176366. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként(1-fenil-2-triazol-etil)-éter-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
5 176366 6 reagáltatjuk, amikor is alkálifém-halogenid lehasadása mellett az (I) általános képletű vegyidet képződik. A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagok erős gombaölő és baktériumölő hatást mutatnak. A gombák és baktériumok pusztításához szükséges koncentrációban a kultúrnövényeket nem károsítják. Ezért a vegyületek, mint növényvédőszer-hatóanyagok alkalmasak gombák és baktériumok pusztítására. A növényvédelemben gombaölő anyagokat a Plasmodiophoramycetes, Oomycetes, Chrytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basisiomycetes, Deuteromycetes pusztítására alkalmaznak. Az (I) általános képletű hatóanyagoknak széles hatásspektruma van, és egyaránt alkalmazhatók a föld feletti növényrészeket és föld alatti növényrészeket károsító gombák, valamint a magokon keresztül fertőző kórokozók pusztítására. Az (I) általános képletű vegyületek különösen jó hatást mutatnak a föld feletti növényrészeket károsító gombák, így Erysíphe-fajták, Podosphaera-fajták, Venturi-fajták. például az almalisztharmat kórokozója (Podosphaera leucotricha) és az almavarasodás kórokozója (Fusicladium dendriticum) ellen. A hatóanyagok továbbá gabonabetegségek, így gabonalisztharmat és gabonarozsda ellen igen hatékonyak. Említésre méltó még a hatóanyagok részben szisztémikus hatása, amelynek révén a hatóanyag a talajon, majd a gyökéren keresztül a növény föld feletti részeibe jut és így a növényt gombásodás ellen védi. A növényvédelemben az (I) általános képletű vegyületeket vetőmagcsávázásra és föld feletti növényrészek kezelésére alkalmazhatjuk. A hatóanyagok melegvérűekre kifejtett toxicitása csak alacsony. Szagtalanságuk és jó elviselhetőségük folytán kezelésük nem kellemetlen. Vetőmagcsávázószerként alkalmazva a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek védőhatásukat mind a vetőmag felületi fertőtlenítése útján (például az árpa levélcsíkossága esetében), mind szisztémikusan a vetőmagba behatolva (például a búza és árpa kőüszögös megbetegedései esetében) fejtik ki. Ezenkívül a hajtás gomba okozta fertőzése (például lisztharmat esetében) ellen szisztémikus védőhatás érvényesül. A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké alakíthatjuk. A készítményeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat hordozóanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomáj alatt levő cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozó anyagokkal összekeverjük és adott esetben felületaktív anyagokat, így emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegyhez. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk fel, szerves segédoldószert is adhatunk az elegyhez. Folyékony oldószerként főleg az alábbiak jönnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, benzol, toluol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzol, klóretilén vagy metilénklorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, továbbá alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok észterei és éterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton vagy ciklohexanon, erősen polár oldószerek, így dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid és víz. Folyékony gázokon itt olyan anyagok értendők, amelyek szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, például aeroszól-hajtógázok, mint amilyenek a diklór-difluor-metán és a trildór-fluor-metán. Szilárd hordozóanyagként természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld, és szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasavak, alumínium-oxid és szilikátok kerülnek alkalmazásra. Emulgeálószerként nemionos és anionos emulgeálószereket, így polioxietilén-zsíralkohol-étert, például alkil-aril-poliglikolétert, vagy polioxietilén-zsírsav-észtereket, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, diszpergálószerként pedig például lignint, szulfitszennylúgot vagy metil-cellulózt alkalmazhatunk. A találmány szerinti készítmények az (I) általános képletű hatóanyagokon kívül még egyéb, ismert hatóanyagokat, így fungicid, inszekticid, akaricid, nematocid, herbicid hatású anyagokat, madárriasztó anyagokat, a növényi növekedést szabályozó anyagokat, tápanyagokat és a talajszerkezetet javító anyagokat is tartalmazhatnak. A találmány szerinti készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyösen 0.5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos, módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással, száraz, nedves és áztatós csávázással inkrusztálással. Levélfungicidként alkalmazás esetében a hatóanyagkoncentrációt a felhasználásra kész készítményben szélesebb határokon belül változtathatjuk. A permedé általában 0,1 és 0, .0001 súly%, előnyösen 0,05 és 0,0001 súly% közötti hatóanyagmenynyiséget tartalmaz, Vetőmagcsávázószerkénti alkalmazás esetében 1 kg vetőmagra általában 0,001—50 g hatóanyagot, előnyösen 0,01-10 g hatóanyagot számítunk. Az új vegyületek sokoldalú alkalmazhatósága az alábbi példákból kitűnik. A) példa Uromyces-teszt (babrozsda elleni védőhatás vizsgálata) Oldószer: 4,7 súlyrész aceton Emulgeátor: 0,3 súlyrész alkil-aiű-poliglikoléter Víz: 95 súlyrész 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
