176138. lajstromszámú szabadalom • Berendezés textilia folyamatos szárítására

7 176138 8 Az 5., 6. és 7. ábrák a szárítógép dob-konstrukcióját szemléltetik közelebbről. A 6. ábrán látható, hogy a szárító dob a palást men­tén elhelyezett, az ábra szerinti kiviteli alak esetében 6 darab 21 textília emelő bordából, két 27 merevítő­gyűrűből, valamint a dob végén két 25 futókoszorúból összeállított henger-rács szerkezet. A dob-palástot a hengerrácsra feszített 29 acél szitaszövet alkotja. A 22 töltőgarat felől a dobvéget a 28 homlokgyűrű szűkíti le kisebb körkeresztmetszetű nyílásra, ebbe nyúlik bele maga a 22 töltőgarat. A 13 textília mozgatását a dobban a 22 töltőgarattól a 24 kidobószerkezetig a 17 csappantyúsorral irányí­tott levegő és a 4 cirkulációs ventillátorok elhelyezésé­vel kialakított légáramlás biztosítja. Tekintettel arra, hogy a 22 töltőgaraton keresztül a dobba érkező nedves textília fajsúlya nagy, az irányított légáramnak a textíliát mozgató hatása itt kevésbé érvé­nyesül, ezért ebben a szakaszban a textília mozgatását a 24 kidobószerkezet felé a rövid 26 indítóspirál bizto­sítja. A dob ürítése felőli végét a keresztmetszet szűkítő 30 homlokgyűrű zárja le. Erre van ráépítve a legyező­­szerűen kialakított 24 kidobószerkezet és a 23 kidobó­tölcsér. A textília ürítése úgy történik, hogy a dob ürítő végé­hez érkezett textíliát a dobbal együtt forgó 24 kidobó­szerkezet a dob aljáról minden egyes dobfordulatnál felemeli, és 180°-os elfordulás után legyezőszerűen kiképzett ívelt csúszdán a 23 ürítőtölcsérre csúsztatja. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy teljesen kizárt a textíliának a forgó és álló alkatrészek közé való be­­csípődése, biztosítható továbbá a dob optimális töltése, ami a szárító közeg és a textília érintkezési idejének növelését is eredményezi. Ennek a megoldásnak a funkciója továbbá, hogy az ürítő oldali nyitott dob­­keresztmetszetet a minimálisra szűkítse le. A 8. ábrán a hővisszanyerés elvi rajza látható. A 7 hőcserélők egyikét a távozó meleg levegő fűti, a másik pedig ezzel az energiával melegíti elő a pótleve­gőt. A 7 hőcserélők thermoolaj kényszercirkulációval vannak összekötve. Az állandó cirkulációt a 11 szi­vattyú biztosítja. A rajzon fel van tüntetve a 31 thermo­olaj tágulási tartály is. A hőcserélőknél látható nyilak a távozó levegő és a pótlevegő áramlási irányát jelzik. Ismeretes, hogy nagyteljesítményű folyamatos szárító­gépet minden esetben azonos kapacitású folyamatos mosóberendezés szolgál ki. Célszerű tehát a szárítógép közvetett gőzfűtésénél kondenz gőz formájában jelen­levő hulladék-energiát a mosóberendezés fűtésénél hasznosítani. Ennek a megoldásnak az elvi rajzát a 9. és 10. ábrák szemléltetik. A 33 közvetett és 35 közvetlen gőzfogyasztók részére a hőenergiát a 32 élesgőz vezeték biztosítja. A 33 köz­vetett gőzfűtésű berendezés kondenzgőzét a 36 kon­­denzvezetéken keresztül a 37 injektor leszívja, és a 35 közvetlen fűtésű berendezés 34 gőzvezetékébe keveri. így a hagyományos közvetett fűtésnél elterjedten alkal­mazott kondenz-leválasztásos rendszerhez képest a szárító által felhasznált gőz-energia 25%-a takarítható meg. Az új gőzrendszer kialakításával a közvetlen és közvetett gőzfogyasztó egy közvetlen fogyasztású rend­szerré alakítható. A rendszer működésének egyetlen feltétele, hogy a közvetlen fogyasztó hőenergia igénye viszonylag folyamatos fűtés mellett a közvetett fogyasz­tón keletkező kondenz hőmennyiséget legalább három­szor meghaladja. Ellenkező esetben az injektor alkalmazása nem szük­séges. Ezt a megoldást a 9. ábra szemlélteti. Itt a 32 éles­gőz vezeték a 33 közvetett fogyasztóra, a 35 közvetlen fogyasztó 34 tápvezetéke a 33 közvetett fogyasztó kon­denz kivezetésére csatlakozik. A működés feltétele, hogy a közvetlen fogyasztó hőigénye haladja meg a közvetlen fogyasztón képződő kondenz hőmennyisé­gét. All. ábrán a szárítógép egységeinek egyszerű össze­kapcsolási módja látható. Ez felhasználáskor igen elő­nyös lehet, ugyanis a teljesítménynövelés a lehető leg­egyszerűbben oldható meg. A találmány szerinti berendezés előnyei röviden az alábbiakban foglalhatók össze : — A legkorszerűbb folyamatos mosó- és vasalóbe­rendezések által támasztott elő- és végszárítási kapacitás biztosítása. — A szárítási hatásfok javítása. — A fajlagos energia-igény csökkentése. — Speciális textilszárítási feladatok megoldása (ipari géptisztítórongy, mosott gyapjú szárítása stb.). — Gyártási költségek csökkentése. — Több alapegység összekapcsolásával a szükséges kapacitás biztosítása. — A szárító közeggel a szabadba távozó hőmennyi­ség hasznosítása. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés textília folyamatos elő- és végszárítá­sára, melynek vízszintesen elhelyezett, a textília befo­gadására alkalmas dobja és a szárító közeg cirkulál­­tatására magas nyomású centrifugál ventillátorai van­nak, azzal jellemezve, hogy leszűkített dobvég nyílások­kal rendelkező dobja (1) előnyösen legyezőszerűen kialakított, a dobbal (1) együtt forgó kidobószerkezet­tel (24) van ellátva, a dobban (1) a szárítóközeg áram­lása a szárítandó textília (13) továbbítására is alkalma­san irányított; a levegő felmelegítésére a ventillátorok nyomó ágában piheszűrő (3) után elhelyezett fűtőkalo­­ríferei (2), a pótlevegő előmelegítésére a távozó nedves meleg levegő hőenergiájával fűtött, piheszűrővel (6) védett hőcserélő-rendszere (7) és a szárítótéri nyomás beállítására a pótlevegő és elszívott levegő mennyiségét külön-külön szabályozó elemei (5, 8) vannak, és cél­szerűen a szárítógép kaloriferében a képződő kondenz hőenergiáját a mosógép fűtésére hasznosító szerve van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a textília (13) ürítésére a dobra (1) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom