176201. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú, csökkentett feszültségi korrózióérzékenységű AlZnMgCu ötvözet és eljárás előállítására

176201 képessége, mérettartása és repedésérzékenysége is kedvező. Cé­lunk volt még az ötvözet szikramentességének biztositása is, minthogy főkent hidraulikus bányatámok készítésére használjuk ezeket. Célunk továbbá a jelen találmánnyal olyan eljárás kidolgo­zása is, amellyel a fenti ötvözet előállítható és az emlitett kedvező tulajdonságok biztosíthatok. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a 0,6 - 09 s% rezet, 2,0 - 2,9 s% magnéziumot, 0,1 - 0,3 3% mangánt, max. 0,3 s% sziliciumot, max. 0,4 s% vasat, max. 0,1 3% titánt, 4,3 - 5,1 a% cinket, 0,05 - 0,3 s% krómot és 0,02 - 0,2 3% cirkont tartalmazó ötvözetben a vas és szilícium együttes mennyisége kisebb, mint 0,6 s% , ugyanakkor a vas meny­­nyisége mindig nagyobb, mint a szilíciumé, továbbá a cirkon és a króm együttes mennyisége kisebb, mint 0,4 sulyszázalék, és a vas-, mangán, titán és króm együttes mennyisége kisebb, mint 1 %. Ezen kivül az ötvözet a magnézium sulyszázalékos mennyi­ségének legalább 0,003 ezrelékének megfelelő mennyiségű beril­­liumot tartalmaz. A szilicium mennyisége az ötvözetben előnyö­sen 0,15 - 0,2 s%, A találmány szerinti ötvözet előállítása során olvasztó­­kemencében olvadékot készítünk, majd tuskokat öntünk és a prés­­tuskókból profilokat sajtolunk. A aajtolt munkadarabokat hőke­zeljük. A találmány szerint a sajtolt profilokat a hőkezelés előtt egyengetjük, hogy a hőkezelés után már maradó feszültsé­get eredményező technológiai lépés ne következzen. A hőkeze­lést előnyösen úgy végezzük? hogy az anyagot 460-480 °C közöt­ti hőmérsékletre hevítjük, es ezen a hőmérsékleten tartjuk, legalább 0,5 órán át, majd a lehűtést 50 °C hőmérsékletű viz­­ben végezzük. A munkadarabokon az edzés után háromlépcsős meg­ereszt est végzünk, ahol az első lépcsőben a munkadarabokat szobahőmérsékleten hevertetjük 24-120 órán át, a második lé- —­­pésben 100 °C-on tartjuk 8 órán át, és végül 140-160 °G hőmér­sékleten tartjuk 4-8 órán át. A találmány szerinti AIZnMgCu ötvözeténél az elérhető szilárdságot alapvetően a cink es magnéziumtartalom mennyisége határozza meg. a szegregáló fázisok mennyisége é& a kritikus edzési sebesség révén. A cink és magnéziumtartalom egyidejű növelésével a rugalmassági határ és a szakitószilárdság is nö­velhető. A rugalmassági határt a cink erősebben befolyásolja, mint a magnézium, ugyanakkor a magnéziumtartalom szilárdság­­növelő hatása 2,5 % fölött érzékelhető észrevehetően. A képlé­­kenységi mutatók a cink és magnéziumtartalom növekedésével romlanak, az ötvözetek 7-8 % együttes cink és magnéziumtarta­lom fölött alakítás szempontjából már ridegek. A találmány szerinti ötvözetben a nemesítés hatását a cink és magnéziumtartalom további növelése nélkül, réznek az ötvözethez való adagolásával növeltük. A szegregáló fázisok vizsgálatából arra lehet következtet­ni, hogy a réz feloldódik az MgZn2-fázisban anélkül, hogy mó­dosítaná annak struktúráját. A nemesítés kezdeti szakaszában fokozza az elsőrendű Guinier-Ereston zónák hatását a keménye­­désre és késlelteti az MgZn2-fázisok kiválasztását. A szegre­gáló MgZn2 -fázis növekedési sebességét fokozza a réz, és- ez­által nagyobb méretű szemcseközi kiválások is létrejönnek. Ez károsan befolyásolja az ötvözet korrózióállóságát. Az ötvözethez adagolt mangán csak kis mennyiségben oldó­dik a szilárd oldatban és gyorsítja annak felbomlását, ezzel együtt az Mg Zn2-fázis kiválását. Ily módon a mangán adalék

Next

/
Oldalképek
Tartalom