176155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illékony vegyianyagokat tartalmazó levegő tisztítására

MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI 176155 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. V. 10. (SA-3034) RniTs/m Közzététel napja: 1980 II. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. V. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Kovács István oki. vegyészmérnök 34%, dr. Solt János oki. vegyész 33%, Szakszervezetek Országos Tanáé»} Szurok István vegyipari szakmunkás 33%, Budapest Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet, Budapest t Eljárás illékony vegyiányagokat tartalmazó levegő tisztításra 1 2 A találmány tárgya eljárás oxidálható és/vagy redukálható légszennyezőanyagok eltávolítására le­vegőből katalizátorokkal. Az iparosodás nagyarányú fokozódása, új tech­nológiák bevezetése, vegyianyagok nagymértékű al- 5 kalmazása következtében egyre nagyobb mértékű a környező légterünk elszennyeződésének veszélye. A légszennyeződés további fokozódásának megaka­dályozására, illetve csökkentése érdekében kor­mányrendelét írja elő, hogy a levegőt védeni kell 10 minden olyan behatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja és az egészségre, vagy a népgazdaság szempontjából káros. Ezért az üzemek ha szükséges, olyan légtisztító eljárást kö­telesek alkalmazni, hogy az adott területre megálla- 15 pított levegőminőségi normaértéket kielégítse az üzemek által kibocsátott levegő: A technológiai folyamatoknál keletkező véggázokból a légteret szennyező éghető gőzök és gázok eltávolítása álta­lában közvetlen égetéssel vagy katalitikus oxidáció- 20 val történhet. Kezdetben az éghető gázszennyező­­déseket főleg direktlángos elégetéssel semmisítették meg, amely azonban nagyon energiaigényes műve­let, mivel az éghető anyagok koncentrációja jóval az égési határ alatt van a szennyezett levegőben, 25 így a teljes légmennyiséget a szennyező gázok gyulladási hőmérséklete fölé kellett hevíteni. (Chem. Rdsch. 23,36^z. 1970.783.0.) A korsze­rűbb eljárás az éghető gázok katalitikus oxidációja, amely folyamat a katalizátor minőségétől függően 30 250—500 °C között megy végbe. Ezzel a módszer­rel az energia igény nagymértékben csökkenthető, azonban az oxidációhoz szükséges katalizátor alap­anyagainak, hozzáférhetősége és elkészítésének módja általában nagyon körülményes, különösen nemesfém alapú katalizátorok esetén, amiatt széles körben nem terjedhettek el. A katalizátor alap­anyagok hozzáférhetőségének megkönnyítésére dol­goztak ki különböző fémoxid-alapú oxidációs kata­lizátorokat (pl. Magyar 166 125 lajstromszámú), azon­ban azok elkészítése munkaigényes és költséges. A komoly környezetvédelmi igények biztosítása és az előírások tényleges betartása céljából a kör­nyezetet szennyező üzemeknek olyan katalizátorra van szükségük, amely az üzemek számára anyagilag nem megterhelő és beszerzése egyszerű, illetve elké­szítése üzemkész állapotra minden üzemben, magá­ban a légtisztító berendezésben megvalósítható. Ismeretes, hogy a különböző oxidációs reakciók véghezviteléhez alkalmaztak már mangántartalmú katalizátorokat. Ezek azonban túlnyomórészt nagy, kb. 90%-os mangánoxid tartalmúak {CA 78 7437 s, Khim. Technoi. (Kiev) 1972. (4) 53—5.] A szüksé­ges katalizátor hőmérséklet 330—500 C. Alkalmaztak már kisebb mangán tartalmú anya­gokat is, de ezeket kizárólag oxidos ércekből (piro­­hjsit) készítették (223,987 sz. szovjet szabadalom), hőkezeléssel (500 °C), de nem tudták tökéletesen 176155

Next

/
Oldalképek
Tartalom