176189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás DL és D-2- amino- 1- butanol előállítására

17< 176.189 A 3. táblázatban feltüntetett anyagmérlegek- az acetonitril konverziójára és regenerálására vonatkozó adatokat tartalmazzák. Az 1,2-diklór-butánból és acetonitrilből álló desztillátumban az egyes kompo­nensek mennyiségét gáz-folyadék kromatográfiával határozzuk meg. 5 Amennyiben az N-(l-(klórmetil)-propil)- acetimi­­doil-kloridot feldolgozás előtt 40—50 • órán át állni­­hagyjuk, kevésbé tiszta terméket kapunk. A 3. táblázat adataiból a következőket állapíthat- jq juk meg: 1) A nyers DL-2-amino-l-butanol-hidroklorid [il­letve az N-(l-(klórmetil)-propil)-acetimidoil-klorid] hozama elsősorban az acetonitril/klór mólaránytól függően változik. Ha az acetonitril/klór/l-butén mól- -jg arányt 1:1:1-ről 8:l:l-re növeljük, a termék hozama 31 %-ról 66%-ra nő. 2) A klórgáz és 1-butén egyszerre történő beveze­tése előnyösebb annál az eljárásváltozatnál, amikor a klórgázt 1-butén és acetonitril elegyébe vezetjük. Az 20 előbbi esetben ugyanis a reakció kevésbé exoterm, tehát könnyebben kézbentartható, és a DL-2-amino­­-1-butanol-hidroklorid valamivel nagyobb hozammal képződik. 1 órás reakcióidő betartása esetén általában jól kézbentarthatjuk az exoterm reakciót. 25 3) A reakció hőmérséklete nem befolyásolja külö­nösebb mértékben az eljárás hozamát. Figyelembe véve azonban, hogy az N-(l-(klórmetil)-propil)- acet­­imidoil-kloríd 50 C°-nál magasabb hőmérsékleten instabil, a reakciót célszerűen 0-25 C°-on hajtjuk 30 végre. Az eljárást a reagáltatandó anyagok mennyiségétől függően módosíthatjuk. A példáiban szakaszos eljá­rást ismertetünk, megjegyezzük azonban, hogy az 3S eljárás ipari méretekben folyamatos üzemben is végre­hajtható. Ebben az esetben az 1-butént és a klórgázt folyamatosan vezetjük be a reaktorba, és az acetonit­­ril fölöslegének kidesztillálását és visszavezetését szin­tén folyamatosan végezzük. Folyamatos üzemelés esetén nagyobb acetonitril/klór mólarány (illetve ace­tonitril/1-butén mólarány) biztosítható. Szakaszos el­járás esetén az acetonitril/klór, illetve acetonitril/1-bu­tén mólarányt előnyösen legalább 2-re állítjuk be, ló­nál nagyobb mólarány esetén azonban az eljárás már 45 gazdaságtalanná válik, mert ül nagy térfogatú reakció­elegyet kell feldolgozni. Folyamatos üzemelés esetén ezzel szemben a fenti határértéknél nagyobb acetonit­ril/klór, illetve acetonitril/1-butén mólarányt is fenn­tarthatunk. Az 1-butén és a klór szobahőmérsékleten (körül­belül 20 C°-on) gázalakú, így a reakciót célszerűen alacsony (0 C° körüli vagy annál alacsonyabb) hőmér­sékleten hajtjuk végre. Abban az esetben azonban, ha a reakciót nyomásálló reaktorban, atmoszferikusnál nagyobb nyomáson végezzük, magasabb hőmérsékle­ten is dolgozhatunk, azaz kisebb mértékű hűtésre van szükség. Azt a tényt, hogy az atmoszferikusnál nagyobb nyomás alkalmazása vagy további hűtőbe­rendezések behatása gazdaságosabb-e, a rendelkezésre álló reaktor típusa szabja meg. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás DL-2-amino-l-butanol vagy D-2-amino-l­­-butanol, valamint hidrokloridjaik és tartarátjaik elő­állítására, azzal jellemezve, hogy ax egy mólekvivalens 1-butént és 1 mólekvivalens klórt legalább két mólekvivalens acetonitrillel reagál­­tatunk, majd az 1,2-diklór-bután melléktermék mel­lett főtermékként képződő N-[l(klórmetil)-propil]­­acetimidoil-kloridot vízzel hidrolizáljuk, és a kapott N-[-l-(klórmetil)-propil]- acetamidot rövídszéníáncú • alkanol és víz jelenlétében hevítjük, vagy a2 N-[l-(ldórmetil)-propil]- acetimidoil- kloridot vízzel hidrolizálunk, majd a kapott N-[l-(klórmetil)~ propil]- acetamidot rövidszénláncú alkanol és víz jelenlétében hevítjük, vagy a3 N-[l-(klórmetü)-propil]- acetamidot rövidszén­láncú alkanol és víz jelenlétében hevítünk. és kívánt esetben az aj) —a3) változatok bárme­lyikével kapott D,L-2-amino-l-butanol- hidroklorid­­ból a szabad bázist felszabadítjuk bázissal végzett kezelés útján, és kívánt esetben a D,L-2-amino-l-butanolt vagy hidrokloridját L-(+)-borkősawal kezeljük és a képző­dött D-2-amino-l-butanol-L-((+)- tartarátot elkülö­nítjük, és kívánt esetben a kapott D-2-amino-l-butanol-L­­-(+)-tartarátból a szabad bázist fölszabadítjuk bázissal végzett kezelés útján és kívánt esetben a szabad bázist hidrokloridsóvá alakítjuk. 18 1 db rajz f Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető 70 — OTH — 81.030

Next

/
Oldalképek
Tartalom