176174. lajstromszámú szabadalom • Készülék műanyagcsövek és csőalkatrészek bővítésére

3 176174 4 kezet útján történik, amelynek szerkezete a műkö­dési elvtől és a darabok szerkezetétől függ. Azonban a gumigyűrű rugalmas alakváltozásán alapuló fenti megoldás csak karimázó szerszámok­hoz alkalmazható. Ennek hiányossága a rugalmas­ságból eredő méretpontatlanság. Másrészt, a tisztán mechanikus megoldások jó méretpontosságot ad­nak, de a darabok és menesztő szerkezeteik — az alkatrészek bonyolultsága és a szigorú mérettűrések következtében — drágák. Továbbá a darabok és a menesztőszerkezetek a mag belsejében viszonylag nagy teret foglalnak le, ami akadályozza, hogy ezeket a megoldásokat kis magátmérőknél alkal­mazzuk. A találmány célja a fenti hiányosságok egyidejű kiküszöbölése. A kitűzött feladatot a találmány szerinti készü­lékkel oldottuk meg. A találmány abban van, hogy a készüléknek a következő részei vannak: — a magtesttel összefüggő első vezetékegység, — a szegmensekhez csatlakozott, — az első veze­tékegységekkel együttműködő — második vezeték­egységek, a szegmensek radiális komponensű moz­gást végezhetnek, továbbá *■ — terhelőegységek, amelyek úgy vannak elren­dezve, hogy a második vezetékegységeket folytono­san befelé tolják. A találmány szerinti készülék más kiviteli alakjai a 2—10. igénypontok szerinti megoldásokkal vannak jellemezve. A találmány szerinti készülék egyebek között a következő jelentős előnyöket nyújtja: A daraboknak a vezetékekhez közeli vége alakít­ható, úgyhogy a vezeték a jó megvezetéshez ele­gendő hosszú lehet, ami pedig a szerszám üzem­­biztosságát növeli. A darabok menesztőszerkezetének nincsenek költséges alkatrészei, amelyek gyártása bonyolult. Működésmódja egyszerű és megbízható. Mivel a menesztőszerkezet viszonylag kis helyet foglal el - a tüske házával szemben - a szeg­mensek nagyon vékonyak lehetnek, a tüske igen kis átmérőkkel is kialakítható. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük, amelyen a találmány szerinti készülék pél­daként kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a 3. ábra III—III vonala mentén vett metszet, amelyen a mag szétfeszített állapotban látható. A 2. ábra a 4. ábra IV—IV vonala mentén vett metszet, amelyen a magot összehúzott állapotban tüntettük fel. A 3. ábra az 1. ábra I—I vonala mentén vett metszet. A 4. ábrán a 2. ábra II—II vonala mentén vett metszet látható. Az 5. ábrán a szegmenseket széttoló tüskét tün­tettük fel elölnézetben (például a 2. ábra II—II irányában tekintve). A 6. ábra a tüskének az 5. ábra V-V vonala mentén vett metszete. Általában a magpalást (kör alakú) szegmensekre van osztva, amelyeknek egyik vége vezetékekkel van ellátva és ezek a mag középvonala irányában, például rugóval vannak terhelve. A szegmensek ezek a vezetékek útján vezetékhornyokban mozog­nak, amelyek radiálisán a mag középvonalára merő­leges síkban vannak elhelyezve. A szegmensek szét­­tolása tüske segítségével történik, amely a mag középvonala irányában elmozgatható, és amely ami­kor az egyik irányba elmozdul, a szegmenseket külső erőforrással, például rugóval szemben szét­tolja. Amikor viszont az elmozdulás ellenkező irá­nyú, engedi, hogy a külső erő a szegmenseket befelé tolja. A tüskének az a része, amely a szegmenseket széttolja úgy van kialakítva, hogy a különböző szegmenscsoportok között helyes me­­nesztési sorrendet biztosítson. így a példakénti kiviteli alak esetén a mag palástja 1 és 2 darabokra, vagy szegmensekre van osztva. A szegmensek másik végén 3 vezetékek vannak kialakítva. A vezetékek keresztmetszete egyszerű derékszögű négyszög. A vezetékek 4 mag­házzal és 5 homloklappal kiképzett 6 vezetőhor­nyokban radiálisán mozdulnak el. A vezetőhornyok a mag tengelyére merőlegesek. A szegmenseket 7 rugók folytonosan befelé nyomják. A szegmenseket 8 tüskével toljuk szét, amely a 4 házban elhelyezett 9 csőben a mag hosszirányú középvonalának irányában mozog. A tüskét 10 hengerrel menesztjük, amelynek 11 dugattyúrúdja 14 csőben mozog. A tüske közbenső 12 alkat­résszel és 13 csappal a dugattyúrúddal van össze­kötve. A 13 csap számára a 14 cső 15 hornyokkal van ellátva. (A 2. ábrán a cső mindkét oldalán levő horony egy képben látható.) A hornyok ugyan­akkor a csap vezetékeiként szerepelnek, ezáltal megakadályozzák, hogy a 8 tüske középvonala kö­rül elforogjon. A magnak rögzített 16 csúcsa és a magház részét alkotó szegmensei vannak. A magház a hüvely szájrészét és a tömítőhomyot alakítja ki. A csúcs 14 cső útján a készülék állványához van rögzítve. Amikor a mag szétfeszített állapotban van a 8 tüske az 1. ábrán bal oldali helyzetben van, miköz­ben a rugók az 1 és 2 szegmenseket a tüskének nyomják. Amikor a tüske jobbra mozdul el a 2 szegmensek kúpos 17 felületei a tüske csúcsának kúpos 19 felületeivel, és hasonlóan, az 1 szegmen­sek kúpos 18 felületei a tüske kúpos 20 felületei­vel érintkeznek. Valamennyi kúpos felület kúp­szöge megegyezik, viszont a kúpos 19 és 20 felü­letek a tüske csúcsán egymáshoz képest eltolt helyzetűek, úgyhogy a 20 felületek a tüske csúcsá­hoz közelebb esnek, mint a 19 felületek. Ebből következik, hogy amikor a tüske jobbra mozdul el a 17 és 19 felület között korábban érintkezik, mint a 18 és 20 felületek és így a 2 szegmensek korábban mozdulnak el befelé, mint az 1 szegmen­sek. Ilyen módon a szegmensek helyes mozgási sorrendje valósul meg. A tüskecsúcs kialakításának következtében a kú­pos 19 felületek ezen felül hosszabbak, mint a kúpos 20 felületek. Hosszkülönbségük megfelel az 1 és 2 szegmensek elmozdulási útkülönbségének. A példakénti kiviteli alak szerinti mag esetén a tüskét 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom