176193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szines mész előállítására

3 176193 4 Az előbbiek alapján tehát az oltott mész tulajdon­ságainak kellő beállítása az ismert eljárások szerint kétféle módon érhető el. Az egyik mód abból áll, hogy vegyi adalékokat kevernek az oltott mészbe, ami az oltott mész előállítási árát jelentősen megnöveli. A másik mód abból áll,hogy az oltott meszet felhaszná­lás előtt hosszú ideig, olykor évekig tárolják, ami nagy teret, edényeket kívánó eljárás, és mint ilyen, nagyon költséges. A színes meszeket eddig kézi bekeveréses eljárással állították elő. A kézi bekeveréses eljárásnál alapanyag­ként oltott meszet alkalmaznak, amelynek szemcse­méretei 0 és 2 mm között változnak. A mész oltása közben ennél nagyobb szemcsék és csomók is kelet­keznek, amelyeket szűréssel távolítanak el. A szűrés után nyert oltott mészbe rendszerint oxid és egyéb festékpigmentekből álló festékanyagot kevernek, amely festékanyag szemcseméret 0 és 90 mikron között változik. Az oltott mész és festékanyag össze­keverését kézzel vagy esetleg kézi keveréssel azonos jelleggel dolgozó, forgólapátos keverővei végzik. Az ilyen hagyományos módon előállított színes mész egyik hátrányos tulajdonsága, hogy a keverés hosszú ideig tartó, fáradságos és nagy munkát, ener­giát igénylő művelet. Bármilyen hosszú ideig végzik is a keverést a festék"nyag pigmentek nem oszlanak el egyenletesen az oltott mészben, ebben kisebb-na­­gyobb csomókat képeznek. A festékanyag pigmentek csomókba való összeállása mikroszkópos vizsgálatnál szembetűnően látható. A festékanyag pigmenteknek csomósodása azt eredményezi, hogy a felhasznált festékanyag-mennyiség színező hatása csökkent mér­tékű. A kellő színezés eléréséhez jelentősen több festékanyagot kell felhasználni, mint amire a festék­anyag csomósodásának megszűnése esetén szükség volna. A festékanyagban azonban ennek gyártása, szállítása és raktározása során mindig keletkeznek agglomerátumok és aggregátumok. Az oltott mész szemcséi is nagy méretűek és ezek nagy felületeit a festékanyag pigmentek nem tudják teljesen -- vagy legalább is kellő mértékben — befedni. Az oltott mész tejszerűen folyós, híg, ezért a festék­anyag bekeverése után, állás közben a festékanyag pigmentek az oltott mészben leülepednek. Ez utáríke­­verést tesz szükségesség, amit ha nem kellő mértékben végznek, a falfelület foltossá, egyenetlen színűvé válik. A iiagyományos, kézi bekeveréssel előállított szí­nes mész további hibája, hogy a kapott anyag viszkozitása kicsi, hígfolyós. Ecsettel való felhordás esetén az ecsetről lefolyik, ami anyagveszteséget okoz és az alsóbb falfelület-részeket foltossá teszi. A felhordást végző dolgozó kezére is ráfolyik, ami kellemetlen érzést kelt. Az oltott imész és festék­anyag keverék kis viszkozitása ellenére sem lehet a kézi keveréssel előállított keveréket szórópisztollyal a falfelületre .felhordani, mert a keverékben levő mé^z­­szemcsék keverés után is csomósodnak és a létrejövő csomók a szórópisztolyban aránylag rövid üzemidő után dugulást okoznak. A kézi keveréssel előállított színes mész a falfelüle­ten is „megfolyik” • és e folyáshelyeket csak úgy lehet eltüntetni, ha e helyekre üjabb színes mészréte­­get hordanak fel. Ekkor nem lehet biztosítani, hogy a felhordott keverék e hlyeken is ugyanolyan vastagság­ban fedje a falfelületet, mint azokon a helyeken, ahol ilyen „rnegfolyás” nem következett be. A keverék, 2 színes mész kis viszkozitása következtében egyszerre csak kis rétegvastagságot lehet felhordani, ezért a falfelület teljes fedésének eléréséhez a falfelületet háromszor is le kell meszelni. A háromszori lemesze­­lés hosszú ideig tart, mert az egyes meszelések között meg kell várni, amíg a fal megszárad. A háromszori lemeszelés jelentősen több fizikai munkát is igényel. A kézi bekeveréssel előállított színes meszek továb bi hibája, hogy az oltott mészben levő nagy mészszem­­csék következtében nem tapadnak eléggé szilárdan a falfelülethez, a falról kézzel vagy ruhával könnyen letörölhetők. Ennek fő oka, hogy a szemcsék - nagy hígítás következtében - egymáshoz nem tapadnak, csak a falfelülethez és ehhez is csak pontszerűen. A nagy mészszemcsék jelenléte következtében a meszelt falfelület érdes benyomást kelt, nem eléggé sima, a mészszemcsék és a festékanyag pigmentekből összeállt csomók a falfelületen egymástól olykor szabad szemmel is megkülönböztethetők, tehát a fal színe nem egyenletes. Az ismert kézi bekeverési eljárással készített színes meszekkel előállított vakoló vagy díszítő habarcsok és simító gipszhabarcsok ? alkalmazásánál és előállításá­nál ugyanazok a nehézségek és problémák mutatkoz­nak, mint a színes meszeknél, amikhez habarcsok esetén hozzájárulnak azok a problémák is, amelyeket az időjárás hatásai okoznak. Az épületek külső falfelületeire felhordott habarcsokat eső, hó, szél, napsütés éri. Az ismert eljárással készült habarcsok­ban levő nagy mészszemcsék és esetleg csomósodott festékanyag pigmentek nem egymást fedve, hanem egymás mellett helyezkednek el, minek eredménye­ként ezek az időjárási hatásokra különböző módokon viselkednek. A mészszemcsék és festékanyag csomók között nincs elég nagy kötőerő és így az eső a felületen levő mészszemcséket kimossa. Ez az oka annak, hogy főként erkélyek, ablakok, ereszcsatornák stb. környékén, ahol épületszerkezeti okokból esetleg rendszeresen nagyobb vízmennyiség éri a falfelületet, már aránylag új épületeknél is csúnya folyásfoltok, folyásnyomok láthatók. A színes habarcsban levő, nagyméretű mészszemcsék és festékanyag csomók ilyen elhelyezkedése esetén ezek között villamosvegyi maródás is felléphet, minek eredményeként még a nemes vakolat is aránylag rövid idő alatt tönkremegy. Az eddig ismert kézi bekeverési eljárás jelentős hibája az is, hogy az oltott mész és festékanyag összekeverését mindig a felhasználás helyén kell végezni, ami — azonkívül, hogy a meszelést vagy vakolást ténylegesen végző dolgozóktól vesz el na­gyon sok értékes idő, - sok edényt és nagy teret igényel. A találmány feladata színes mész előállítására olyan eljárás és berendezés létesítése, amely révén a frissen oltott mész tulajdonságai az eddig ismert, hónapokig vagy évekig tárolt oltott mész tulajdonsá­gaival egyenértékűekké vagy ezeknél jobbakká válnak, az oltott mészben levő mészszemcsék 0-80 mikron nagyságúra, az oxid és egyéb festékanyag pigmentek pedig 60 mikron alatti nagyságúra apríthatok, a festékanyag pigmentek egymáshoz tapadása, csomó­sodása megakadályozható, az oltott mészben a festék­anyag pigmentek az oltott mész szemcséit teljesen fedik, a festékanyag pigmentek a mészben, illetve a mész és festékanyag keverékében nem ülepednek, az oltott mész és festékanyag keverék a keverés után tixotrop, kocsonyás állapotban van és ezt az állapotát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom