176301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamut és szintetikus alapanyagú kreppelt szövetek előállítására
MAGTAB NËPKOZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176301 0 Bejelentés napja: 1978. II. 3. (PA-1304) Nemzetközi osztályozás: D 06 P 3/82 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1980. VII. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981.X. 15. Feltalálók: Szabadalmas: dr. SZALAI Lajosné oki. vegyészmérnök, 30% Pamutnyomóipari Vállalat Budapest GYURKOVICS Istvánná oki. vegyészmérnök, 30% POGÁNY Ferenc üzemmérnök, 30% NYERGES Lászlóné vegyésztechnikus, 10% Budapest Eljárás pamut és szintetikus alapanyagú kreppelt szövetek előállítására 1 A találmány pamut és szintetikus fonalból készült kreppelt szövetek előállítására vonatkozik és emellett kiteljed e szövetek kreppmintázatának megfelelő színmintázására is. Kreppelt szövetet az ismert gyakorlatban általában egyféle, főleg pamut alapanyagú szövetből állítanak elő. Kreppeltnek akkor nevezzük a szövetet, ha felületét kisebb vagy nagyobb mértékben hullámossá tettük úgy, hogy a domború és homorú részek többé-kevésbé szabályosan váltogatják egymást, s ezáltal a szövet különleges tetszetős hatást nyer; emellett a viselés és tisztítás során bekövetkezhető gyűrődések sem változtatják meg a szövet eredeti külső képét. Az ismert kreppelési eljárások közül a legrégibb az, amelynél a szövőgépen a láncfonalak szomszédos sávjait különböző mértékben feszítik meg. A szövőgépről lekerülve a szövetben a feszültség feloldása után a különbözően feszített láncfonal sávok hossza különböző lesz s így az egyes sávok egymás mellett különböző mértékben hullámossá, kreppelté válnak. Különböző színű láncfonalakkal szőve a szövetet, a színkülönbözet határvonala a kreppelt és nem kreppelt csíkok határvonalával egybeesik. Hátránya az eljárásnak, hogy csak láncirányú sávos (csíkos) kreppelés érhető el vele, az eljárás csak különleges, két lánchengeres szövőgéppel hajtható végre, amelynek nagyobb a meghibásodási lehetősége és amelynek kisebb a termelékenysége és amely fajlagosan nagyobb számú kiszolgáló személyzetet is igényel. 2 Ugyancsak csíkos kreppelést lehet elérni azzal az általánosan ismert eljárással, amelynek megfelelően a tiszta pamut alapanyagú szövetre NaOH oldatot tartalmazó nyomópéppel csíkokat nyomunk. Az eljárás azon alapszik, hogy a NaOH oldat a cellulóz elemi szálakat megduzzasztja, aminek következtében a pamutszálak hosszirányban zsugorodnak. A duzzadás mértéke a lúgoldat töménységétől függ. Az alkáli behatolása inter- vagy intrakrisztallitos jellegű lehet; 12%-osnál töményebb lúgoldat használata esetén már lényeges változás jön létre, mert a NaOH a rendezett részekbe is behatol. (Ezt a röntgen diagramm megváltozása is jelzi.) Ennek az eljárásnak a lényege tehát, hogy meghatározott, általában 80—120 gjm2 súlyú, Nm 40—60 finomságú fonalból készült, vászonkötésű szövetet a dextrinnel vagy más sűrítőanyaggal megnövelt viszkozitású, 300-350 g NaOH koncentrációjú nyomópéppel a kívánt kreppmintázatnak megfelelő szélességű sávokban megnyomják. A nyomott helyeken a pamutszálak hosszirányukban megrövidülnek, míg a nem nyomott helyeken eredeti hosszukban megmaradnak s ennélfogva a hosszabban maradt szálak hullámvonalban helyezkednek el. Az eljárásnál lényeges szerepe van a lúgoldat viszkozitásának. Kis viszkozitás esetén a szövet kapilláraktivitása következtében a nyomott és nyomatlan rész határvonala teljesen elmosódik és a krepphatás is egyenlőtlen, hibás lesz. Mivel a pamutszálak duzzadása nem pillanatreakció, a szövetet a nyomás után 5 10 15 20 25 30 176301
