176173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termokémiai hántolás elvégzésére
11 176173 12 14 előmelegítő lánggal történik. A 14 előmelegítő lángot a 16’ járulékos résfúvókából kiáramló 15’ stabilizáló oxigénsugár segítségével stabilizáljuk. A 15’ stabilizáló oxigénsugarat a 30 metszéspont közelében fúvatjuk el, a 14 előmelegítő láng irányába. A 17 gázfúvókák és a 18 oxigénfúvókák, valamint a járulékos 16’ oxigénfúvóka az 1 fölső fűtőtömbben vannak kialakítva. Semmi akadálya azonban annak, hogy a 2 alsó fűtőtömbbe helyezzük el őket. Miután a berendezés segítségével az előmelegítést elvégeztük, a 16 résfúvókából hántoló oxigénsugarat bocsátunk ki a munkadarab felülete felé. A hántolás során a 19 gázfúvókákból kiáramló éghető gáz a hántolási reakció fenntartását segíti elő. A 9. ábrán a 8. ábrán bemutatott megoldás elölnézete látható a körkeresztmetszetü fúvókákkal. A 10. ábra ugyanezt a megoldást mutatja, azzal a különbséggel, hogy a 16 résfúvóka mellett másik 16” járulékos résfúvóka van kialakítva. Mint mondottuk, a többi fúvóka is lehet résfúvókaként kialakítva, azonban ez a bemutatottaknál kedvezőtlenebb megoldás. A 11. ábrán olyan berendezés oldalnézete látható, amelyben a 8. ábrán bemutatotthoz hasonlóan a 16 résfúvókán kívül járulékos 16’ oxigénfúvókák vannak kialakítva a stabilizáló oxigénsugár létrehozására. Így a 16 résfúvóka kizárólag a hántoló oxigénsugár kibocsátására szolgál. All. ábrán látható megoldásnál azonban a járulékos 16’ oxigénfúvókákból kiáramló 15’ stabilizáló oxigénsugár keresztülhalad a 9 előmelegítő oxigénsugár és a 10 gázsugár 30 metszéspontján. A berendezéssel végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy célszerű 28 és 28’ terelők kialakítása annak érdekében, hogy növekedjék az a tartomány, amelyen belül az előmelegítő és stabilizáló gázsugarak sebessége megválasztható a stabilizált láng létrehozásához. Különösen kedvező kialakítást lehet biztosítani, ha a 17 gázfúvókát nem a 18 oxigénfúvóka és a járulékos 16’ oxigénfúvóka között helyezzük el, hanem az 1 fölső fütőtömb szélénél és közvetlenül mellette alakítjuk ki a 28 terelőt. Megállapítottuk ugyanakkor azt is, hogy a berendezés a 28 és 28’ terelők nélkül is működik. A 12. ábrán olyan berendezés látható, amelyben a 16 résfúvókából bocsátjuk ki mind a hántoló oxigénsugarat, mind a stabilizáló oxigénsugarat, hasonlóan a 3. ábrán bemutatott megoldáshoz. A 12. ábrán szereplő kialakításnál azonban a 15 stabilizáló oxigénsugár keresztülhalad a 9 előmelegítő oxigénsugár és a 10 gázsugár 30 metszéspontján. Ehhez természetesen a 30 metszéspontnak a munkadarab fölött kell elhelyezkedni. Mint már korábban említettük, a 15 stabilizáló oxigénsugarat a 14 előmelegítő láng irányában fúvatjuk ki. Ez kedvező az előmelegítés hatékonysága szempontjából, de a működőképességet nem zárja ki az sem, ha a 15 stabilizáló oxigénsugarat a 14 előmelegítő láng tengelyére merőleges irányban, vagy akár azzal szemben fúvatjuk ki. A 13. ábrán ugyancsak oldalnézetben látható egy másik kiviteli alak. Ennél a 15’ stabilizáló oxigénsugár nem a 14 előmelegítő láng irányában, hanem azzal részben szemközt áramlik. A 9 előmelegítő oxigénsugár és a 10 gázsugár itt is az előbbiekben ismertetett módon 30 metszéspontban találkozik és előmelegítő lángot alkot. A 14 előmelegítő láng 22 tengelye a 23 pontban metszi a 15’ stabilizáló oxigénsugár tengelyét. Látható, hogy a 22 tengely és a 15’ stabilizáló oxigénsugár tengelye közötti A szög 90°-nál kisebb. Ha az A szög 90°-nál nagyobb lenne, az elmondottak alapján a stabilizáló oxigénsugarat a láng irányába fúvatnánk ki. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a találmány szerint a stabilizáló oxigénsugarat kétféle módon lehet kifúvatni. Ha a 13. ábrán látható A szög 90°-nál kisebb, akkor a stabilizáló oxigénsugár az előmelegítő lánggal szembe áramlik, ha ez a szög 90°-nál nagyobb, akkor definíciónk szerint a stabilizáló oxigénsugarat az előmelegítő láng irányába fúvatjuk. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az előmelegítés kielégítő volt, ha a stabilizáló oxigénsugár, amelyet az előmelegítő lánggal szembe fúvattunk, A = 10—90°-os szöget zárt be az előmelegítő láng tengelyével. A 14 előmelegítő láng helyzetét természetesen befolyásolja a fúvókák helyzete, iránya és a gázsugarak sebessége. A 13. ábrán látható 15’ stabilizáló oxigénsugár a 9 előmelegítő oxigénsugár és a 10 gázsugár 30 metszéspontja előtt éri el az előmelegítő lángot. Kielégítő eredmények érhetők el azonban akkor is, ha az előmelegítő oxigénsugár a 30 metszéspont mögé van irányítva. A 14. ábrán a 13. ábrához hasonló kialakítást mutatunk be, ahol a 15’ stabilizáló oxigénsugár a 30 metszésponton halad át. Ez a kialakítás is alkalmas gyors előmelegítésre. Jóllehet az előmelegítés lefolyását szabályzó tényezők meglehetősen bonyolultak, az alábbiakban megkíséreljük magyarázatát adni a találmány szerinti eljárással és berendezéssel megvalósítható gyors előmelegítésnek. Vizsgálataink során megfigyeltük, hogy ha olyan előmelegítő lángot alakítunk ki, amely nem kapcsolódik stabilizáló oxigénsugárhoz, viszonylag nagy az előmelegítő láng kis intenzitású zónája, a nagy intenzitású zóna pedig meglehetősen kicsi. Olyan eset is előfordult, hogy egyáltalán nem jött létre nagy intenzitású zóna. Ezen túlmenően azt tapasztaltuk, hogy a stabilizálatlan előmelegítő láng könnyen rezgésbe jön. Ha a stabilizálatlan előmelegítő láng nagy intenzitású zónáját megkíséreljük megnövelni, a gázsugarak sebességének növelésével a láng ; rezgése fokozódik. További hátránya a sebesség fokozásának, hogy a láng leszakad a fúvókákról és bizonyos idő után kialszik. Emellett azt is tapasztaltuk, hogy a terelők némileg megakadályozzák a láng leszakadását a sebesség növelésekor, és a kialvást is késleltetik. Ha ezzel szemben az előmelegítő lángot a találmány szerint Ids intenzitású oxigénsugárral stabilizáljuk, a láijg rendkívül gyorsan növekedő intenzív zónát hoz létre és a rezgés is megszűnik. Az előmelegítő . gázsugarak sebességének növelésével sem lehet a lángot a fúvókákról leszakítani és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
