176277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cikloalil-amin-származékok előállítására

5 176277 6 mos alkil-csoportot tartalmazó I képletű vegyületet kapjuk a megfelelő' oxonium sóval történő kezelés­sel, majd a megfelelő alkohol addíciójával és nátri­­um-borohidrides redukcióval [lásd: J. Org. Chem. 34, 627 (1969]. L. 1. reakcióvázlat. A fenti IX általános képletű közbenső termékek az R helyén biciklooktán gyűrűt, m helyén O-t, Z’ helyén cianid-csoportot és Ar helyén p-klórfenil -csoportot tartalmazó vegyületek kivételével újak. Előállításuk a X általános képletű nitrilekből — ahol R, R1, R2 és R9 jelentése a fenti — történik a 2. reakcióvázlat szerint. Ha R3 és R4 cisz-helyzetű hidrogénatom, a X általános képletű cisz-6-fenilbiciklo[2,2,2]okt-2-én-5- -karbonitrilt a megfelelő cisz-fahéjsavnitril és 1,3- -ciklohexadién között lejátszódó Diels—Alder reak­cióval állíthatjuk elő. A cisz-fahéjsavnitril előállítá­sát a J. Pharm. Sei., 54, 1110 (1965) irodalmi helyen leirt úton vagy a megfelelő benzálcianoecet­­sav dekarboxilezésével végezzük. Ha R3 és R4 vegyértékvonalat alkot, akkor a X általános képletű vegyületet a XI általános képletű aldehidből — ahol a szubsztituensek jelentése a fenti — hidroxilaminnal történő reagáltatással állít­juk elő, melyet az így kapott oxim megfelelő dehidratáló szerrel, például foszforpentoxiddal vagy cianurkloriddal történő dehidratálása követ. Egy másik előnyös eljárásváltozat szerint a XI általános képletű aldehidet közvetlenül RCOOH képletű savvá alakítjuk ügy, hogy először szelektív hidrogénezésnek vetjük alá, majd a részben redu­kált aldehidet Jones-reagenssel (Na2 Cr2 07 /H2 S04 ) kezeljük. A XI általános képletű aldehidet Diels—Alder reakcióval állíthatjuk elő, ha megfelelő fenil-propar­­gilaldehidet és 1,3-ciklohexadiént reagáltatunk egy­mással. A 2. reakciósémában az A reakció a X képletű vegyület redukálását foglalja magában, például hid­rogénnel, megfelelő katalizátor jelenlétében, például palládium/csontszén katalizátor jelenlétében, ily módon olyan IX általános képletű nitrilt kapunk, amelyben m jelentése 0. Tehát amikor R3 és R4 vegyértékvonalat jelent, szelektív hidrogénezést kell alkalmazni és a reakciót akkor leállítani, amikor 1 mólriyi mennyiségű hidrogén elfogyott. A B reakciót önmagában ismert hidrolízissel hajtjuk végre és a kapott karbonsavat a megfelelő savkloriddá alakítjuk - D reakció - a szokásos módon, például tionilkloriddal való reagáltatással. Utóbbit Arndt-Eistert szintézissel — F reakció — szubsztituált ecetsavvá alakítjuk és a D és F reakci­ók megismétlésével a megfelelően szubsztituált pro­­pionsav és vajsav keletkezik. A fent említett szub­sztituált propionsavat az RCHO képletű aldehidből is előállíthatjuk az I és J reakciókkal, mimellett az I reakció a jól ismert Knoevenagel reakció, ily módon 3-szubsztituált akrilsavat kapunk és a J reakcióval az akrilsavat, például hidrogénnel pallá­dium katalizátor jelenlétében propionsawá redukál­juk. A C reakcióval a fent említett karbonsavat, szubsztituált ecetsavat vagy szubsztituált propion­savat a megfelelő IX képletű nitrilekké - ahol m jelentése 0, 1 vagy 2 - alakítjuk. A C reakciót elvégezhetjük a sav ammóniával való kezelésével és alumínium jelenlétében magasabb hőmérsékleten. A D reakcióban előállított savkloridot az E reakcióban könnyen átalakíthatjuk a IX általános képletű savamiddá, ha HNR1 R2 képletű aminnal reagáltatjuk. A G reakcióban a fent leírt módon kapott szubsztituált acetil- vagy propionilklorid re­dukciójával kapjuk a kívánt IX általános képletű aldehideket — ahol m jelentése 1 vagy 2. Az ismert Rosenmund reakcióval is elvégezhetjük a redukciót. A H reakció szerint a szubsztituált ecet-, propi­­on- és vajsavat a IX általános képletű izocianátok­­ká is átalakíthatjuk — ahol m 0, 1 vagy 2. Az átalakítást úgy végezzük, hogy vagy a megfelelő savazidot állítjuk elő a megfelelő savklorid nátrium­­-aziddal való reagáltatásával, vagy a megfelelő sav­­hidrazidot állítjuk elő és utóbbit salétromsavval kezeljük, majd a savazidot benzolos vagy klorofor­­mos oldatban melegítjük. A K reakció szerint a megfelelő savat a szokásos módon, például R9—OH képletű alkohollal észterezzük. A IX általános kép­letű vegyületet — ahol m jelentése 0 — előállíthat­juk a 3. reakció vázlat szerint is — ahol A-t már leírtuk —, a IX általános képletű vegyületet — ahol R biciklooktán gyűrű — Diels—Alder reak­cióval állítjuk elő a megfelelő fahéjsavnitril és 1,3-ciklohexadién reakciójával,- majd az ezt követő hidrolízissel és észterezéssel. A kapott észtert hid­­rolizálhatjuk - L reakció - és ily módon a megfe­lelő savat kapjuk. Az M reakciót az ismert Rosenmund redukció­val végezhetjük. Amint a fentiekből kitűnik az A reakció, például katalitikus hidrogénezés útján tör­ténő redukciót foglal magában és Így szakember számára nyilvánvaló lesz, hogy ha Ar nitroszubszti­­tuált csoport, akkor utóbbit részben vagy egészen a megfelelő aminoszubsztituált csoporttá redukál­hatjuk. Ennek megfelelően, ha nitroszubsztituált végterméket akarunk előállítani, a IX általános kép­letű intermediert előnyösen az A reakció után nitrálással állítjuk elő, majd a nitrált intermediert a kívánt I általános képletű vegyületté alakítjuk olyan körülmények között, hogy a nitroszubsztitu­­ens ne redukálódjon. Az I általános képletű vegyületeket a VI általá­nos képletű olefin — ahol a szubsztituensek jelen­tése a fenti — redukálásával is előállíthatjuk. Ezt a redukciót hidrogénnel, katalizátor, előnyö­sen a VIII csoport-beli fémek, például platina vagy palládium jelenlétében végezhetjük. A katalizátor iners hordozón, például csontszénen is lehet. A reakció elvégzéséhez a VI képletű vegyületet meg­felelő iners oldószerben, például etanolban vagy etilacetátban feloldhatjuk. Ha olyan I általános képletű vegyületet akarunk előállítani, ahol R3 és R4 vegyértékvonalat képeznek, az R7/R® csoportot szelektív keE hidrogéneznünk. A VI általános képletű vegyületek újak. Előállí­tásuk a XIII általános képletű vegyületből - ahol R7 és R® definíciója a VI általános képletű vegyü­­letnél megadott, Z’ aldehid-csoport, karboxil-, —C02R9 vagy cianid-csoport — a IX képletben a Z’ csoport -NR1 R2 csoporttá való átalakításánál megadott módszerek bármelyikével történhet, felté­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom