176208. lajstromszámú szabadalom • Vilamoscsatlakozó és érintkező
7 176208 A 30 lábrész keresztirányban eltolt helyzete folytán a 60 hüvelyrésznek szabad 70 válla van, amely a 24 üreg falán kialakított 40 vállhoz illeszkedő ütközőelemet képez. A 26 érintkezőt úgy pozícionáljuk a 24 üregben, hogy megfelelő helyzetbe forgatva az elülső 32 oldal felől bevezetjük abba, miközben a 30 lábrészt átvezetjük a 24 üreg szűkebb 38 szakaszán, hogy kiálljon a hátulsó 34 oldalból. A 26 érintkező három lejtős (rézsútos) 64 felülete a 24 üreg megfelelő 42 vállaihoz illeszkedik, míg a 70 váll a 40 vállon fekszik fel. Ily módon a 70, 40 vállak és a 42 vállak, illetve 64 felületek a 26 érintkezőt mind hossz-, mind keresztirányban szilárdan pozícionálják. A 68 ütközőelem további rögzítést biztosít. Az 50 gyűrű természetesen egy darabból van és körben folytonos kialakítású, hogy eleve kizárja túl nagy méretű csapos 28 érintkezők bevezetését. A zárt belépési oldallal ellátott 26 érintkező természetének megfelelően az 54 nyelvek oly mértékben vannak befelé hajlítva, hogy a belső 66 felületek befelé túlnyúlnak az 52 nyílás megfelelő belső oldalain, és így az 52 nyílás által meghatározott maximális méretű csapos 28 érintkező a bevezetés során a belső 66 felületekhez illeszkedik. Az 52 nyílás ugyanakkor megakadályozza, hogy a megengedett maximálisnál nagyobb méretű csapos 28 érintkezőt vezessünk be, amely oly mértékben kihajlíthatná az 54 nyelveket, hogy azok elvesztenék rugalmasságukat. A 6. ábra a hüvelyes 26 érintkező egy kissé módosított kiviteli alakjának a 3. ábrához hasonló hosszmetszete. Az 1—5. ábrák szerinti első kiviteli alaknál az 54 nyelvek felfelé (a belépési oldal felé) mutatnak, míg a 6. ábra szerinti esetben az 54a nyelvek az ellenkező irányba néznek. Mindkét kiviteli alak megfelel a célnak. A két bemutatott példa ezt szemlélteti. A 7—10. ábrák az 1—6. ábrák szerintihez képest módosított villamos csatlakozót mutatnak. A 7. ábra a 22 testnek, a 24 üregnek és a 26 érintkezőnek csak a felső részét szemlélteti, mivel az alsó részek azonosak az 1—6. ábrák megfelelő elemeivel. A 7. ábra szerinti esetben a csatlakozónak a 2. ábra szerintihez hasonló nyersdarabból készült 80 érintkezője van, ennek azonban belépő 82 oldala különböző az első példa szerintitől. A jelen esetben a belépő 82 oldal 86 hüvelyrészből felfelé kiálló 84 nyelvekből áll, amelyeknek bel e álló konvex 88 felülete, továbbá felfelé és kifelé hajlított 90 végdarabja van. A 24 üreg tágabb szakaszának külső vége közelében 92 perem van kialakítva, amely a 90 végdaraboknak megfelelően rézsútos kiképzésű, és felfelé hosszanti egyenes 94 felületekben folytatódik. Ezek a 94 felületek keresztirányban távolabb vannak egymástól, mint a 92 peremtől befelő eső hosszanti felületek. Az érintkezőnek a 24 üregbe való behelyezése után a 90 végdarabok a rézsútos 92 peremhez és a hosszanti 94 felületekhez illeszkednek. A 84 nyelvek kifelé irányuló mozgását a 94 felületek korlátozzák. A 88 felületek tehát olyan belépő nyílást határoznak meg, amely megszabja, hogy legfeljebb milyen méretű csapos 28 érintkező helyezhető be a Ő a 86 hüvelyrészbe. Az 54 nyelvek szerepe itt is a fentebb leírtaknak megfelelő. A 8. ábrán a 22 test egy részét is feltüntettük (szaggatott vonallal), a rézsútos 92 peremekkel és a hosszanti 94 felületekkel. Ugyanúgy mint az első kiviteli alaknál az 54 nyelvek a belépési oldal felé (8. ábra) vagy azzal ellentétes irányba (10. ábra) is mutathatnak. A szerkezetet előnyösen úgy alakítjuk ki, hogy a keresztirányban egy vonalba eső érintkezők egymással szemben vannak elrendezve, vagyis az érintkezők lábrészeinek csatornái egymással ellentétes irányban kifelé néznek. A 11—12. ábrák az 1-6. és 7—10. ábrák szerintiektől kissé eltérő kiviteli alakú csatlakozót szemléltetnek. Mint a 11—12. ábrákon látható, a 100 érintkező egy darabból van kialakítva, és 102 hüvelyrésze van, amelynek elülső szakasza hasonló kiképzésű, mint a 7. ábra szerinti 80 érintkező megfelelő része. A 102 hüvelyrésznek zárt belépő 104 oldala van, amely a 102 hüvelyrészből felfelé kiálló 106 nyelvekből van kiképezve. A 106 nyelvek befelé álló konvex 108 felülettel és 110 végdarabbal rendelkeznek. A 24 üreghez hasonlóan a 100 érintkező 112 ürege is el van látva 114 peremekkel és hosszanti 116 felületekkel. A 102 hüvelyrész elülső 118 vége és hátulsó 120 vége között az 54 nyelvekhez hasonló 122 nyelvek vannak kialakítva. A 102 hüvelyrész hátulsó részén 124 ütközőelemek vannak kialakítva, amelyeknek elülső szabad 126 végei a 22 test 128 vállai mögött helyezkednek el. A 100 érintkező 130 lábrésze folytatólagosan csatlakozik a 102 hüvelyrész hátulsó 120 végéhez, és villamos vezető huzaltekercseléses csatlakoztatására szolgál. A 100 érintkezőt célszerűen az elülső oldal felől helyezzük be a 112 üregbe. Behelyezéskor a 106 nyelvek rugalmasan felütköznek a 114 peremekén, miáltal meggátolják a további bevezetést, a 124 ütközőelemek viszont a 128 vállak mögé kerülnek, így megakadályozzák a 100 érintkezőnek az elülső 132 oldal irányában való elmozdulását. Szereléskor a 130 lábrészt az elülső 132 oldal felől átvezetjük a 112 üregen, miközben a 124 ütközőelemek befelé hajlanak, és mindaddig lehetővé teszik a 100 érintkező betolását, amíg a 106 nyelvek fel nem ütköznek a 114 peremeken. Amikor a 106 nyelveket a 114 peremekhez nyomjuk, a 124 ütközőelemek elhagyják a 128 váÜakat, és rugalmasan szétnyílnak, miáltal a 100 érintkezőt a kívánt helyzetben rögzítik. Mivel a 100 érintkezőt az elülső oldal felől helyezzük be, a 106 nyelveket célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy ezek keresztirányban nagyobb mértékben kiállnak, mint a 124 ütközőelemek, amelyek egyébként kifelé és az elülső oldal felé rézsútosan haladva szabad 126 végekben végződnek. Ily módon a 124 ütközőelemek rugalmasan összenyomhatok, és lehetővé teszik a 100 érintkező bevezetését a 112 üregbe az elülső oldal-felől mindaddig, amíg a 106 nyelvek fel nem ütköznek a 114 peremeken. A 100 érintkező igen egyszerű szerkezetű, egyetlen sajtolt darabból készül. Az érintkező 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
