176216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás citosztatikus hatású, terminálisan bifunkciós xilit-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. V. 11. (Cl—1826) Közzététel napja: 1980. VII. 28. Megjelent: 1981. V. 30. 176216 Nemzetközi osztályozás: C 07 H 13/02 Feltalálók: Szabadalmas: Vidra Lászlóné vegyész 33%, dr. Institóris László vegyész 25%, Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek dr. Eckhardt Sándor orvos 15%, dr. Lapis Károly orvos 9%, Gyára Rt., Budapest dr. Jeney András orvos 9%, dr. Kopper László orvos 9%, Budapest Eljárás citosztatikus hatású, terminálisán bifunkciós xilit-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás az új I általános képletű xílit-származékok - ahol R1 és R5 jelentése azonos, és halogénatomot jelent, amikor is 5 R2 és R4 jelentése azonosan hidroxilcsoport, vagy R1 és R2, valamint R4 és R5 együttesen 1-1 oxigén-hidat képez, és R3 jelentése R1, R2, R4 és R5 jelentésétől függetlenül egy adott esetben fenilcso- 10 porttal szubsztituált 2-4 szénatomos alkanoil- vagy egy adott esetben fenilcsoporttal szubsztituált benzoilcsoport, és R R1 és Rs brómatomtól eltérő jelentése esetén hidrogénatomot is jelenthet - 15 és a hatóanyagként ezen vegyületeket tartalmazó citosztatikus hatású gyógyászati készítmények előállítására. Ismeretes, hogy bizonyos 4, illetve 6 szénato- 20 mos cukoralkohol vázú vegyületek citosztatikus hatással rendelkeznek [Neoplasma, 17,15. (1970)]. Ezek a vegyületek a tetritekből és a hexitekből levezethető a.w-dihalogén-, illetve dimeziloxi-származékok, vagy az azokból leszármaztatható di- 25 epoxi-vegyületek. Ezekre a vegyületekre az jellemző, hogy szekunder hidroxil-csoportjaik szabadok, azaz nincsenek acetál-csoportokkal blokkolva [Arzneimittel-Forschung (Drug. Res.) 14,668-70. (1964) és Tetrahedron Letters, 20, 716. (1961)]. 30 2 Ezek a vegyületek a cukoralkohol váz méretétől függő távolságban 2-2 alkilezést képesek végezni a sejtek örökítő anyagában, és így annak blokkolása révén citosztatikus hatásúak. Mindezideig azonban az ilyen típusú származékokat csak a tetritekből és a hexitekből lehetett előállítani, míg a köztük elhelyezkedő, tőlük eltérő távolságban alkilezni képes pentitek ilyen származékai nem voltak ismeretesek. Legközelebbi analógként az irodalomban csak olyan xilit halogén-származékokat ismertetnek, amelyek szekunder hidroxil-csoportjai vagy acetálvagy éter-kötéssel vannak védve, illetve amelyekben a szekunder hidroxil-csoportokból valamilyen anhidrid-gyűrű van kialakítva. így ismeretes az 1- -klór-l-dezoxi-2,5-anhidro-xilit [Zsurnal Obscsej Hindi, 32, 3617. (1962)], az 1,5-diklór-l ,5-didezoxi-3- -metil-2,4-metiIén-xilit [Zsurnal Obscsej Hindi, 36, 1406.(1966)], valamint a terminális mono- és dijód-xiliteknek azon származékai, amelyekben mindhárom hidroxil-csoport acetál- vagy éter-csoporttal védett [J. A. C. S., 66, 73. (1944), 66, 670. (1944), 72, 561. (1950), 75 132. (1953), és J. Chem. Soc. Perkin Trans, 1972, 1. 38.] Az eddig előállított xilitszármazékoknak gyakorlati jelentőségük nincs, az előállításukra csak a xilit kémiai viselkedésének jobb megismerése céljából került sor. A korszerű citosztatikus kezelés nem egy citosztatikus hatású vegyület hosszú időn át történő adagolásával, hanem több, egymástól eltérő táma-176216
