176342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termokémiai úton végzett hántolás gyors beindítására
176342 fúvókák által lemunkált sávok között hántolatlan sávok maradnának. Ezért az ilyen fúvókákkal kizárólag egyes sávokat lehet megmunkálni. A 2. ábrán látható, hogy a 12 és 13 fűtőtömbök úgy vannak kialakítva, hogy a 14 és 15 lángszóró betétek pontszerű fuvókasorokkal vannak ellátva, a 16 résfúvóka 19 kibocsátónyílása pedig széleinél háromcsövű 25 betétdarabokkal van ellátva, melyek biztosítják, hogy a kiáramló oxigénsugár intenzitása a 16 résfúvóka peremei felé fokozatosan csökkenjen, és így élje el a nulla értéket. Az 1. ábrán jól látható, hogy az A pont a B pont mögött helyezkedik el, az A és B pontok viszonya azonban változhat oly módon, hogy az A pont szélső helyzete a B pont előtt mintegy 10 cm-re lehet, és helyzete ettől változhat a B pont mögött egy bizonyos távolságig. Ez a távolság lényegében a 2 fúvócső belső átmérőjének méretétől függ. Ennek megfelelően a C pont helyzetét is a 2 fúvócső mérete és alakja határozza meg. Célszerűen az A és B pontok közötti távolság olyan, hogy az A pont körülbelül 1 cm-re legyen a B pont előtt. Az A és B pontok közötti távolság optimális mértékét az az a szög határozza meg, amelyet a nagy intenzitású oxigénsugár és a munkadarab felszíne zár be. Befolyásolja még ezt a méretet a fúvócső mérete is. Az a szög a találmány szerinti megoldásnál 30 és 80 között változhat^ célszerűen 50 és 60 között van. Ha az a szög 30 és a fúvócső belső átmérője 2 cm, az A és B pontok közötti távolság 0 és 8 cm között kell legyen. Ha ugyanezt a 2 fúvócsövet használjuk és az a szög értéke 80 , a fenti tartomány 0-3 cm. A C pont, amely - mint mondottuk - a W munkadarab felületének és a 2 fúvóka rajzsíkjába eső alsó geometriai alkotójának metszéspontja, alkotja azt a pontot, amely a B pont mögött az A pont legszélső elfoglalható helyzetét mutatja, ahol a termokémiai reakció még beindítható. A 3-6. ábrákon a találmány szerinti gyors indítás lépéseit mutatjuk be egymás után. Hangsúlyozzuk, hogy az itt bemutatott egymást követő lépések összesen körülbelül egy mp alatt játszódnak le. A 3. ábrán az a pillanat látható, amikor lézersugár érintkezik a W munkadarab felületén levő A ponttal. Az A pont a hibás felület közvetlen közelében van. Az ábrán nyű jelöli a munkadarab haladási irányát. A munkadarab előtolási sebessége körülbelül 15 m/perc. Ezzel egyidejűleg a 2 fúvócsőből oxigént bocsátunk a W munkadarab felületére. Ekkor a W munkadarab felületén az A pontban 23 fémfürdő alakul ki. Ezzel az elektrokémiai úton végzett hántolás gyors beindításának első lépése lejátszódott. A 4. ábrán látható fázis a 3. ábrát követően mintegy fél másodperccel későbbi állapotot mutat. Amint a W munkadarab állandó sebességgel a nyű irányába mozog, a 24 fémfürdő szélesedni kezd a 2 fúvócsőből kiáramló 30 oxigénsugár hatására. Az 5. ábra újabb másfél másodperc elteltével beálló helyzetet mutat. A fémfürdő legyezőszerűen továbbszélesedik, miközben a W munkadarab állandó sebességgel mozog tovább. A 2 fúvócsőből eközben S folyamatosan áramlik az oxigén. Ebben a fázisban, amikor a fémfürdő eléri teljes szélességét, mintegy 25 cm-t, kapcsoljuk ki a 2 fúvócsőben az oxigénáramot. Ezután a 3 hántolóegység hántoló 22 oxigénsugara végzi tovább a műveletet. A 16 résfúvókán kiáramló nagyintenzitású 22 oxigénsugár elsöpri a 26 salakréteget a fémolvadék egy részének felületéről, és jól elválasztható zónákra osztja a megmunkált felületet. A 6. ábrán látható a hántolás további lefolyása. Ez a stádium a 3. ábrán bemutatott fázist követően körülbelül 1 másodperccel áll be. A W munkadarab felületén jól megkülönböztethetők a különböző 27, 28 és 29 zónák. A 27 zónában már lehántolt felület található, a 28 zóna fémolvadékkal van borítva és a 29 zónában a fémolvadék felszínén salakréteg helyezkedik el. Ahogy a munkadarab és a berendezés egymáshoz képest folyamatosan elmozdul, a W munkadarab felületén a hántolás során mindvégig megkülönböztethető a három zóna. A 6. ábrán látható stádiumban a 2 fúvócsövön áramló előmelegítő oxigénsugarat leállítottuk, és a hántolás a hántolandó sáv teljes szélességében folyik. Fontos, hogy a megmunkált felület szélessége pontosan azonos azzal a szélességgel, amelyet a 2 fúvócsövön áramló oxigénsugár a 23, illetve 24 fémfürdő kiterjesztésével kialakított. Ez azért lényeges, mert így lehet megelőzni az eljárás során az egyetlen felület,- illetve a bordák kialakulását. A 7. ábrán a találmány szerinti teljes berendezés axonometrikus rajza látható. Az 1. ábrán bemutatott részlet a 7 konzolra erősített szerkezeteket és a 3 hántolóegység egy részét mutatta be. Az egész berendezés 33 síneken mozgó 32 kezelőfülkéhez van erősítve. A 31 keret lehetővé teszi a berendezésnek mind hosszirányban, mind keresztirányban a W munkadarab fölött történő elmozdítását. A 32 kezelőfülke, amelyhez a 31 keret van erősítve, magában foglalja valamennyi vezérlőberendezést. Innen lehet irányítani az 5 lézert, a 2 füvócsőbe áramló oxigén mennyiségét, valamint a 3 hántolóegységbe vezetett fűtőgáz és oxigén mennyiségét. A 33 sínek egyikén 34 fogasléc van elhelyezve, amellyel a 32 kezelőfülkében levő, a rajzon nem ábrázolt motorhoz kapcsolt fogaskerék illeszkedik. Ennek segítségével mozdítható el á 32 kezelőfülke 33 síneken. Hasonló 36 fogasléc van a 31 keretre is erősítve. Ez biztosítja a 3 hántolóegységet, az 5 lézert és a 2 fúvócsövet tartó 40 kocsi keresztirányú vagy vízszintes elmozdulását. A berendezés egységei 40 kocsira 37 szán közvetítésével vannak felerősítve. A 37 szán a 40 kocsihoz képest merőlegesen, függőleges irányban mozdul el. A függőleges irányú elmozdulást a 39 hajtómű teszi lehetővé. A 37 szán vezetésére a 38 lapra ugyancsak fogasléc van felerősítve. A 40 kocsit a 31 kereten a 36 fogasléchez csatlakozó, a rajzon nem ábrázolt mo tonal hajtott 35 nyeles fogaskerék mozgatja. A 7. ábrán bemutatott berendezéssel a W munkadarab felületén tetszőlegesen elhelyezkedő hibás felületek hántolhatók le, miközben a berendezés a munkadarab fölött hosszirányban folyamatosan mo-Î0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
