176325. lajstromszámú szabadalom • Közműhálózat
5 176325 6 ben. Ezt szolgálja az az elgondolás, hogy a központi alapegységeknek szimmetriavonaluk és ahhoz tartozó főirányaik vannak, továbbá a főirányokból orientációs középpontok mentén vezethetők le a további nyomvonalhelyek. Az orientációs felépítésnek köszönhető, hogy a hálózat alapelemeit egy-egy körzet központja felé lehet „orientálni”. A nyomvonalak mentén létesíthető elágazási pontok pedig azt teszik lehetővé, hogy a magasabb rendű nyomvonalakból alacsonyabb rendű nyomvonalakat lehessen azonos szerkezeti és geometriai fölépítéssel kiágaztatni. Az előzetes gazdasági számítások arra engednek következtetni, hogy a találmány szerinti közműhálózat alkalmazása körzetek, illetve városrészek közműrendszerének kialakításában a költségek minimumát eredményezi, nagyrészt pusztán a közműhálózatnak a célszerű geometriai fölépítése folytán. A költségminimum egyértelműen mutatkozik azonban nem csupán a beruházásoknál, hanem a közműhálózatok üzemeltetésében, illetve fenntartásában is. Kedvező az is, hogy az építésztervezők és várostervezők számára teljes szabadságot nyújt a találmány szerinti megoldás. Ily módon a közműhálózat gazdasági optimuma valósítható meg esztétikai kötöttségek — pl. városképi adottságok korlátái — nélkül és megfordítva, az építészeti és városképi elgondolásokat a közműhálózat nem zavarja. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajz alapján világítjuk meg közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a közműalagutak alapegységének egy lehetséges elrendezésének vázlata, a 2. ábra a központi alapegység egy másik variánsa, a 3. ábra a központi alapegység egy harmadik kialakítási módja, a 4. ábra a közműalagút elágazási pontjának egy lehetséges kiviteli alakja. Az 1. ábrán egymással párhuzamos folytonos vonallal tüntettük föl valamely település egy részén a hagyományos közműhálózat nyomvonalrendszerét. A hagyományosan telepített H jelű nyomvonalak föltételezik a hasonló vonalvezetésű úthálózatot, amelynek mentén a közművek a talajszint alá vannak besüllyesztve. Ugyanebbe az ábrába szaggatott vonallal bejelöltük az 1 elsőrendű nyomvonalakat, amelyek az F és az F főirányoknak megfelelően helyezkednek dX y Mind az Fx, mind az Fy főirányhoz tartozó 1 nyomvonalak egymással párhuzamosak, és az S! szimmetriavonalhoz képest az Fx és Fy főirányok tükörképszerűen vannak telepítve. Az S,.szimmetriavonalhoz képest ily módon elhelyezkedő 1 nyomvonalak a közműhálózat elsőrendű nyomvonalai, melyek célszerűen az S] szimmetriavonal mentén levő 1 elsőrendű elágazási pontokból indulnak ki, és együttesen alkotják a közműalagutak egy lehetséges A, központi alapegységét. A 2. ábrán egy olyan A2 központi alapegységet mutatunk be, amelynek S2 szimmetriavonalához viszonyítva az 1 elsőrendű nyomvonalak az Fx, Fy és Fz főirányokba eső 1 elsőrendű nyomvonalak mindegyike ugyanazon I elsőrendű elágazási pontból - ún. orientációs középpontból — indul ki. Az 1 elsőrendű nyomvonalak mentén helyezkednek el a II másodrendű elágazási pontok, amelyek egy-egy K,, illetve K2 körzetegység centrumait alkotják. A 3. ábrán látható „karácsonyfa” jellegű A, központi alapegység S3 szimmetriavonala mentén találjuk az I elsőrendű elágazási pontokat. Ebből indulnak ki az Fx és Fy főirányokban az elsőrendű nyomvonalak, amelyek mentén viszont a II másodrendű elágazási pontok helyezkednek el. A II másodrendű elágazási pontokból indulnak ki a 2 másodrendű nyomvonalak, és természetesen az azok mentén levő III harmadrendű elágazási pontokból a 3 harmadrendű nyomvonalak. Egy helyütt példaképpen bejelöltünk egy IV negyedrendű elágazási pontot és a hozzátartozó 4 negyedrendű nyomvonalat is. Elvileg akármelyik nyomvonal mentén lehet egy vagy több M munkapont, amely pl. a közműhálózat valamely fogyasztói helyét jelenti. A 4. ábrán a közműhálózatot alkotó közműalagutak egyikének egy képzeletbeli elágazási pontját tüntettük föl. A közműalagutak célszerűen vasbetonból készülő zárt szekrény tart ók, amelyek előregyártóit 10 alagúttagokból vannak összeállítva. Az elágazási helyeken természetesen a 10 alagúttag helyébe attól eltérő kialakítású, de vele azonos keresztmetszetű 11 csatlakozó tagot kell beiktatni. A 11 csatlakozó tag alkalmas arra, hogy a pl. a 3 harmadrendű nyomvonal mentén elhelyezkedő és 10 alagúttagokból összeállított közműalagútból ferde szögben kiágazó 4 negyedrendű nyomvonal mentén tudjunk további közműalagutat kiágaztatni. A csatlakoztatáshoz szükség van a 12 átmeneti idomra, amelynek kialakítása a 3 harmadrendű nyomvonal és a 4 negyedrendű nyomvonal által bezárt szöghöz igazodik. Az ábrán látható III harmadrendű elágazási pontban — csak úgy, mint minden más elágazási pontban is — a 11 csatlakozó tagot oly módon kell kialakítani, hogy lehetőség nyíljék a közműalagút belsejébe való bejutásra. Ezt a célt szolgálja a 14 szerelő nyílás, amely a 15 fedlappal zárható le. Mód van arra is, hogy a 11 csatlakozó tagból egymással szemben két darab 12 átmeneti idom segítségével két alacsonyabb rendű közműalagút is kiágazzék. Amennyiben azonban csupán egy kiágazást létesítünk, úgy az ezzel szemközti oldalon a 13 zárólap beépítésével kell a 11 csatlakozó tagban kialakított kiágazó nyílást lefedni. A találmány szerinti közműhálózat lényegét képezi, hogy több önálló közműhálózat helyett a közműalagutak segítségével azonos nyomvonalon helyezzük el a település kiszolgálására alkalmas különböző vezetékeket. A közös közműalagút lehetővé teszi az egész hálózat gazdaságos telepítését, üzemeltetését, a javítások könnyű elvégzését és az egész hálózat egyszerű bővíthetőségét. A találmányi gondolathoz fűződő előnyök - az elmondottak értelmében — elsősorban azáltal jutnak érvényre, hogy a közműhálózat a mindenkori igények és terhelések figyelembevételével műszakilag legkedvezőbb és számítással igazolhatóan leggazdaságosabb módon valósítható meg. Szabadalmi igénypontok 1. Közműhálózat főleg települést kiszolgáló közművek, így villamos hálózat, úthálózat, vízellátó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
