176266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivárgó, főként mélyszivárgó építésére
5 176266 6 húzzuk, közben az a nyílnak megfelelően átemeljük a 2d szakaszba a résiszapot olyan ütemben, ahogy a 2c szakaszból azt a bevitt szűrőanyag kiszorítja. (A résiszap újrafelhasználása természetesen nem feltétlenül szükséges, friss résiszapot is használhatunk a 2d szakasz megtámasztására.) A szűrőréteg felfelé csökkenő szemnagyságú frakciókból állhat. Legalul például a 14 réteget 20/40-es osztályozott kavics alkothatja kb. 1,0 m vastagságban, az ezen elhelyezkedő 15 réteget 10/20-as osztályozott kavics alkothatja, végül a 16 réteg a mélységtől függő vastagságban homokos kavics lehet, az 1. ábra szerinti állapotban a 2c szakaszban éppen ennek bejuttatása látható. A szűrőrétegek! anyagát — különösen a 16 réteget alkotó homokos kavicsot —a 13 csőbe adagolás előtt vízzel - vagy ami igen előnyös lehet, a résiszap koagulálására alkalmas szert tartalmazó vizes oldattal — telítjük, miáltal (legalábbis részben) meggátoljuk, hogy a szűrőanyag a résiszappal keveredjék. Ez utóbbit olyan ütemben termeljük át a következő - itt a 2d — szakaszba, ahogy helyét a szűrőrétegek elfoglalják. Ami a szűrőréteget illeti, a talajviszonyoktól függően a szemcsenagyság kívülről befelé — akár csökkenő, akár növekvő értelemben — változhat. A 16 szűrőréteg tetejére azt lezáró tömörített 17 agyagréteg kerül. A 2b szakaszban ez félig elkészült állapotban látható, ekkor itt már nincs résiszap. A 2a szakasz korábban már teljesen elkészült, így a 2a és 2b szakaszokat elválasztó 4 szakaszolóeszköz a b nyíl irányában eltávolítható, és elöl újra leverhető, a jelen esetben ezt a szakaszolót szaggatott vonallal jelöltük, mert azonos a 12 vibroverőbe fogott, fent említett szakaszolóval. A szűrőrétegek beépítésével egyidejűleg elhelyezésre kerülnek ideiglenes, visszanyerhető perforált mosócsövek, amelyek szerepére a továbbiakban még visszatérünk. A vasbetonból készült 10 résvezető gerendák a felszíni vízelvezető árok oldalfalait alkothatják, amint ez az 5. ábrán jól látható. Az árok íves fenékrészét 18 hivatkozási számmal jelöltük. A mélyszivárgó célszerűen teljes hosszban való megépítése után kerül sor előnyösen mintegy 30 m-ként a (nem ábrázolt) figyelőaknák megépítésére, például előregyártott, körszelvényű vasbetonelemekből, süllyesztéses eljárással. Az így megépített aknákba a 2 árokban fekvő 9 drain-csöveket be kell kötni. Amennyiben a 2 árok fenéktartományában homokréteg, vagy kimosódásra hajlamos talaj van, a fenéklezárást vízalatti — pontosabban itt résiszap-alatti — betonozással lehet megoldani. A fent részletezett technológiából következik, hogy az egész szivárgórendszer — beleértve a 14—16 szűrőrétegeket is — bizonyos mértékig szennyeződik a bentonitos résiszappal, amit feltétlenül el kell távolítani, mert eltörni a szivárgórendszer vízvezető járatait. Ennek érdekében a szivárgórendszert olyan szert tartalmazó oldattal mossuk át, amely a bentonitot kicsapja (koagulálja), és az iszapot szemcsés, pelyhes szerkezetűvé teszi. A kicsapott tömény pelyhes iszap-szemcsék a szivárgórendszerből a vízzel együtt távoznak. A koagulálószeres oldatnak a szivárgórendszerbe juttatása vagy a 9 draincsöveken át, vagy felülről, e célra elhelyezett (nem ábrázolt) mosó-csöveken keresztül történik, amelyek egymástól való távolsága az árok tengelyében a szemcsés szűrőanyagréteg szemszerkezete függvényében l,0-3,0m között változik. Koaguláló szerként többféle anyagot alkalmazhatunk. Amennyiben az agyag-bázisú résiszap például bentonitos szuszpenzió, ilyen koagulálószer lehet például az oltott mész, mésztej vagy mészvíz formájában, a vasklorid, a szulfit-szennylúg (fenyőfából vagy nyárfából), szóda stb. Megfelelő anyag az ételecet is, amellyel kísérletet végeztünk. A bentonit-szuszpenzióhoz adott ecet esetében a koaguláció mértéke 50% volt, ami azt jelenti, hogy a 6%-os töménységű bentonit-szuszpenzió ecet hatására 50% tiszta vízre és 50% pelyhes iszapra vált szét. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárás fent részletezett foganatosítási módjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos formában megvalósítható. Bentonitos résiszap helyett például másfajta iszap is alkalmazható, amelynek jellegétől függően a felsoroltaktól eltérő lehet a koagulálószer is. A leírt szakaszos építési módtól is lehetséges eltérés, és alkalmazásra kerülhetnek másfajta szakaszolók, például csövek, szádpallók vagy hasonlók is. Eltérő lehet a szűrőréteg összetétele, a szivárgószelvény stb. Nem feltétlenül kerül sor draincső alkalmazására, sok esetben a vízvezető szemcsés szűrőanyag-réteg önmagában is elegendő lehet a víz összegyűjtésére és elvezetésére. Ha alkalmazásra kerül, a draincsőnek nem feltétlenül kell flexibilis gégecső-szerűnek lennie, és nem feltétlenül kell több sorban elhelyezkednie. Még számos más olyan változtatás eszközölhető a részletezett eljárási megoldáshoz képest, amely a találmányi gondolat keretein nem lép túl. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szivárgó, főként mérnöki létesítmények víztelenítésére szolgáló mélyszivárgó építésére, amelynek vízvezető szemcsés szűrőanyag-rétege van, azzal jellemezve, hogy a szivárgóárkot (2) réselési technológiával emeljük ki, a szemcsés szűrőanyagot a résiszap védelme alatt töltjük az árokba (2), majd a szűrőanyag vízvezető járataiba a résiszapot áramló folyadékkal a szivárgórendszerből távozni képes darabokká koaguláló szert juttatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szemcsés szűrőanyagot csőben (13) juttatjuk a résiszap szintje (v) alatt az árokba (2), miközben a csövet (13) az árok szűrőanyaggal telítődési ütemétől függően fokozatosan felfelé húzzuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szűrőrétegbe draincsövet vagy -csöveket építünk be. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy vagy több, műanyagból készült, gégecsőszerű perforált draincsövet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
