176161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemek szárítására
3 176161 4 és a legmelegebb levegőáram a két előző levegőáram keverékéből származik, miután azok a szemeken áthaladtak és ezt a keveréket újra felmelegítéssel keringtetjük, mielőtt a szemeken áthaladna. Előnyösen az első levegőáram hideg levegő, 5 amelynek hőmérséklete közel 15 °C, a második levegőáram meleg levegő, amelynek hőmérséklete közel 100 °C és a harmadik levegőáram a szemeken áthaladt első és második levegőáram keveréke, amelyet közel 150°C-ra melegítünk fel. 10 Ennek a 150°C-os levegőáramnak köszönhető, hogy az elpárologtatott szabad víz mennyisége jelentékenyen nő. A találmány egy másik előnyös foganatosítási 15 módja szerint a melegítést gázégővel biztosítjuk. A szárító alsó részén való áthaladás során az első és második levegőárammal magával vitt por ily módon az égő lángjában elég, a 150 °C-ra felmelegített levegő a szárító felső részébe kerül és innen 20 rögtön az atmoszférába távozik. A találmány szerinti eljárás foganatosítására olyan szárítót alkalmazunk, amely szárítószekrényből áll és ebben a szemek a nehézségi erő hatására keringenek és a szárítószekrény légkeringtető 25 szekrényekkel van körülvéve és a berendezést az jellemzi, hogy négy szekrénye van. Az első a hideg és száraz, közel 15 °C hőmérsékletű levegőáramot kibocsátó szekrény, a második meleg és száraz, közel 100 °C hőmérsékletű levegőáramot kibocsátó 30 szekrény, a harmadik az első két levegőáram keverékét kibocsátó szekrény, miután azok a szárítószekrényen áthaladtak és a negyedik meleg, közel 150 °C hőmérsékletű levegőáramot kibocsátó szekrény. 35 A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a harmadik és a negyedik szekrény közé gázégő van elhelyezve, amely a két levegőáram keverékének regenerálását biztosítja 150 °C-ra történő felmelegítés által, ugyanakkor az első két levegőáramnak a 49 szárítószekrényen való áthaladásakor magával vitt port elégeti. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti szárító példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. 45 Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítási módjának sémáját ábrázolja. A 2. ábra a találmány szerinti szárítóeljárás diagramját ábrázolja. 50 Az 1. ábrán vázlatosan, metszetben a találmány szerinti szárítót ábrázoltuk, amely az 1 szárítószekrényt tartalmazza és ebben a szemek a nehézségi erő hatására fentről lefelé áramlanak. A 55 szemeket 3 szállító viszi a szárítókhoz, amely a 2 tárolószekrény segítségével a szárító állandó ellátását biztosítja. A 3 szállító és a 2 tárolószekrény szokásos kivitelű és ezért ezeket részletesebben nem ismertetjük. Az 1 szárítószekrény — ismert 60 módon - vízszintes 4 csatornákkal, vagy vezetékekkel van ellátva, amelyek egymás felett vannak elhelyezve és a szárítóközeg jó keringtetését biztosítják. A szárítószekrény aljánál a szemek eltávolítására 5 tölcsér és 6 szállítószalag van elhelyezve. 65 Az 1 szárítószekrény oldalán elhelyezett 7 és 8 szekrények két levegőáram kibocsátását biztosítják, mégpedig a 7 szekrényből 15 °C hőmérsékletű és a 8 szekrényből 100 °C hőmérsékletű levegőáram jut a szárítószekrénybe. A fűtőeszközök és a levegőáramot befúvó eszközök a szokásos kivitelűek és ezért ezeket nem ábrázoltuk. Miután a levegőáramok az 1 szárítószekrényen az f és g nyüak irányában áthaladtak, a két levegőáram, amelynek hőmérsékletei megközelítőleg 23 °C-t és 70 °C-t értek el, a másik oldalon levő 9 szekrényben összekeveredik. A keverék hőmérséklete ekkor kb. 50 °C. A 9 szekrény tetején elhelyezett 10 égő, amely gázzal működik, biztosítja a 9 szekrényben levő levegő felmelegítését, hogy közel 150 °-on lehessen azt a h nyíl irányában a 9 szekrény felett levő 11 szekrénybe vezetni. Meg kell jegyeznünk, hogy a 10 égő kettős szerepet tölt be: egyrészt felmelegíti a 9 szekrényből jövő levegőt, másrészt a levegő által magával vitt porokat elégeti. A 9 szekrényből az égőgázokkal összekeveredett meleg levegőt az 1 szárítószekrény felső részén keresztül bocsátjuk a k és 1 nyilak irányában, hogy a legmelegebb szemekkel találkozzék. Azáltal, hogy ennek a levegőnek a hőmérséklete közel 150 °C, a szemekben levő szabad víz eltávolítását rendkívül hatékonyan végzi. Az elhasznált levegőt — miután az 1 szárítószekrény felső részén áthaladt — 12 elszívóeszközök felé vezetjük, melyek nem tart oznak"^ taTáP Thány Tárgyához, ezért ezeket részletesen nem tárgyaljuk. A 2. ábrán látható diagram a találmány szerinti eljárással végzett szárítás jelenségét mutatja. Az ordinátán a hőmérséklet látható °C-ban 10 fokonként beosztva. Az ezeknek megfelelő izotermákat az enyhén jobb felé dőlő vonalak mutatják. Az abszcisszára felül a víztartalmat visszük fel kg víz/kg száraz levegőben. A skála 0—0,60 kg/kg-ig tart. Látható azonkívül egy sorozat görbe, ezek a levegő nedvességét jelölik 1%-tól 0,005%-ig. A legalsó görbén az entalpia skálája látható kcal/kg száraz levegőben, 10 fokos beosztásban, amihez a kb. 45°-ban döntött izoentalpia vonalak tartoznak. Az A pont a száraz, friss levegő belépésének felel meg (7 szekrény — 1. ábra): — hőmérséklet: 15 °C — nedvességtartalom: 76% — víztartalom: 8 gr/kg — entalpia: 8,4 kcal/kg A B pont a meleg, száraz levegő belépésének felel meg (8 szekrény - 1. ábra): — hőmérséklet: 100 °C — nedvességtartalom: 1,6% — víztartalom: 8 gr/kg — entalpia: 29 kcal/kg A C pont annak a pontnak felel meg, amikor az első levegőáram a 9 szekrénybe érkezik, miután a szárítószekrény alsó részének lehűtését biztosította. 2
