176172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémfelületek termokémiai hántolására

9 176172 10 alkalmazhatók olyan fúvókák, amelyek az elsőd­leges bordaképződést megakadályozzák. Az ilyen fúvókák általában a középrészüknél legnagyobb ma­gassággal kialakított lapos fúvókák, amelyek magas­sága a szélek felé fokozatosan csökken. Hangsúlyozzuk, hogy a találmány szerint kialakí­tott J vízsugár nem csupán a másodlagos borda­képződést akadályozza meg a salakhordalék egy részének leválasztásával, hanem füstelnyelő füg­gönyként is működik. A vasoxidból, füstből, fém­gőzökből és különböző finom részecskékből álló füstöt ez a fedősugár felfogja, és a szennyezőket kicsapva a szennyvízbe vezeti. A 10. ábrán olyan megoldást mitatunk be, ahol a J vízsugár úgy van beállítva, hogy jóval az S salakhordalék előtt metszi az M munkadarabot. Ebben az esetben a J vízsugár felfogja és kicsapja a hántolás során keletkező füstöt, illetve az abban levő szennyezőket, de a másodlagos bordakép­ződést nem befolyásolja, mint ahogy az S salak­hordalékot nem metszi. Ha azonban a J vízsugár szélessége legalább akkora, hogy az R primér reak­ciózónát befedi, a füstelnyelő hatást változatlanul biztosítja. Ahhoz, hogy a J vízsugár a füstelnyelést változatlanul létrehozza, az M munkadarabbal be­zárt szöge 0 és 60° között kell legyen. Optimális értéknek a 30° tekinthető. Az alkalmazott vízsugár nyomása legalább 3 kg/cm2 kell legyen. Vízsugár helyett alkalmazható víz és levegő keveréke is, és ez esetben viszonylag kis nyomás szükséges, mint­hogy a levegő atomizálja a vízsugarat, és az így létrejövő finomszemcsék eloszlanak az R primér reakciózóna fölött. Hasonlóképpen alkalmazhatók füstelnyelés céljára semleges gázok, például nitro­gén vagy argon keveréke vízzel vagy akár gőzsugár is. A füstből kiválasztott szennyezőanyagokat tar­talmazó közeget rendszerint Összegyűjtik és megfe­lelő járatokban tisztítóberendezésekhez vezetik. A 11. ábrán a találmány szerinti eljárás egy olyan foganatosítási módját mutatjuk be, amellyel megakadályozható a másodlagos bordaképződés, viszont a füstelnyelést nem segíti elő. Ebben az esetben az 50 vízszórófej úgy van elhelyezve, hogy a J vízsugár lényegében nem fedi az R primér reakciózónát, csupán az S salakhordalékot metszi. Ily módon nem alakul ki az M munkadarab fel­színe és a J vízsugár között az a tér, amely a füstök elnyelését biztosítja. Minthogy azonban ettől függetlenül a J vízsugár az S salakhordalékot a megfelelő helyen metszi és a fölösleges részt leválasztja, majd cseppekbe bontja, a másodlagos bordaképződés nem lép fel. Az ilyen technológia alkalmazása esetén a J vízsugár az M munkadarab felszínével bezárt a szöge célszerűen 20—80°, elő­nyösen 45°. Az alkalmazott közeg nyomása leg­alább 8 kg/cm2 kell legyen. A 12. ábrán a találmány szerinti eljárás egy olyan változatát mutatjuk be, amely szintén csupán a füstelnyelést biztosítja, anélkül, hogy a másod­lagos bordaképződést megakadályozná. Az 52 hán­tolófej lokális hántolást végez az M munkadarabon az A nyíl irányában. A 60 vízszórófej ennél a kialakításnál oldalról bocsátja ki a fedősugarat az 54 vízsugár formájában. Az 54 vízsugár elég széles ahhoz, hogy teljesen lefedje az 56 olvadékot és az R reakciózónát. Jóllehet a vízsugarat célszerű az N hántolófúvókával azonos irányból kibocsátani, bizo­nyos esetekben az elvégezhető oldalról is, amint az a 12. ábrán látható. A füstképződés megakadá­lyozása szempontjából ez a megoldás is hatékony lehet, ha az 54 vízsugár teljesen befedi az 56 olvadékot és az R primér reakciózónát, ily módon kialakítva azt a teret, amely a keletkező füstgázo­kat befogja. A 12. ábrán az 54 vízsugarat a hántolási irányhoz képest jobb oldalról bocsátjuk az N munkadarabra, merőlegesen a 61 oxigénsu­gárral. Jóllehet itt is csupán egy vízfúvókát ábrá­zoltunk, természetes, hogy több ilyen fúvóka is alkalmazható, és a fúvókák akár a jobb, akár a bal oldalon lehetnek elhelyezve. A 13. ábrán a találmány szerinti eljárás egy további változatát mutatja be. Ennél a megoldásnál a 10 vízszórófejből kibocsátott 7 vizsugarat kombi­náljuk a 9 keresztfúvókákkal. Ilyen keresztfúvókák kialakításával foglalkozik részletesen a 2 465 297, a 3 163 559 és a 3 354 002 sz. USA szabadalom. Az 5 hántolóegység részét alkotja az alkalmazott több hasonló egységnek, amelyeket a rajzon az egysze­rűség kedvéért nem ábrázoltunk. Ezek az 5 hánto­lóegységek egymáshoz illesztve teljesen fedik az N munkadarab szélességét. Ilyen nem lokális hántolás esetén a másodlagos bordaképződés nem jelent­kezik problémaként. A 13. ábrán bemutatott 5 hántolóegységek lapos 6 oxigénsugarat bocsátanak ki, amelyek az M munkadarabbal ütközve termő­­kémiai reakcióba lépnek. Az R primér reakciózóna elején képződő 8 salakhordalék végzi itt is a munkadarab előmelegítését. Az ábrán látható há­rom 9 keresztfúvóka átmossa az M munkadarab felületét, és cseppekké bontja, majd eltávolítja a fölösleges salakot. A 10 vízszórófej által kibocsá­tott 7 vízsugár befedi az R reakciózónát. A 7 vízsugár metszi a 9 keresztfúvókák által kibocsátott vízsugarakat, és így létrejön a füstbefogásra alkal­mas tér. A 14. ábrán a találmány szerinti megoldás egy újabb változatát mutatjuk be. Ez a kiviteli alak hasonlóan működik a 13. ábrán bemutatott meg­oldáshoz, itt azonban a fedősugarat a 6 oxigénsu­gárra merőlegesen elhelyezett 4 fúvókák hozzák létre. A 4 fúvókák az M munkadarab felszínével szöget bezáró sík mentén vannak elhelyezve. Ez a sík párhuzamos az 5 hántolóegységből kibocsátott 9 oxigénsugárral. A létrehozott fedősugár pereme metszi a 9 keresztfúvókák által kialakított vízsuga­rakat, és létrehozza a füstelnyeléshez szükséges F zsákszerű teret. Jóllehet a bemutatott példákon a találmány egyszerű kiviteli alakjait illusztráltuk, nyilvánvaló, hogy számos egyéb megoldás is létrehozható. A fedősugár nem csupán síkban, hanem ívelten is kialakítható, és ekkor a füstbefogás hatékonyabbá tehető. Ugyancsak hatékonyabb füstbefogás bizto­sítható például három fedősugár alkalmazásával, amikor is az ábrákon bemutatott vízsugár két oldalán ferde, a munkadarab síkját metsző további vízsugarakat hozunk létre. A hántolás oly módon történő foganatosításánál, amelyet a 2 465 297 sz. USA szabadalmi leírás is-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom