176361. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hidraolikus szabályozású bolygóhajtómű különböző gépek, valamint járművek fokozatmentes meghajtására

176361 4 3 Lényeges eleme az egyetlen hidraulikus egységet képező, hidraulikus közeggel kitöltött forgatható zárt térben elhelyezett, egyidejűleg fogaskerékszi­vattyúként is működő bolygóhajtómű, melynek belső falazatain található kiömlőnyílásaiból, a szívó­­nyílásaihoz áramló folyadék mennyiségét a külső erővel működtetett szabályozó elem változtatja, szabályozva ezzel közvetlenül és hidraulikusan a bolygókerekek saját tengelyük körüli forgását. Ez a változtatás a központi keréken át a hajtótengely fordulatszámának változását eredményezi. A találmány részletes ismertetéséhez szükséges rajz két ábrán található. Mivel a bolygókerekek számát a teljesítményigények határozzák meg, a rajzok az egyszerűség érdekében a találmány két­­bolygókerekes kiviteléről készültek. Az 1. ábra a találmányt üresjárati állapotban mutatja be, a 2. ábra C—O—O—D vonalán metszve. A meghajtó gép­pel való kapcsolatot mindkét ábrán a tollas nyíl .szemlélteti. 2. ábra a találmányt az 1. ábra A-A-B-B vonalán metszetben, a B-B metszetrész 180°-os elforgatásával ábrázolja. A háromrészből álló 1 ház magába foglalva a 4 hajtótengelyt a 2 belső és a 3 külső csapágyakkal megtámasztva, a 8 külső és 9 belső tömítő elemekkel letömítve, a 4 hajtótengelybe forgathatóan elhelyezett 10 szabá­lyozó elemet, forgatható zárt teret alkot. A 5 központi kerék a 4 hajtótengellyel merev kapcso­latban, a 6 bolygókerekek a 7 bolygókerékten­­gelyekkel az 1 ház felső és alsó részén forgatha­tóan vannak csapágyazva. Az 1 ház belső és alsó falazatán található 12 kiömlő, felső falazatán all szívónyílások. Az 5 központikerék a 6 bolygóke­rekekkel egymással fogaskapcsolatban vannak. A 4 hajtótengely tengelyirányú furatában forgathatóan elhelyezve a 10 szabályozó elem található. Az ábrákon látható görbe nyilak a példának meg­felelően az egyes elemek saját tengelyük körüli forgásirányát jelzik. A találmány szerinti hajtómű működése az indulástól a megállásig a 4 hajtóten­gelyre vonatkoztatva az alábbiak szerint történik : A hajtómű 1 háza, a 8 külső tömítő elem és a 4 hajtótengely által lezárt tér folyadékkal van feltöltve. A feltöltött hajtómű 1 háza a meghaj­­tógép által meghajtva forgásba jön és magával viszi a 7 bolygókeréktengelyekkel a 6 bolygókerekeket. Amíg a 4 hajtótengely a meghajtandó gép indítási erőszükségletével van megterhelve, addig a 6 boly­gókerekek a saját 7 tengelyük körül forogva legör­dülnek az 5 központi keréken, közben fogaskerék­szivattyúként működve folyadékot nyomnak ki a 12 kiömlőnyíláson át az alsó térrészbe. Innen a folyadék a 4 hajtótengely és a vele együtt forgó 10 szabályozóelem egymást fedő ablaknyílásain át áramlik a felső térrészbe all szívónyíláshoz, ezzel kialakul az üresjárati állapotot jellemző cirkuláció. A külső szabályozó erő által a 4 hajtótengelyhez képest előforduló 10 szabályozó elem ablaknyílásai­val, fokozatosan takarásba kerülve folytatja a cir­kulációt, ezzel nyomást létesít a 12 kiömlőnyíláson át az 5 központi kerék és a 6 bolygókerekek összeforgó fogai előtt. Amikor a nyomásból az 5 központi kerék osztókörére számítható kerületi erő nagyobb lesz a meghajtandó gép indítási erő­szükségleténél, bekövetkezik a meghajtandó gép in­dulása. Amikor a 10 szabályozó elem ablaknyílásai­val a szabályozás követc.uben teljes takarásba kerül, kialakul az a mavmalis nyomás, amely a volumetrikus veszteségektől eltekintve a 6 bolygó­kerekek saját 7 tengelyeik körül való forgásának megszüntetéséhez szükséges. Ezzel bekövetkezik az egymáson legördülő 5 és 6 kerekek közvetlen hidraulikus reteszelése. A zárt tér pedig osztható lesz. A 10 szabályozó elem külső-erő által történő az előbbivel ellentétes irányú elforgatásával a hajtó­mű ismét üresjárati állapotba kerül, amikor az üresjárati állapotot jellemző cirkuláció újból kiala­kul. A szükségszerűen fellépő motorfék üzemmód­ban az 1 ház belső falazatán levő 11 és 12 átömlőnyüások eddigi funkciói az ellenkezőre vál­toznak. A találmány szerinti hajtómű eddig ismertetett működése a térben foglalt bármilyen irányú helyze­tétől függetlenül végbe megy. A fentiekből látható, hogy a találmány szerinti hajtóművet egyetlen, egymással fogas kapcsolatban levő központi és bolygókerekek csoportjából kép­zett szerkezeti egység alkotja, melyből az alábbi előnyök következnek: 1. A két darab hidraulikus egységből álló hajtó­művekkel szemben, az egyetlen szerkezeti egység­ből álló és hidraulikus kapcsolatot biztosító, talál­mány szerinti hajtómű súlya lényegesen kevesebb. 2. Az egyik hidraulikus egység feleslegessé válása következtében javul a volumetrikus hatásfok. 3. Az előbbiekből következően javul a mecha­nikai összhatásfok. 4. A hajtómű csak a szabályozó elem fordí­tásához igényel csekély külső erőt. 5. A hajtómű kevesebb alkatrészből áll, ezért alkalmazásával csökkennek a gyártási és üzemelte­tési költségek. 6. Ellentétben más hidraulikus hajtómű típu­sokkal, nem igényel sém hűtőberendezést, sem nyomatéktámot. 7. A bolygókerekek számának növelésével na­gyobb terhelési igények kielégítésére alkalmas. 8.. Megfelelő méretekben előnyösen állítható elő sorozatgyártásban. A felsorolt előnyök a találmányt alkalmassá teszik bármely térbeli helyzetben gépek, berende­zések és járművek fokozatmentesen szabályozható fordulatszámmal történő meghajtására, és széles körben való alkalmazásra. Szabadalmi igénypontok: 1. Közvetlen hidraulikus szabályozású bolygóhaj­tómű bármely térbeli helyzetben, gépek, berendezé­sek és járművek fokozat mentesen szabályozható fordulatszámmal történő meghajtására azzal jelle­mezve, hogy a ház (1) a szabályozó elemet (10) tartalmazó hajtótengellyel (4), melyet a belső (2) és a külső csapágyak (3) támasztanak, a belső (9) és külső tömítő elemek (8) tömítenek, folyadékkal kitöltött forgatható zárt teret alkotnak, amelyben a hajtótengelyen (4) szilárdan rögzített központi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom