176202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a reticuloendotheliális rendszer befolyásolására alkalmas gyógyászati készitmény előállitására
176202 vizet, majd a kapott elegyet 40 C-ra melegítjük. Ezután a kapott oldathoz hozzáadunk 200 mg nátrium-fluoridot, 0,5 ml normál kénsavoldatot és 500 mg aszkorbinsavat, amikoris ibolya-kékesibolyaszinü oldatot kapunk. Ezután egy másik 50 ml-es Erlenmeyer-lombikba bemérünk 2,25 g glicint, 1,00 g réz/II/-szulfát-pentahidrátot és 1,0 g cink-szulfát-heptahidrátot, majd 10 ml desztillált viz hozzáadása után a lombik tartalmát 40 °C-ra melegítjük, amikor is ibolyáskék szinü homogén oldatot kapunk. Ezután egy másik 50 ml-es Erlenmeyer-lombikba bemérünk 550 mg ammónium-molibdenát-tetrahidrátot, 1,0 g kobalt-klorid-hexahidrátot és 10 ml desztillált vizet. Az igy kapott keverék állás közben vagy enyhe melegítés hatására borvörös szint vesz fel. Ezután 1,86 g etiléndiamin-tetraecetsavdinátriumsót adunk hozzá, majd felme légitjük, amikor is kékesibolya szinü oldatot kapunk. Ezután egy 250 ml-es Erlenmeyer-lombikba porított formában bemérünk 4,0 g cink-szulfát-heptahidrátot, 10,0 g vas/II/-szulfát-heptahidrátot, 4,1 g magnézium-szulfát-heptahidrátot 1,04 g mangán-szulfát-dihidrátot és 1,15 g bórsavat, majd a bemért anyagokat desztillált vizzel megnedvesit jük és 40 g glicerint adunk hozzá. Az igy kapott keveréket 40°C-ra melegítjük, majd összerázzuk és a szirupsürüségü keverékhez 100 ml 40 °C hőmérsékletű 5-7 %-os kálium-nátrium-tartarát-oldatot adunk. Az elegyet ezután 1 ml normál fcénsavoldattal megsavanyitjuk. Teljes oldódás után az oldatokat egyesitjük. Ezt követően egy 1000 ml-es merőlombikba beöntjük az először kapott. majd a negyedszerre kapott, majd a másodszorra kapott és végül a harmadszorra kapott oldatot. Ezután a mérőlombikot desztillált vizzel jelig töltjük. a kész végső oldat színe legtöbbször kékesibolya vagy kék. Állás közben az oldat zöldessárga, barnássárga szint is felvehet anélkül, hogy gyógyászati hatása csökkenne. Kémhatása 2,0 és 4,5 pH közötti. A készítmény állás során tiszta üledékmentes marad. 2. példa Az 1. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a kiindulási anyagok koncentrációját úgy választjuk meg, hogy a kapott kész oldat 100 ml-nyi mennyiségére vonatkoztatva az egyes komponensek mennyisége az alábbi: glicin 1,1 g, tetrajód-fluoreszcein-dinátriumso 0,1 g, glicerin 2,0 g, etiléndiamin-tetraecetsav-dinátriumsó 2,0 g, aszkorbinsav 0,01 g, kálium-nátrium-tartarát 2,0 g, nikkel-szulfát-heptahidrát 0,26 g, ammónium-vanadát 0,1 g, réz/II/-szulf át-pentahidrát 0,1 g, cink-szulfát-heptahidrát 0,1 g, vas/II/-szulfátheptahidrát 4,0 g, magnézium-szulfát-heptahidrát 1,0 g, mangán-szulfát-dihidrát 2,0 g, nátrium-fluorid 0,05 g» kobalt-kloridhexahidrát 0,1 g, ammónium-molibdenát-tetrahidrát 0,01 g, bórsav 0,01 g, 96 %—os etanol 1,5 g, normál kénsavoldat 0,05 g és a desztillált viz mennyisége a 100 ml-hez szükséges mennyiség. 3. példa Az 1. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a kiindulási anyagok koncentrációját úgy választjuk meg, hogy a kapott kész oldat 100 ml-nyi mennyiségére vonatkoztatva az egyes komponensek mennyisége az alábbi: glicin 2,0 g, tetrajód-fluoreszcein-dinátriumso 0,5 g, glicerin 4
