176338. lajstromszámú szabadalom • Gázégő

3 176338 4 Az 1. ábra a találmány szerinti gázégő egy példa­képpel kiviteli alakjának hosszmetszete, részben nézete. A 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett A-A vonal menti metszet. A 3. ábra az 1. és 2. ábrán látható gázbevezető cső fölső végének nagyított méretű, perspektivikus nézete. A 4. ábra a találmány szerinti gázégő egy további példaképpeni kiviteli alakjának hosszmetszete, részben nézete. Az 1. és 2. ábrán látható gázégő 1 égőteste cső vagy paralelepipedon formájú, keskeny tűztér alakú, amelynek belső terét la és lb végfalak zárják le. Az 1 égőtest használat közben hosszirányban nyúlik el a melegíteni kívánt, vízszintes helyzetű, hosszú 2 tárgy, például egy húzási műveletnek alávetett, vízszintesen mozgó fémhuzal alatt. Az 1 égőtest le fölső falában nagyszámú 3 kiömlőnyílás van, ame­lyek az 1 égőtest hossza mentén egymástól térközzel elválasztva varnak kiképezve és gázfúvókákként szol­gálnak. Az 1 égőtestbe középen vagy a középrész közelében alulról, az ld alsó falon keresztül függő­leges 4 gázbevezető cső nyúlik be. A 4 gázbevezető cső egy a rajzon nem ábrázolt gázforráshoz csatla­kozik. Az 1-3. ábrákon látható módon az 1. égőtestben levő 4 gázbevezető cső 4a szakaszán az oldalfalak­ban első 5 kiömlőnyílások vannak, amelyek tengelye gyakorlatilag merőleges az 1 égőtest la és lb vég­falaira. Az ábrákon vázolt kivitelnél az 5 kiömlő­nyílások keresztmetszete kör, azonban keresztmet­szetük négyszögű vagy bármilyen más, megfelelő alakú is lehet. Mint a 3. ábrából kitűnik, a 4 gáz­bevezető cső fölső 4b végrészéből második 6 ki­ömlőnyílások is ki vannak vágva, amelyek rés ala­kúak. E 6 kiömlőnyílások a 4 gázbevezető cső 4c fölső végfala 4d szélének belső részeitől a két oldal­fal egy részére terjednek ki úgy, hogy az 1 égőtest le, lf oldalfalaival szemben vannak (2. ábra). Mind­egyik 6 kiömlőnyüásnak 6a hornya van, amely a 4 gázbevezető cső fölső 4b végrészében van kiképezve, továbbá 6b hornya, amely a 6a horony folytatása­ként, a 4 gázbevezető cső oldalfalának fölső részé­ben van kialakítva. Az 1. és 2. ábrákon látható módon a gáz a 4 gázbevezető csőbe a B nyíl irányában ömlik, majd innen főként az első 5 kiömlőnyílásokon keresztül az 1 égőtestbe áramlik, amelyben a C nyilak irányá­ban (1. ábra) fokozatosan csökkenő sebességgel áramlik az 1 égő test la és lb végfalai felé. Ennek az áramlásnak eredményeként az 1 égőtest terének minden olyan részében, amely nem közvetlenül a 4 gázbevezető cső fölött, illetve e tér közelében van, a gáz gyakorlatilag egyforma koncentrációjú és nyo­mású. A gáznak azt a részét, amelyet az első 5 ki­ömlőnyílásokon keresztül bocsátunk be az 1 égő­testbe, a 3 kiömlőnyílások gyorsan átbocsátják, és ezért az 1 égőtestnek közvetlenül a 4 gázbevezető cső fölötti részébe és a szomszédos térrészekbe nem jut megfelelő koncentrációjú és nyomású gáz. Az 1 égőtest e térrészeibe az a gázmennyiség jut, amely a második, 6 kiömlőnyílásokon keresztül áramlik be az 1 égőtestbe, és e gázmennyiség gyakorlatilag ugyanolyan koncentrációjú és nyomású, mint az 1 égőtest más belső térrészeiben levő gáz. Mindennek eredményeként az 1 égőtest belsejé­ben levő gáz mindenütt gyakorlatilag egyforma nyo­mású és koncentrációjú. Más szavakkal maga az 1 égőtest egyenletes nyomású kamraként hat. Mivel valamennyi 3 kiömlőnyíláson keresztüláramló gáz­nak koncentrációja és nyomása gyakorlatilag azonos és áramlási sebessége meghatározott értékű, a 8 lángok gyakorlatilag egyformán melegítik a 2 tár­gyat. Mivel a második 6 kiömlőnyílások a 4 gázbeve­zető cső oldalfalának azon a részein vannak kiké­pezve, amelyek az 1 égőtest megfelelő le és lf ol­dalfalaival szemben vannak (2. ábra), az e második 6 kiömlőnyílásokon át kiáramló gáz a D nyíl irányá­ban áramolva először az 1 égőtest le, lf oldalfalai­nak ütközik, majd csökkent sebességgel a 3 kiömlő­nyílásokon át fölfelé áramlik. A csökkent áramlási sebesség miatt kicsi annak valószínűsége, hogy a lángot eloltja. így az 1 égőtestbe vezetett összes gáz a 7 belső térből kiáramolva elég. Az 1 égőtest le fölső fala felületének mindkét oldalsó széléhez egy pár 9 lángvédő lap van mereven vagy oldhatóan erősítve, amely lángvédő lapok az 1 égőtest hosszában nyúlnak el és az 1 égőtesten kívüli térben esetleg keletkező széltől, illetve lég­áramtól védik a 8 lángokat. Ha a 9 lángvédő lapok leszerelhetően vannak fölerősítve, könnyebben tisz­títhatok. A 4. ábra a találmány szerinti gázégő egy további példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. E példakép­peni kiviteli alaknál az 1. ábrán szemléltetett 4 gázbevezető csövekből több van az 1 égőtestbe erősítve. A 4 gázbevezető csövek az 1 égőtest hossza mentén egymástól térközzel elválasztva van­nak beerősítve. A 4 gázbevezető csövek e kivitelnél is ugyanolyan kialakításúak, mint az 1.-3. ábrákkal kapcsolatban ismertettük. A második kiviteli alaknál alkalmazott hosszú 1 égőtestben a gáz mindenütt egyforma koncentrá­ciójú és nyomású, ami lehetővé teszi a szokásosnál hosszabb tárgyak egyidejű melegítését is. Mint már előzőleg ismertettük, a találmány sze­rinti gázégő előnyös tulajdonsága, a lángok az egész égőtest hosszán gyakorlatilag egyforma mértékben égnek, tehát a tárgyat mindenütt egyformán mele­gítik. A gázbevezető csövön keresztül égőtestbe, majd innen 3 kiömlőnyílásokon át szabadba áramló gáz a lángokat nem oltja el. Nagyon egyszerű szer­kezetű, ezért könnyen tisztítható, javítható és kar­bantartható. Szabadalmi igénypontok: 1. Gázégő, amelyben gyakorlatilag vízszintesen elnyúló, fölső falában hosszirányban egymástól térközzel elválasztva fúrt furatokkal kialakított égőtest, valamint tetején zárt, az égőtestbe alulról, az égőtest közepén benyúló gázbevezető cső, vagy az égőtest hossza mentén egymástól térközzel elvá­lasztva az égőtestbe alulról benyúló több, hasonló szerkezetű gázbevezető cső van, azzal jellemezve, hogy az égőtestbe (1) erősített gázbevezető cső (4) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom