176199. lajstromszámú szabadalom • Karbamátszármazékokat tartalmazó rovarölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 176.199 Bor­szám h1 R4 n|5 / op. 7. ch3 CH3 fenil ,:H3 130-132°i: 8« CH3 CH3 ':i,3 f;H3 05 9-CH3 /ch3 n—prop;1 —CH v ch3 C1‘3 1.4669 10. CH? r-C-H,, -OHl * 3 ' 1 vCH2-CH3 CH­J 1.4633 11# TM3 n-C,H„ -OHv j > I n H °3 7 CH-, ?.4678 12# CH3 n-C3Hy fenil 1-5365 13# CH3 ch3 í-c3h7-CCH-, 1.4614 U# CH3 n-CjH^ i-C3Hy-och3 1.4627 15# CH3 n-C^H^ fenil-och3 1.52r6 16. CH3 n-C^Hg CH3 ch3 1.6749 17# CH3 n-C4Hg i-C3H7 oh3 1.4690 18. o2h, 5 C2«5 C,I3 Ci'-j 1.4761 19# °2H5 c2h5 i-c3h7 CH3 1«4663 20. CH3 fenil CH3 CH3 1.5379 21. CH3 fenil i-CjHy ch3 57-59°C 22# CH3 n-C3H7 ciklohexil CH3 1.4873 23-CH3 CH3 ciklohexil ch3 101-103°0 24. ch3 n-C3H7 m ciklopentil ch3 njj0» 1-4890 25-CH3 n-CjHy -0H(CH3)-0H2-fenil CHj n§°- 1.5150 26. CH3 n-03H7 -CH(CH3)-fenil CH3 1.5143 27. CH3 n-C^ -CH2-0(0H3)3 CH3 60-62°C 28. CH3* CH3 ciklopentil CH3 80-87°C 29. oh3 CH3 -OH(CH3)-OH2-fenil CHj 50-51°C 30. CH3 0H3 -OHÍCHj)-fenil ch3 1.5211 Sor­szám R1 R2 f? R4 n2" vagy op. 31 ch3 CHj -OH2-C(OH3)3 ch3 1.4653 32 CH3 C2II5 CH3 oh3 1.4802 33 ch3 CH3 fenil CH3 1.5418 34 CH3 ch3 í-c3h? CH3 46-5C°C 35 ciklohexil CH3 CH^ 69-72°C A találmány szerint előállított vegyületek rovarölő­szerek hatóanyagaként szívó- és rágórovarok, kétszár­nyúak és atkák irtására használhatók. A szívórovarokhoz tartoznak a levéltetvek (Aphi­­dae), például a zöld őszibarackfa-levéltetű (Mysus persicae), a fekete répalevéltetû (Doralis fabae), a zablevéltetű (Rhopalosiphum padi), a borsólevéltetű (Macrosiphum pisi) és a burgonyalevéltetű (Macro­­siphum solanifolii), továbbá a ribizli-levéltetű (Cryp­­tomysus korschelti), az almafa-levéltetű (Sappaphis mali), a szilvafa-levéltetű (Hyalopterus arundinis) és a cseresznyefa-levéltetű (Myzus cerasi), a poloskák, pél­dául répapoloska (Piesma quadrate), a gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), az ágypoloska (Cimex lectu­­larius), a rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a Cha­­gas-poloska (Triatoma infestans). A rágórovarok közül elsősorban megemlítjük a lepkehemyókat (Lepidoptera), például a káposzta­molyt (Plutella maculipennis), gyapjaslepkét (Lymant­­ria dispar), aranyfarű szövőpillét (Euproctis chysorr­­boea) és gyűrűs szövőpillét (Malacosoma neustria), továbbá a káposzta-bagolypillét (Maestra brassica) és a vetési bagolypillét (Agrostis'; segetum), a káposzta­lepkét (Pieris brassicae), a pókhálós szilvamolyt (Hy­­ponomeuta padella), lisztmoly (Ephestia Kühniella) és a nagy viaszmolyt (Galleria mellonella). A rágórovarok közé tartoznak a bogarak (Coleop­­tera) is, például a gabonazsizsik (Sitophilus granarius = Calandra granaria), a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata), nyakszegélyes porva (Dermestes fri­­schi), kukoricabogár (Tribolium castaneum), kukori­cazsizsik (Calandra vagy Sitophilus zeamais), kenyér­­bogár (Stegobium paniceum), lisztbogár (Tenebrio molitor), és a talajon élő fajok, például pattanóboga­rak (Agriotes spec.) és a májusi cserebogár (Melolont ha melolontha); csótányok, például a német csótány (Blattella germanica), amerikai csótány (Periplaneta americana), konyhai csótány (Blatta orinetalis), óriás­csótány (Blaberus giganteus) és fekete óriáscsótány (Blaberus fuscus) valamint Henschoutedenia flexivit­­ta; továbbá az egyenesszárnyúak, például házitücsök (Acheta domesticus); termeszek, például a földi­termesz (Reticulitermes flavipes) és hártyásszámyúak, például hangyák, így fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúak közül megemlítjük a legyeket, például a közönséges muslicát (Drosophila melanogas­­ter), a földközi-tengeri gyümölcslegyet (Cerantitis capitata), a házilegyet (Musca domestica), a kis házilegyet (Fannia canicularis), a kék döglegyet (Phormia segina), és a kék dongólegyet (Calliphora erythrocephala); valamint a szuronyos istállólegyet (Stomoxys calcitrans), továbbá a szúnyogokat, pél­dául a fullánkos szúnyogokat, így a sárgaláz szúnyo­got (Aedes aegypti), a dalos szúnyogot (Culex pi­­piens) és a maláriaszúnyogot (Anopheles stephensi). Az atkákhoz (Acari) tartoznak a fonóatkák (Tet­­ranychidae), például a babfonóatka (Tetranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy Tetranychus urticae) és a gyümölcsfonóatka (Paratetranychus pilo­­sus = Panonychus ulmi); takácsatkák, például a ribizli takácsatka (Eriophyes ribis); és az atkák, például a Hemitarsonemus latus és a ciklámenatka (Tarsonenius pallidus), végül a kullancsok, például a bőrkullnacs (Ornithodorus moubata). Különösen kiemelkedő a szer hatása szívórovarok, elsősorban levéltetvek, például a fekete levéltetű (Aphis fabae), a zöld almalevéltetű (Aphis pomi), az Aphis sambuci, az Aphidula nasturtii, az uborkalevél­­tetű (Cerosipha gossypii), az almafa-levéltetű (Sap­paphis mali), a lisztes körte-levéltetű (Sappaphis mala), a Dysaphis radicola, a Brachycaudus cardui, a káposzta levéltetű (Brevicoryne brassicae), az őszi­barackfa-levéltetű (Phorodon humuli), a hagymalevél­­tetű (Rhopalomyzus ascalonicus), a zöld barack-levél­­tetű (Myzodes persicae), a meggy-levéltetű (Myzus cerasi), a foltos burgonyalevéltetű (Dysaulacorthum pseudosolani), a zöld borsólevéltetű (Acyrthosipon onobrychis), a nagy rózsalevéltetű (Macrosiphon ro­­sae), a Megoura viciae, a körtelevéltetű (Schizoneura lanuginosa), a vérlevéltetű (Eriosoma lanigerum), a saláta-levéltetű (Pemphigus bursarius), a Dreyfusia nordmannianae, a Dreyfusia piceae, az Adelges laricis és s szőlőlevéltetű (Phyllocera vitifolü) ellen. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom