176126. lajstromszámú szabadalom • Endodentikus paszta
3 176126 4 hosszabb idő, mintegy 6 hónap alatt teljesen megkeményedik, miközben az antiszeptikus anyagok lassan kiszivárognak belőle. A gyakorlati tapasztalat szerint az endodentikus kezeléshez olyan pasztát kell használni, amely hosszú ideig megőrzi aktivitását. A fertőtlenítő hatás csökkenése idején ugyanis újra elszaporodnak a visszamaradó baktériumok. A fertőtlenítő hatás a paszta keményedésével csökken. A foggyökércsúcs körüli szövetek gyógyulása szempontjából tehát igen fontos a fogtöméshez használt anyagok fertőtlenítő hatása. Az endodentikus fogkezeléshez, különösen a foggyökércsatoma töméséhez használható találmány szerinti paszta tartalmaz egy nem koaguláló antiszeptikus anyagot, a paszta kötését elősegítő anyagok keverékét, valamint egy olyan komponenst, amely késlelteti a paszta kötését és csökkenti a paszta végső keménységét. Az antiszeptikus anyag előnyösen para-klór-fenol-kámfor. A kötést elősegítő anyag előnyösen eugenol és cink-oxid keveréke, míg a kötést késleltető anyag előnyösen dijód-timol. A para-klór-fenol-kámfor a para-klór-fenolhoz hasonló fertőtlenítő hatással rendelkezik, ugyanakkor azonban — eltérőleg a para-klór-fenoltól — nem koagulál. A találmány szerinti paszta antiszeptikus komponensének igen lényeges sajátsága, hogy nem koagulál. A kámfor csökkenti a folyékony termék felületi feszültségét és növeli nedvesítőképességét, aminek következtében az jól tapad a fogcsatomák falához. A para-klór-fenol-kámfor további előnyös sajátsága, hogy meghosszabbítja a paszta kötési idejét, és mélyen behatol a másodlagos csatomácskákba. Az eugenol a szegfűszegolaj hatóanyaga. A cinkoxidhoz való affinitása okozza a paszta kötését. A cink-oxid nem irritáló vivőanyag, ezért különösen előnyös. A dijód-timol nem irritáló antiszeptikus anyag, amely folyékony állapotban tartja a pasztát, és megkönnyíti a pasztának a fogcsatomákba való behatolását. Igen hasznos azért is, mert késlelteti a paszta kötését, és csökkenti annak végső keménységét. Ha a paszta valamiképpen fölöslegesen kerül a foggyökércsúcs környékére, akkor a dijód-timol által megnövelt oldékonyság lehetővé teszi a fölösleges paszta kioldódását. A találmány szerinti paszta tartalmazhat továbbá porított kristályos mentolt is. A kristályos mentol erős fertőtlenítő hatással rendelkezik, ugyanakkor kíméli a vele érintkezésbe kerülő szöveteket. A kristályos mentol nem illékony, összehúzza az ereket és fájdalomcsillapító hatása van. A találmány szerinti paszta tartalmazhat adott esetben ezüstport is, aminek következtében a paszta jobban látszik a röntgenképen. Az ezüstpor további előnye, hogy bakteriosztatikus hatása is van. A találmány szerinti pasztát két kompozícióból készítjük. Az első kompozíció folyadék, amely 15— 25 súly% para-klór-fenol-kámfort, 78—85 súly% eugenolt és 2—8 súly% porított kristályos mentolt tartalmaz. A másik kompozíció por, amely 69—80 súly% cink-oxidot, 17—25 súly% dijód-timolt és 1—2 súly% ezüsíport tartalmaz. A pasztát a felhasználáskor kell összeállítani. Oly módon kapjuk a pasztát, hogy 1 súlyrész folyékony kompozíciót alaposan összekeverünk 2/3 súlyrész poralakú kompozícióval. Az ezüstpor megkönnyíti a kezelt fog röntgenezését, használata azonban nem szükséges minden esetben ahhoz, hogy kielégítő, tartós fogcsatornatömést érjünk el. Ugyanez vonatkozik a kristályos mentolra, aminek fájdalomcsillapító hatása szintén nélkülözhető. A találmány szerinti paszta összetétele a legegyszerűbb esetben tehát az első és második kompozíció összekeverése után súly%-ban kifejezve: para-klór-fenol-kámfor 4—8% eugenol 24—22% cink-oxid 48—58% dijód-timol 12—18% Abban az esetben, ha a paszta kristályos mentolt és ezüsport is tartalmaz, az összetétel alig tér el a fentitől mert: a porított kristályos mentol 1,40—2,90 súly%-át, az ezüstpor pedig 0,70—1,45 súly%-át teszi csak ki a pasztának. A gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy teljesen kielégítő eredményt kapunk, ha olyan pasztát használunk, amely a fent említett komponenseket az imént megjelölt százalékos mennyiség-tartomány átlagértékének megfelelő vagy attól alig eltérő mennyiségben tartalmazza. A találmány szerinti paszta — konzisztenciáját tekintve — a fogcsatornába való behelyezés után 6—8 nap múlva masztixszerű lesz, majd 6—8 hónap múlva teljesen megkeményedik. A fogcsatorna-tömés után két héttel a paszta már annyira megszilárdul, hogy újra lehet fúrni a csatornákat, és a tömés egy részét el lehet távolítani fogpótlás céljából. Fertőtlenítő hatásánál fogva a találmány szerinti paszta mindenekelőtt fertőzött fogak foggyökércsatorna-tömésére használható. Alkalmazhatjuk azonban fogbélgyulladás után vagy fogpótlás céljából végzett fogbélmetszéskor is. A találmány szerinti paszta használatát a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon feltüntetett 2 fognak egy 3 koronája és 4 fogbélkamrája van. Az utóbbiból indulnak ki az 5 csatornák, melyek a 8 csúcsban végződnek abban a zónában, amely a 9 foggyökércsúcs körüli (periapikális) terület néven ismeretes. A 2 fog a 6 fogmedercsonton helyezkedik el, és a 7 szalagokkal van körülvéve. Az ábrán feltüntettünk egy 10 hólyagot is, amely kirajzolódik a fog röntgenképén. Ha a fog nem fertőzött, akkor a csatornákat megfúrjuk és tömjük anélkül, hogy megkísérelnénk a 8 csúcs mögé való behatolást. Ha a foggyökércsúcs sérült, és ez röntgenfelvételen is kimutatható (például a 10 hólyag alakjában), vagy ha a beteg fájdalmat érez, akkor általában úgy járunk el, hogy a fogkezelés első szakaszában megfúrjuk az 5 csatornákat, és a fogbélkamrában egy para-klór-fenol-kámforral enyhén átitatott vattadugót helyezünk el, lezárjuk és 4—10 napig bent hagyjuk a fogban. Ezután a fogkezelés második szakaszában elvégezzük a gyökértömést. A tömés a csúcs mögé is kiterjedhet attól függően, hogy mekkora a sérülés. Ha a beteg nem érez fájdalmat, akkor a gyökértömést elvégezhetjük a kezelés első szakaszában. A tömés vége a sérülés méretétől függő mértékben teljed túl a 8 csúcson. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
