176186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyák, nüvényvédőszerek illetve talajszerkezet javító anyagok szuszpenziójának előállítására és berendezés annak talajba juttatására
teret hoz létre. E nagyobb nyomású tér egy, a természetben általános érvényű potenciál és entrópia törvényeknek eleget tevő, időszakos kvázistabil tér, amely a környezetével nyomáskiegyenlítődésre és minimális szabadenergia állapotra törekszik. A helyéről elmozgatott talajrészben levő túlnyomás a iesímított és lezárt pórusú barázda-falra olyan nyomással hat, amely nemcsak meggátolja a folyadéknak falon keresztüli behatolását, hanem a tömörített talajrész belsőbb rétegeinek folyadék felvételét is lehetetlenné teszi mindaddig, amíg a potenciálkülönbség fennáll, illetve amíg a minimális szabadenergia állapot létre nem jött. A 7 élprofil által kialakított talajfelszín alatti barázda sorköz felőli függőleges felületén a 2 csoroszlya segítségével bejuttatott kémiai anyag szuszpenziója, illetve oldata nem tud áthatolni, felszívódni. Ennek eredményeként a kémiai anyag felszívódását, áramlási irányát szabályozzuk, megakadályozzuk, hogy az a növény által táplálkozásra el nem érhető talajrészekbe juthasson. A találmány szerinti 2 csoroszlyának a növény, illetve növény sor felé levő oldalán 10 vezérfelületet képezünk ki, amelynek feladata a csoroszlya haladása közben 10 vezérfelület útjába eső talajrész emelése és lazítása. A 10 vezérfelület a csoroszlya 8 geometriai középvonalával y szöget bezáró 11 élszalagban kezdődik és az általában vízszintes helyzetű, talaj visszaejtő 12 sarkantyúval végződik. A 10 vezérfelület előnyösen különböző módokon görbített térfelület, amelyen 13 fogak vannak. A 13 fogak borona fogaiként lazítják az útjukba eső talajrészt. A 10 vezérfelületet oldalt 14 oldallap záija le, amelyen a 13 fogakhoz hasonló 15 fogak vannak. Ugyanilyen 15 fogak vannak a 12 sarkantyú oldalán is. A 7 élprofil növénysor felőli határoló lapjának kis ß szögű hajlása a határoló lap útjába kerülő talajrészt oldalirányban szintén elmozdítja, azonban ennek m2 távolsága kis mértékű (14. ábra). A 10 vezérfelület talajt emelő hatása, a 12 sarkantyú visszaejtő hatása, valamint a 13 és 15 fogak lazító hatása a határoló lap tömörítő hatását ellensúlyozza, sőt meghaladja, ezért a kis ß szöghöz tarto/o határoló lap melletti talajrész nem tömöródik. ellenkezőleg, fellazul. A 10 vezérfelület a felette levő talajréteget kismértékben tömöríti, a talajszemcsék relatív elmozgatása révén roncsolja a kapillárisokat, a létrehozott barázda fölső felületének lesímítását azonban a 13 fogak megakadályozzák. A 10 vezérfelület fölötti talajrész kismérvű tömörítése és a kapillárisok roncsolása révén szintén a környezethez viszonyítva valamivel nagyobb nyomású teret hozunk létre. Ezáltal a kémiai anyagnak függőleges irányú fölfelé szivárgását, íölszívódását akadályozzuk és gátoljuk a párolgás folytán kiszáradt kapillárisok és rések folyadék utánpótlását is. így a 2 csoroszlya aljának kiképzése révén a kémiai anyag fölfelé áramlását is gátoljuk, és ugyanekkor a növénysor felé levő talajrészt - főként a 13 és 15 fogak révén - fellazítjuk, a kémiai anyagnak novénysor felé áramlását, szivárgását elősegítjük. Az emyőszerü, terebélyes gyökéizettel rendelkező növények ’ (például kukorica) kémiai anyaggal való ellátásához a 2 csoroszlya haladási irányban elülső alsó 16 laprészét és a 10 vezérfelület 11 élszalagjához csatlakozó, 14 oldallap alján levő 17 felületet a vízszintes síkhoz viszonyítva elölről hátrafelé lejtőre készítjük annak érdekében, hogy a 16 laprész és 17 felület a 2 csoroszlya alatti talajréteget tömörítse és lesímítsa. Ennek eredményeként a létrehozott hasítékból lefelé sem tud a kémiai anyag szivárogni. A találmány szerinti berendezésben levő, a rajzokon nem szemléltetett folyadékelosztó kiömlő csonkjaiból rugalmas és hajlékony 18 csövek vezetik a kémiai anyagot a 2 csoroszlyák hátsó részén levő horonyba helyezett 19 adagoló csövekbe. A 19 adagoló csövek alja a talajfelszín alatt kialakított barázdába nyúlik, melynek áramlással, szivárgással szembeni legkisebb ellenállást tanúsító felülete a növényhez, illetve a növénysor gyökereihez legközelebb levő felület. így a kémiai anyag talajban való szivárgása, áramlása csak egy irányban jöhet létre. Gumós és karógyökerű növényeknél (például burgonya, zöldségfélék, répa stb.) olyan csoroszlyát alkalmazunk, amelynél a 11 élszalag hátra felé kissé emelkedik és ebből lefelé nyúló, lazító 20 fogak állnak ki annak érdekében, hogy a gyökéfzet mélyen levő részeihez is leszivárogjon a kémiai anyag. A 7 élprofilnak elülső alsó 16 laprészét ekkor is elölről-hátra lejtéssel képezzük ki. Ezáltal az a hajlású határoló lap tömörítő, oldalirányú szivárgást gátló hatását függőleges irányban lefelé is kiteijesztjük (6. ábra). Egymástól távol levő, széles sorközökben termesztett növényeknél a kémiai anyagot olyan csoroszlyák segítségével juttatjuk a gyökérzethez, melynek csak egyik oldalán van 10 vezérfelület, a hozzá tartozó szerkezetrészekkel együtt. A 10 vezérfelület a 2 csoroszlyának azon az oldalán van kiképezve, amely a növények sora felé van. A 2 csoroszlya haladhat a növénysor bármelyik oldalán. Balos kivitelű csoroszlyát szemléltet a 2. ábra és jobbos kivitelűt a 3. ábra. Keskeny sortávú növények, például gabonafélék esetén a sortávolságnak megfelelően megválasztott méretű, mindkét oldalon vezérfelülettel kiképzett csoroszlya alkalmazható. Ilyen kétoldalas csoroszlya kialakítást mutatnak a 7., 8. és 9. ábrák. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás műtrágyák, növényvédőszerek, illetve talajszerkezet javító anyagok szuszpenziójának célszerűen a felhasználó üzemben való előállítására, azzal jellemezve, hogy egy vagy több szilárd — adott esetben közvetlenül a természetes előfordulási helyről kinyert - műtrágya alap-anyagot kívánt esetben egy vagy több növényvédőszer és/vagy talajszerkezetjavító anyag, valamint célszerűen önmagában ismert stabilizálószer alkalmazása mellett vízben legalább 103 sec*’ nyírási sebességgel diszpergálunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
