176345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor előállítására olefinek hidroformilezéséhez

3 176345 4. mázunk, amely 30 súly%-nál nagyobb mennyi­ségben a hidroformilezésnél képződött aldehidek dimer kondenzációs termékeit tartalmazza. Az oxidálást legfeljebb 100 C-on .végezzük. Cél­szerűen olyan melléktermékeket oxidálunk, melyek hosszúszéiüáncú szerves savak legfeljebb 0,4 súly% kobaltkoncentrációjú kobaltsóit tartalmazzák. À találmány szerinti eljárást az alábbiak szerint kivitelezzük: Olefinek hidroformflezésénél képződött mellék­­termékeket oxigénnel vagy oxigéntartalmú gázok­kal, például levegővel 0,5—3 órán át legfeljebb 200°C-on oxidáljuk. A folyamatot célszerűen leg­feljebb 100 C-on kivitelezzük. Előnyösen olyan melléktermékeket oxidálunk, melyek hosszúszén­­láncú szerves savak legfeljebb 0,4 súly% kobaltkon­centrációjú kobaltsóit tartalmazzák, mivel magasabb koncentráció az oxidációt gátolná. Az oxidációs reakcióhoz olyan hidroformilezési melléktermékeket alkalmazunk, melyek a fő hidro­formilezési termékek forrponttartományánál maga­sabb hőmérsékleten, de 160—370 C között forr­nak. Ilyen melléktermékek például az aldehidek és alkoholok desztillálásánál képződő magasforrás­­pontú maradékok, melyek az említett aldehideket legfeljebb 3 súly%-ban tartalmazzák. Ezeknek a melléktermékeknek a frakciói is alkalmazhatók, amelyek 30%-nál nagyobb mennyiségben a hidro­formilezésnél képződött aldehidek dimer konden­zációs termékeit tartalmazzák. A szerves savak kapott oldatait rövidszénláncú alifás karbonsavak kobaltsóinak vizes oldatával leg­feljebb 250 C-on reagáltatjuk, eközben a rövid­szénláncú alifás karbonsavat és vizet ledesztilláljuk. A csaknem kvantitatív hozammal (>99%) hosszú­­szénláncú szerves savak kobaltsóinak szerves oldó­szeres oldatát kapjuk, mint kész katalizátort. Az eljárás előnye, hogy az olefinek hidroformi­­lezése során keletkező eddig fel nem használt mel­léktermékek és rövidszénláncú alifás karbonsavak kobaltsóinak vizes oldata felhasználást nyer és egy­szerű módszerrel, pótlólagos anyagok felhasználása nélkül a hidroformilezési reakcióhoz szükséges ka­talizátorrá feldolgozható. A levegővel vagy oxigén­nel kezelt melléktermékeket az oldószer vagy sav­komponens előzetes ledesztillálása vagy leválasztása nélkül dolgozhatjuk fel katalizátorrá. A hidroformilezési reakció során képződött ma­gas forráspontú melléktermékeket például levegővel oxidálva a hosszúszénláncú karbonsavak és egyéb oxidációs termékek mellett kobalttal sókat képző rövidszcnléncú karbonsavak is keletkeznek. Ezek a sók azonban szerves termékekben, például a hidro­formilezési termékekben oldhatatlanok, illetve rosszul oldódnak. A találmány szerinti eljárással kizárólag olajoldható kobaltvegyületeket tartalmazó katalizátort állítunk elő, amely a hidroformilezési reakcióhoz problémamentesen alkalmazható. A találmányt az alábbi példák kapcsán szemlél­tetjük. 1. példa Butilén hidroformilezési reakciója során képző­dött melléktermékekből 200 g frakciót 500ml-es, keverővei ellátott üveglombikba töltünk és a frak­ción 551iter/h térfogati sebességgel 40 C-on két órán át levegőt vezetünk át. A frakció forrpont­­tartománya 160—250 C, savszáma 17 mg KOH/g, karbonilcsoport-tartalma 9,4 súly%, beleértve az 1.5 súly% 5 szénatomos aldehidet. A reakcióelegyet (savszáma: 131 mg KOH/g) 399 g vizes kobaltacetát oldatot (kobaltkoncent­ráció: 2,55 súly%) Claison-lombikba visszük és há­rom órán át 160—180 C közötti hőmérsékleten a képződött víz, ecetsav és a szerves termékek egy részének egyidejű ledesztillálása mellett melegítjük. A lombikban 154 g 6,6 súly% kobalttartalmú ko­baltsó oldat marad vissza. A karbonilszintézis körülményei mellett (hőmér­séklet: 170—175 C, a szintézisgáz nyomása: 250-300 at, reakció időtartama: 20 perc) a szóban forgó kobaltsók 98—100%-os hozammal karbonil­­vegyületté alakúinak. Összehasonlításképpen 154 g kobalt-naftenát to­­luolos oldatát karbonil-képző reaktorba vezetjük. (A kobaltnaftenátot nátrium-naftenátból állítjuk elő 6.6 súly% kobaltot tartalmazó kobalt-szulfáttal he­lyettesítési reakcióval. A reakció hőmérséklete 170-175 °C, a szintézis-gáz nyomása 250—300 at, a reakcióidő: 20 perc.) A kobalt-karbonil termelése 99%. 2. példa Propilén hidroformilezése során keletkezett bu­­tiraldehidet és butanolt a kobaltmentesített termék­től desztilláció útján leválasztjuk és a desztillációs maradékból (karbonilcsoport-tartalma: 3,6 súly%, ebből 2 súly% butiraldehid) 95,7 g-ot 1,5 órán át 60 C-on oxigénnel kezelünk, majd az 1. példa sze­rinti körülmények mellett 54,5 g vizes kobalt­­formiát oldattal (kobaltkoncentráció: 2,9%) együtt tovább melegítünk. A lombikban 42 g 3,77 súly% kobalttartalmú kobaltsó oldat marad vissza. A kobaltformiát 100%-ban alakul át olajoldható sókká. A karbonilszintézis körülményei mellett a szó­ban forgó kobaltsók 98—100%-os hozammal kar­­bonilvegyületté alakulnak. 3. példa Etilén hidroformilezésénél képződött termékek ledesztillálásakor a desztillációs maradékból 80,6 g-t (karbonilcsoport-tartalma: 3,6súly%, ebből 0,3 súly% propionaldehid, olajoldható kobaltsó-tar­­talma fémkobaltra átszámítva: 0,36 súly%) nitrogén és oxigén 95 :5 térfogatarányú elegyével 40 °C-on három órán át kezeljük majd az 1. példa szerinti körülmények mellett 50,0 g vizes kobaltpropionát­­-oldattal (kobalt-tartalma: 2,6 súly%) együtt tovább melegítjük. A lombikban 39 g 3,3 súly% kobalt-tar-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom