176148. lajstromszámú szabadalom • Foszforpoliimid hatóanyagot tartalmazó fungicid kompozició
3 176148 4 A kapott két vegyület NMR-spektruma az irodalomban említett kalitka (cage) szerkezetre utal. A vegyületek szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak, vízben nem oldhatók, de számos szerves oldószerben oldódnak. Ez a tulajdonság különlegesen kedvező, minthogy a kikészítés módjában sok variációt, és ennélfogva a felhasználás nagy változatosságát teszi lehetővé. Az alábbi példákban illusztráljuk a találmány szerinti kompozíciók hatóanyagainak gombaölő tulajdonságait. 1. példa Szőlőpalántáko'n Plasmopara viticola-val (phycomycetes) in vivo végzett vizsgálatok a) Megelőző kezelés Üvegházban, cserépben tenyésztett szőlőpalánták (Gamay) leveleinek alsó felét nedvesíthető por vizes szuszpenziójával csuromvizesre permeteztük be. A permetezőszer az alábbi anyagokat tartalmazta: — vizsgált aktív anyag (1, ill. 2 számú vegyület) 20 súly% — pelyhesedésgátló (kálcium-lignoszulfát) 5 súly% — nedvesítőszer (náíriüm-álkil-áril-szulfonát) 1 súly% — Vivőanyag (alumínium-szilikát) 74 súly% A vizsgált aktív anyagot a permetezőszer megfelelő hígításával a vizsgálat szempontjából kérdéses sí inten tartottuk. Minden vizsgálatot háromszor megismételtünk 3—3 növényből álló csoportokon. 48 óra elteltével körülbelül 80 000 egység/ml gombaspóra vizes szuszpenzióját permeteztük a levelek alsó felére. Ezután a cserepeket 48 órán át 2Ó C° hőmérsékleten inkubátorban tartottuk, 100% relatív páratartalom mellett. A növényeket 9 nappal a fertőzés után megvizsgáltuk. Megfigyeltük, hogy ilyen körülmények között az 1 és 2 vegyületek 0,5 g/liter koncentrációban teljes védettséget biztosítottak. Kimutatható továbbá, hogy a vizsgált termékek egyike sem mutatta a legkisebb fitotoxicitást sem. b) Fertőzés utáni kezelés Az a) bekezdésben ismertetett eljárást megismételtük azzal a különbséggel, hogy először megfertőztük a növényeket, majd ezeket a vizsgált anyaggal kezeltük. Az ellenőrzést a fertőzés után 9 nappal végeztük. Azt tapasztaltuk, hogy az 1 vegyület 1 g/Iiter koncentrációban teljesen megállította a peronoszpóra fejlődését a szőlőpalántákon. c) Peronoszpórán gyökéren át való felszívódással végzett szisztemíkus vizsgálatok Vermikulitot és tápoldatot tartalmazó cserepekben 3—3 szőlőnövényt (Gamay) a vizsgált anyag 40 ml 0,5 g/liter koncentrációjú acetonos oldatával öntöztük meg. Két nap elteltével a növényt 100 000 spórá/ml Plasmopara viticola-t tartalmazó vizes szuszpenzióval fertőztük meg. Ezután 48' órán keresztül folyamatosan inkubálást végeztünk 20 C° hőmérsékleten, 100% relatív páratartalom mellett. 9 nap elteltével megvizsgáltuk a fertőzés mértékét összehasonlítva egy 40 ml desztillált vízzel öntözött fertőzött kontrollal. Megfigyelhetjük, hogy 0,5 g/liter koncentrációban az 1 és 2 vegyületek a gyökéren át felszívódva teljes védelmet biztosítottak a szőlőlevél számára peronoszpóra ellen. Ez a tény e vegyületek szisztemikus aktivitását bizonyítja. d) Szabadtéri próba Szőlőpalánták csoportjait (Gamay) 200 g/hl koncentrációban aktív anyagként 1 vegyületet tartalmazó 50% hatóanyagtartalmú nedvesíthető por vizes hígításával kapott készítménnyel kezeltük nyolcnaponként július 5. és augusztus 20. között. A kísérletet 5 növényből álló csoportokon végeztük. A fertőzés természetszerűen fellépett, amelyet augusztus hó folyamán permetezéssel mesterségesen fenntartottunk. Szeptember végén megvizsgáltuk az egyes csoportokon a peronoszpóra-foltok számát. Azt tapasztaltuk, hogy a júliustól szeptemberig végzett jelentős peronoszpóra-fertőzés ellenére a kezelt levelek és hajtások teljesen egészségesek maradtak. Ez igazolja in vitro kísérleteink megelőző és szisztemikus aktivitásra vonatkozó eredményeit. A növényeken végülis semmiféle mérgezettséget nem észleltünk. 2. példa Dinnye-antrachnózist okozó Colletotrichum lagenarium (ascomycetes)-szel dinnyepalántákon végzett kísérlet 8 napos dinnyepalánták (Cantaloup) szikfeVeleinek külső felére 2 g/litcr vizsgált anyagot tartalmazó, az K példa szerinti nedvesíthető pór vizes •Szuszpenzróját pérmëtëzfük. A kísérletet 3—3 növényből'álló csoportokon végeztük üvegházban.' 48 óra eltöltései 'Colletotrichum lagénáriúm spórák szüSZpenzióját (lOÖ-OÚO spóra/ml) Fisher-féle pertîiëtëzô-pisztôllÿai a léVeték 'külső felére szórtuk, és á fiatal palántákat ijg -öm itfőtártámra párás' levegőjű ínkubátórba helyeztük,' 8-^10 nappal később megvizsgáltuk ä palántákat. Azt tapasztaltuk', hogy az 1'vegyület a pátáíöták szántára tökéletes védelmet biztosított a gtímbásodás;fellen. ‘ 3. példa Zeller-széptorióí'ist okozó-Séptoria apii-Val’in vivo végzett kíséfletz'ellerfiáláiltákon 'A kísérlethez 4—5 levéllel rendfelkező'ikörülbelül 3 hónapos, csérépberi nevelt ärany-fejta Plein' Blanc-de Paris” zellerpalántákat hasZnálttink. A gombaölőszeres kezelést két ízben, ‘48' órás- ‘időközzel végeztük úgy, hogy a levelek alsó felére mindkét alkalommal 1 g/liter aktív anyagot tartalmazó, az 1. példa szerinti összetételű nedvesíthető por vizes szuszpenzióját szórtuk, Fisher-féle permetező-pisztoly segítségével. A kísérletet 3—3 növényből álló csoportokon végeztük üvegházban.' A növényeket 24 órával később fertőztük meg körülbelül 700000 spóra/ml szuszpen-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
