a tüzelőanyagmennyiség növelését egészen az oxigénre vonatkoztatott sztöchiometrikus viszonyokig. A találmány szerinti fúvóka égőként történő felhasználása például a konverter felfűtési ideje alatt és a salak előmelegítésére történik. Fémek frissítéséhez védőfolyadékként főleg a gáz és folyadék állapotú szénhidrogének felhasználása vált be. Normál esetben a fúvóka fém frissítéséhez való felhasználásakor a felhasznált szénhidrogénmennyiség legfeljebb 10 súlyszázaléka az oxigénnek. Ez az adat nem tekinthető szigorú felső határnak, hanem meghatározott feltételek esetén jelentősen túlléphető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
