176288. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vérnyomás, elsősorban csecsemők vérnyomásának nem invazív úton történő meghatározására
9 176288 10 időpontban fellépő mandzsettanyomás megegyezik a szisztolés vérnyomással. A t|, tj és tk időpontokban fellépő mandzsettanyomások megállapítása a 6. és 7. ábrával kapcsolatban elmondottak szerint történik. A mérés a 10. ábrán látható mandzsettanyomás időbeli változásának módosításával tovább finomítható, ill. a mérés időtartama csökkenthető. Ennek egy példakénti kivitelét a 12. ábrán látjuk. Ebben az esetben a VI vezérlő egység utasítására az N pneumatikus egység viszonylag gyorsan, pl. 3 Hgmm/sec sebességgel emeli az M mandzsetta nyomását. Eközben a PR aritmetika az író-olvasó R memóriába jutó adatokból folyamatosan számítja a térfogatváltozást leíró görbe meredekségét, közelítő pontossággal meghatározza a vénás nyomás elérésének időpontját, és ebben az időpontban jelzést küld a VI vezérlő egységnek, amely utasítja az N pneumatikus egységet az M mandzsetta nyomásának gyors, impulzusszerű, pl. 3 Hgmm-rel történő csökkentésére, majd lassú, például 0,5 Hgmm/sec sebességgel történő emelésére. Ezen a lassan emelkedő szakaszon történik a vénás vérnyomás értékének a meghatározása (12. ábra, tj időpont, Py nyomás) az előbbiekben ismertetett módon. Ezt követően az N pneumatikus egység ismét gyorsan, például 3 Hgmm/sec sebességgel emeli a mandzsetta nyomását, a PR aritmetika pedig közelítő pontossággal meghatározza a diasztolés nyomás elérésének időpontját és ugyanekkor jelzést küld a VI vezérlő egységnek. A VI vezérlő egység utasítja az N pneumatikus egységet a mandzsettanyomás impulzusszerű, például 3 Hgmm-rel történő csökkentésére, majd lassú, például 0,5 Hgmm/sec sebességgel történő növelésére. Ezen a lassan emelkedő szakaszon (12. ábra, tj időpont, PD nyomás) történik a diasztolés nyomás meghatározása a korábbiakban ismertetett módon. Ezt követően az M mandzsetta nyomása ismét gyorsan emelkedik, például 3 Hgmm/sec sebességgel, majd az előbbiekkel analóg módon a szisztolés nyomás elérésekor például 3 Hgmm-rel impulzusszerűen csökken, ezt követően pedig lassan, például 0,5 Hgmm/sec sebességgel emelkedik. A lassan emelkedő szakaszon történik meg a korábbiakban ismertetett módon a szisztolés nyomás meghatározása (12. ábra, tk időpont, Ps nyomás). A 6., 9., 10. és 12. ábrán ismertetett nyomásprogramok példakénti kiviteli esetek. Természetesen nincs akadálya annak, hogy azok kombinációjával valamilyen új nyomásprogramot hozzunk létre, illetve, hogy a lineáris pyomásváltozást jelképező egyeneseket tetszőleges görbékkel vagy görbeszakaszokkal helyettesítsük. A találmány tárgyát képező 8. ábra szerinti berendezés egy további kiviteli példája a 13. ábrán található. A 13. ábra szerinti elrendezésnek megfelelően a 8. ábra elrendezéséből elhagyjuk az SÍ és S2 mintavevő és tartó áramkört, a Cl multiplexert és a C2 demultiplexert. A GM nyomásérzékelő kimenetét a Dl konverter, a G térfogatérzékelő kimenetét a D2 konverter egy-egy bemenetéhez kapcsoljuk, ez utóbbi kimenete pedig az író-olvasó R memória bemenetére van kötve. Az elrendezés működése természetesen megegyezik a 8. ábrával kapcsolatban ismertetekkel. A találmány szerinti berendezés egy további kiviteli példájának megfelelően (14. ábra) az SÍ és S2 mintavevő és tartó áramköröket elhagyva a GM nyomásérzékelő és a G térfogatérzékelő közvetlenül csatlakozik a VI vezérlő egység által vezérelt Cl multiplexerhez. Mivel időben lassan változó jelek átalakításáról van szó, a fenti megoldás megengedhető, mert még közepesen gyors működésű A/D konverter ill. Cl multiplexer alkalmazása sem eredményez a szekvenciális átalakításból adódó számbajöhető szinkronitást a két jel között. A találmány szerinti berendezés egy harmadik, a mikroprocesszor technikára épülő kiviteli példája a 15. ábrán látható. Az elrendezés szerint a Hl adatvonalhoz és a H2 címvonalhoz csatlakozik a lényegében a korábbiakban ismertetekkel megegyező funkciókat ellátó PR aritmetika, az író-olvasó R memória és T óragenerátor, továbbá a V2 vezérlő egység, a Q programtár és I illesztő egység. A V2 vezérlő egység alapelveiben ugyanolyan feladatokat lát el, mint a VI vezérlő egység, azonban nem autonóm módon működik, hanem a rendszer vezérlését, a PR aritmetika működtetését a Q programtárban foglalt program szerint végzi. Az 1 illesztő egység bemenetéihez csatlakozik a GM nyomásérzékelő, a G térfogatérzékelő és a PA analizátor, kimenetére pedig az N pneumatikus egység. A Hl adatvonalhoz csatlakozik a K kijelző műszer. A külön adat- és címvonallal rendelkező mikroszámítógép-struktúra természetesen csak egy lehetséges kialakítási változat. Nincs akadálya annak, és nem érinti a találmány lényegét, ha az ismert funkciójú részegységek közötti, előírt adatáramlást másként szervezzük meg. Minden további nélkül belátható, hogy a találmány szerinti berendezés vénaelzárásos pletizmográfiás vizsgálatok végzésére is alkalmas. Ha ugyanis a VI ill. V2 vezérlő egység utasítására az N pneumatikus egység az M mandzsettát impulzusszerűen a vénás nyomásnál nagyobb, de a diasztolés nyomásnál kisebb értékre fújja fel, akkor az M mandzsetta utáni végtagi szakasz térfogata a gátolt vénás elfolyás következtében nő. A mandzsetta nyomásának emelkedését követő, a G térfogat-érzékelő által figyelt térfogatváltozás mértéke, tehát a térfogatváltozást leíró görbe kezdeti meredeksége csak az artériás áramlásra, tehát közvetlenül az artériás rendszer állapotára jellemző, miután a kezdeti időpontban a vénás oldali nyomásemelkedés az artériás áramlási viszonyokat még nem zavarja. A térfogatváltozás mértéke a 8. ábrával kapcsolatban elmondottak szerint határozható meg a pulzushullám zavaró hatásától mentesen. Ha a vénás oldali nyomásemelkedés következtében kialakult kvázistacionér állapot után a VI ill. V2 vezérlő egység utasítására az N pneumatikus egység hirtelen megszünteti az M mandzsetta nyomását, az M mandzsetta utáni szakaszból megindul a vénás elfolyás. A végtagi szakasz térfogatának csökkenését a G térfogatérzékelő figyeli. A vénás elfolyást az M mandzsetta előtti, kiürült vénák nem gátolják, így annak kezdeti mértéke, a térfogatváltozást leíró görbe induló meredeksége közvetlenül 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
