176174. lajstromszámú szabadalom • Készülék műanyagcsövek és csőalkatrészek bővítésére
3 176174 4 kezet útján történik, amelynek szerkezete a működési elvtől és a darabok szerkezetétől függ. Azonban a gumigyűrű rugalmas alakváltozásán alapuló fenti megoldás csak karimázó szerszámokhoz alkalmazható. Ennek hiányossága a rugalmasságból eredő méretpontatlanság. Másrészt, a tisztán mechanikus megoldások jó méretpontosságot adnak, de a darabok és menesztő szerkezeteik — az alkatrészek bonyolultsága és a szigorú mérettűrések következtében — drágák. Továbbá a darabok és a menesztőszerkezetek a mag belsejében viszonylag nagy teret foglalnak le, ami akadályozza, hogy ezeket a megoldásokat kis magátmérőknél alkalmazzuk. A találmány célja a fenti hiányosságok egyidejű kiküszöbölése. A kitűzött feladatot a találmány szerinti készülékkel oldottuk meg. A találmány abban van, hogy a készüléknek a következő részei vannak: — a magtesttel összefüggő első vezetékegység, — a szegmensekhez csatlakozott, — az első vezetékegységekkel együttműködő — második vezetékegységek, a szegmensek radiális komponensű mozgást végezhetnek, továbbá *■ — terhelőegységek, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy a második vezetékegységeket folytonosan befelé tolják. A találmány szerinti készülék más kiviteli alakjai a 2—10. igénypontok szerinti megoldásokkal vannak jellemezve. A találmány szerinti készülék egyebek között a következő jelentős előnyöket nyújtja: A daraboknak a vezetékekhez közeli vége alakítható, úgyhogy a vezeték a jó megvezetéshez elegendő hosszú lehet, ami pedig a szerszám üzembiztosságát növeli. A darabok menesztőszerkezetének nincsenek költséges alkatrészei, amelyek gyártása bonyolult. Működésmódja egyszerű és megbízható. Mivel a menesztőszerkezet viszonylag kis helyet foglal el - a tüske házával szemben - a szegmensek nagyon vékonyak lehetnek, a tüske igen kis átmérőkkel is kialakítható. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti készülék példaként kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a 3. ábra III—III vonala mentén vett metszet, amelyen a mag szétfeszített állapotban látható. A 2. ábra a 4. ábra IV—IV vonala mentén vett metszet, amelyen a magot összehúzott állapotban tüntettük fel. A 3. ábra az 1. ábra I—I vonala mentén vett metszet. A 4. ábrán a 2. ábra II—II vonala mentén vett metszet látható. Az 5. ábrán a szegmenseket széttoló tüskét tüntettük fel elölnézetben (például a 2. ábra II—II irányában tekintve). A 6. ábra a tüskének az 5. ábra V-V vonala mentén vett metszete. Általában a magpalást (kör alakú) szegmensekre van osztva, amelyeknek egyik vége vezetékekkel van ellátva és ezek a mag középvonala irányában, például rugóval vannak terhelve. A szegmensek ezek a vezetékek útján vezetékhornyokban mozognak, amelyek radiálisán a mag középvonalára merőleges síkban vannak elhelyezve. A szegmensek széttolása tüske segítségével történik, amely a mag középvonala irányában elmozgatható, és amely amikor az egyik irányba elmozdul, a szegmenseket külső erőforrással, például rugóval szemben széttolja. Amikor viszont az elmozdulás ellenkező irányú, engedi, hogy a külső erő a szegmenseket befelé tolja. A tüskének az a része, amely a szegmenseket széttolja úgy van kialakítva, hogy a különböző szegmenscsoportok között helyes menesztési sorrendet biztosítson. így a példakénti kiviteli alak esetén a mag palástja 1 és 2 darabokra, vagy szegmensekre van osztva. A szegmensek másik végén 3 vezetékek vannak kialakítva. A vezetékek keresztmetszete egyszerű derékszögű négyszög. A vezetékek 4 magházzal és 5 homloklappal kiképzett 6 vezetőhornyokban radiálisán mozdulnak el. A vezetőhornyok a mag tengelyére merőlegesek. A szegmenseket 7 rugók folytonosan befelé nyomják. A szegmenseket 8 tüskével toljuk szét, amely a 4 házban elhelyezett 9 csőben a mag hosszirányú középvonalának irányában mozog. A tüskét 10 hengerrel menesztjük, amelynek 11 dugattyúrúdja 14 csőben mozog. A tüske közbenső 12 alkatrésszel és 13 csappal a dugattyúrúddal van összekötve. A 13 csap számára a 14 cső 15 hornyokkal van ellátva. (A 2. ábrán a cső mindkét oldalán levő horony egy képben látható.) A hornyok ugyanakkor a csap vezetékeiként szerepelnek, ezáltal megakadályozzák, hogy a 8 tüske középvonala körül elforogjon. A magnak rögzített 16 csúcsa és a magház részét alkotó szegmensei vannak. A magház a hüvely szájrészét és a tömítőhomyot alakítja ki. A csúcs 14 cső útján a készülék állványához van rögzítve. Amikor a mag szétfeszített állapotban van a 8 tüske az 1. ábrán bal oldali helyzetben van, miközben a rugók az 1 és 2 szegmenseket a tüskének nyomják. Amikor a tüske jobbra mozdul el a 2 szegmensek kúpos 17 felületei a tüske csúcsának kúpos 19 felületeivel, és hasonlóan, az 1 szegmensek kúpos 18 felületei a tüske kúpos 20 felületeivel érintkeznek. Valamennyi kúpos felület kúpszöge megegyezik, viszont a kúpos 19 és 20 felületek a tüske csúcsán egymáshoz képest eltolt helyzetűek, úgyhogy a 20 felületek a tüske csúcsához közelebb esnek, mint a 19 felületek. Ebből következik, hogy amikor a tüske jobbra mozdul el a 17 és 19 felület között korábban érintkezik, mint a 18 és 20 felületek és így a 2 szegmensek korábban mozdulnak el befelé, mint az 1 szegmensek. Ilyen módon a szegmensek helyes mozgási sorrendje valósul meg. A tüskecsúcs kialakításának következtében a kúpos 19 felületek ezen felül hosszabbak, mint a kúpos 20 felületek. Hosszkülönbségük megfelel az 1 és 2 szegmensek elmozdulási útkülönbségének. A példakénti kiviteli alak szerinti mag esetén a tüskét 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
