176315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált aminokarboniloxi-izoindolinon, -pirrolo-piridin-, -pirrolo-pirazin- és oxatiino-pirrol- származékok előállítására

11 176315 12 suk, majd 100 ml metilénkloridot adunk hozzá. A ke­vés oldhatatlan anyagot szűréssel eltávolítjuk, majd a szürédekként kapott szerves oldatot dekantálás útján egymásután 25 ml n nátrium-karbonátoldattal kétszer és 25 ml vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A szá­raz maradékot 130 ml acetonitrilből átkristályosítva, 2,25 g 6-(7-klór-l,8-naftiridin-2-il)-7-oxo-5-piperi­­dinokarboniloxi-6,7-dihidro-5H-pirrolo[3,4-b]-pirazint kapunk. Olvadáspontja 249°. Az 5-fenoxikarboniloxi-6-(7-klór-l ,8-naftiridin-2- -il)-7-oxo-6,7-dihidro-5H-pirrolo[3,4-b]pirazint a kö­vetkezőképpen állíthatjuk elő: 6,3 g 5-hidroxi-6-(7-klór-l,8-naftiridin-2-il)-7-oxo­­-6,7-dihidro-5H-pirrolo[3,4-b]pirazin 63 ml vízmentes piridinnel készült szuszpenziójához keverés közben és a hőmérsékletet 5°-on tartva, hozzáadunk 9,4 g klór­­hangyasavfenilésztert. A hozzáadás befejezése után a reakciókeveréket fokozatosan 60°-ra melegítjük, és 1 óra hosszat êzen a hőmérsékleten tartjuk, majd lehű­lés után 350 ml desztillált vízbe öntjük, miközben a hőmérsékletet 10°-on tartjuk. Az oldatlan terméket szűréssel elválasztjuk, egymásután 120 ml vízzel, 40 ml acetonitrillel és 40 ml izopropiléterrel mossuk. Szárítás után 7,2 g 5-fenoxikarboniloxi-6-(7-klór­­-1,8-naftiridin-2-il)-7-oxo-6,7-dihidro-5H-pirrolo-[3,4- -bjpirazint kapunk. Olvadáspontja 270°. Az 5-hidroxi-6-(7-klór-l ,8-naftiridin-2-il)-7-oxo­­-6,7-dihidro-5H-pirrolo[3,4-b]pirazint a következő módon állíthatjuk elő: 7,45 g ó-^-klór-LS-naftiridin^-ilj-Sjklioxo-ó,?­­-dihidro-5H-pirrolo[3,4-b]pirazin 288 ml 50:50 tér­fogatarányú dioxán-metanol eleggyel készült szusz­penziójához keverés közben 3°-on hozzáadunk 0,97 g káliumbórhidridet. A reakciókeveréket 2 óra hosszat 3°-on keverjük, majd az oldatlan terméket szűréssel elválasztjuk, és egymásután 24 ml 50:50 térfogatará­nyú dioxán-metanol eleggyel, 24 ml vízzel, 24 ml 50:50 térfogatarányú dioxán-metanol eleggyel és 12 ml izopropiléterrel mossuk. Szárítás után 5,3 g 5-hid­­roxi-6-(7-klór-l,8-naftiridin-2-il)-7-oxo-6,7-dihidro-5H­­-pirrolo[3,4-b]pirazint kapunk. Olvadáspontja 270° (bomlik). A 6-(7-klór-l ,8-naftiridin-2-il)-5,7-dioxo-6,7-dihid­­ro-5H-pirrolo[3,4-b]pirazint a következő eljárással ál­líthatjuk elő: 3,8 ml dimetilformamid 128 ml foszforoxiklorid­­dal készült oldatához 15°-on lassan hozzáadunk 32 g 6-(7-hidroxi-l ,8-naftiridin -2-il)-5,7-dioxo-6,7-dihidro­­-5H-pirrolo[3,4-b]pirazint. A hozzáadás befejezése után a reakciókeveréket fél óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük, és kis részletekben 1.3 kg tört jégre öntjük. A kivált oldatlan terméket szűréssel elválasztjuk, majd vízzel addig mossuk, amíg a mosófolyadék pH-ja 5 nem lesz. Szárítás után 21.3 g ó-(7-klór-1,8-naftiridin-2-il)-5,7-dioxo-6,7-di­­hidro-5H-pirrolo[3,4-b]pirazint kapunk. Olvadáspont­ja 340° (bomlik). A 6-(7-hidroxi-1,8-naftiridin-2-il)-5,7-dioxo-6,7-di­­hidro-5H-pirrolo[3,4-b]pirazint úgy állítjuk elő, hogy 22.4 g 2-amino-7-hidroxi-l,8-naftiridin és 23 g 2,3- -pirazindikarbonsavanhidrid 280 ml ecetsawal készült szuszpenzióját visszafolyatás közben 1 óra hosszat forraljuk, majd 30° körüli hőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 280 ml ecetsavanhidridet. A reakció­keveréket ezután 10 percig visszafolyatás közben újra forraljuk, majd 20°-ra lehűtjük. Az oldatlan terméket szűréssel elválasztjuk, és 40 ml ecetsavval, majd 200 ml izopropiléterrel mossuk. Szárítás után 32,1 g 6- - (7 -hidroxi -1,8-naftiridin-2-il) -5,7 -dioxo -6,7-dihidro - -5H-pirrolo[3,4-b]pirazint kapunk. Olvadáspontja 373°. A 2-amino-7-hidroxi-l,8-naftiridint S. Carboni és munkatársai [Gazz. Chim. Ital., 95, 1498 (1965)] módszerével állítjuk elő. 21. példa 3,11 g 3-hidroxi-2-(7-klór-l,8-naftiridin-2-il)-l-izo­­indolinon 50 ml metilénkloriddal készült szuszpenzió­jához egymásután hozzáadunk 10 ml piridint, 5 ml trietilamint, majd 1,61 g dimetilkarbamoilkloridot, és a reakciókeveréket 20°-on 16 óra hosszat keverjük. Ezután hozzáadunk 50 ml vizet és 25 ml metilénklo­ridot. A vizes réteget dekantálással elválasztjuk, és 25 ml metilénkloriddal kétszer mossuk. A szerves ré­tegeket egyesítve, 25 ml vízzel kétszer mossuk, víz­mentes nátriumszulfáton szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott száraz maradékot 45 ml acetonitrilből átkristályosítva, 2,8 g 2-(7-klór­­-l,8-naftiridin-2-il)-3-dimetilaminokarboniloxi-l-izoin­­dolinont kapunk. Olvadáspontja 218°. 22. példa 6,2 g 3-hidroxi-2-(7-klór-l,8-naftiridin-2-il)-l-izo­­indolinon 300 ml metilénkloriddal készült szuszpen­ziójához egymás után hozzáadunk 30 ml piridint, 8,4 ml trietilamint, majd 8,97 g N-klórkarbonilmor­­folint, és a reakciókeveréket 20°-on 20 óra hosszat keverjük. Ezután hozzáadunk 250 ml vizet, és a kivált csapadékot szűréssel elválasztva, 30 ml vízzel mossuk, majd szárítjuk. 60 ml dimetilformamidból átkristá­lyosítva, 6 g 2-(7-klór-l,8-naftiridin-2-il)-3-[(4-morfo­­lino)-karboniloxi]-l-izoindolinont kapunk. Olvadás­pontja 290°. Az N-klórkarbonilmorfolint V. G. Nemetz és J. P. Kurlina [Arb. • Leningrader Chem.-technol. Rote­­-Fahne-Inst., Leningrader Rates, 10, 3 (1941)] [Che­misches Zentralblatt, II, 2088 (1941)] eljárása szerint állíthatjuk elő. 23. példa A 21. példa szerint járunk el, de kiindulási anyag­ként 6,2 g 3-hidroxi-2-(7-klór-l,8-naftiridin-2-il)-l­­-izoindolinon 300 ml metilénkloriddal készült szusz­penzióját, 8,15 g dietilkarbamoilkloridot, 8,4 ml tri­etilamint és 30 ml piridint használunk. A reakcióke­veréket 20° körül 48 óra hosszat keverjük, majd 250 ml vizet adunk hozzá. A keletkezett csapadékot szűréssel elválasztva, és 800 ml izopropiléterből át­kristályosítva, 4,7 g 3-dietilaminokarboniloxi-2-(7- -klór-l,8-naftiridin-2-il)-l-izoindolinont kapunk. Ol­vadáspontja 142-144°. A dietilkarbamoilkloridot W. R. Boon [J. Chem. Soc., 307 (1947)] módszere szerint állíthatjuk elő. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom