176320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony kenőanyagok sűrítésére
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176320 JÉ^Sk Nemzetközi osztályozás: CQ1 Bejelentés napja: 1976. III. 16. (SA-2902) C 10 M 1/40 C 10 M 1/34 t A bejelentés elsőbbsége: 1975. III. 17.(21321 A/75) Olaszország C 10 M 7/38 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VII. 28. Megjelent: 1981. június 19. ;^\ .ni Feltaláló: Szabadalmas: Ciuti Brunello, vegyész, Snamprogetti S.p.A., Milano, S. Donato Milanese, Olaszország Olaszország Eljárás folyékony kenőanyagok sűrítésére 1 A találmány tárgya eljárás folyékony kenőanyagok sűrítésére, cink, alumínium,vagy alkáliföldfémek szulfonátjainak alkalmazásával. A találmány szerinti eljárás tehát folyékony kenőanyagok sűrítésére vonatkozik. Az eljárás során a fo- 5 lyékony kenőanyagot cink, alumínium vagy valamely alkáliföldfém szulfonátjával és a szulfonátban jelenlévő fémet tartalmazó karbonáttal, elsősorban kalcium-karbonáttal keverjük és a kapott keveréket legfeljebb 150 °C-ra melegítjük és diszpergáljuk. 10 A keverékben a szulfonátot 5 -40 súly% mennyiségben alkalmazzuk a szulfonát és a folyékony kenőanyag együttes súlyára vonatkoztatva. A találmány szerinti eljárás egyik megvalósítási módja szerint a szulfonátot és/vagy a folyékony kenő- 15 anyagot, illetve a fém karbonátot illékony szerves oldószer jelenlétében melegitjük, majd az oldószert eltávolítjuk és a kapott terméket aprítjuk. A találmány szerinti eljárásban folyékony kenőanyagként például olyan anyagokat használhatunk, 20 amelyeknek viszkozitása, tartósfolyása és illékony - sága a szerves oldószerekre jellemző és a kenőfolyadékokra jellemző értékek között van. Folyékony kenőanyagként például aciklusos alifás és cikloalifás alkoholokat, aromás és alifás szénhidrogéneket, kló- 25 rozott aromás szénhidrogéneket és szilikonokat használhatunk. Az eljáráshoz kiindulóanyagként a fenti vegyületeket vagy azok elegyeit alkalmazzuk. Fémszulfonátként általában alifás szulfonátokat, 2 általában alkil-monoszulfonátokat, alkilén-diszulfonátokat vagy hidroxi-alkil-monoszulfonátokat használunk. A szulfonátokat előnyösen olefinfrakciókból, célszerűen C12-C24 frakciókból állítjuk elő. Előnyösen szulfonált és nátrium- vagy ammóniumsóvá alakított alfa-monoolefmekből indulunk ki, melyeket azután az említett fémek megfelelő sóivá alakítunk át. Például kalcium-, bárium-, magnézium-, cink-, vagy alumínium-szulfonátokat használunk, akár monoszulfonátok, akár diszulfonátok formájában. A találmány értelmében a szulfonátokat külön fémmennyiség (különösen kalcium) bevitelével „túllúgosítjuk”, ezáltal érjük el, hogy a megfelelő semleges szülfonátoknál jobb sűrítőanyagokat kapunk. Sűrítendő folyékony kenőanyagként előnyösen ásványolaj eredetű alapolajat; polialkilénglikolt, polietilénglikol-polioxi-etilént vagy polipropilénglikol-polioxi-propilént, többértékű savak észtereit, például dioktil-szebacátot; vagy szilikont, például dimetü-polisziloxánt használunk. A találmány szerinti eljárással sűrített kenőanyagot, vagyis 5-40 süly% fémszulfonátot, a szulfonátban jelenlévő fém karbonátját és kenőfolyadékot tartalmazó kenőanyagokat; főként kenőzsírokat állítunk elő. A fémszulfonát fémjét tehát alkáliföldfémek, cink és alumínium közül választjuk ki, a szulfonátot pedig legalább egy alfa-olefinből állítjuk elő. A következőkben a leírás elsősorban a nagy ipari jelentőségű kenőzsírok előállítására vonatkozik, de 176320
