176121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cölöp résalap, kút vagy hasonló mélyalapozási próbatest alaptest próbaterhelésére

7 176121 8 végük azonban le van kerekítve. Ennek megfelelően a résalapot körülvevő horgonyok csak a két vég tartomá­nyában húzódnak sugárirányban, a közbenső szakaszon kétoldalt a téglalap hosszabb oldalaira keresztirányban húzódnak. Kútalap próbaterhelése esetén a horgonyok felülnézetben természetesen ugyanúgy sugárirányúak, mint cölöp — próbaterhelés esetén. A találmányhoz számos olyan előnyös, újszerű több­lethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert, hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. . A találmány elsődleges funkcionális előnye, hogy —az alkalmazott horgonyok számának függvényében— a terhelőerő maximális értéke jóval meghaladhatja a horgonycölöpös módszerrel elérhető értékeket: 1500— 2000 Mp-os, vagy ezt akár meg is haladó terhelőerő minden további nélkül előállítható, és az igényeknek megfelelően változtatható is. Megoldást nyert tehát a nagyteherbírású cölöpök szabványokban előírt próba­­terhelése, így a szakterületen e téren ezideig fennálló hiányosságot kiküszöböltük. Műszaki és gazdaságossági szempontból egyaránt lényeges előnyt jelent a hajlításra igénybevett nagyméretű hídszerkezet helyett kisméretű terhelőfej alkalmazásának a lehetősége a teher átadásá­hoz. A horgonyok elrendezésének és a terhelő berende­zés megfelelő alkalmazásának eredményeként a terhe­lést a talajnak átadó injektált zóna (alsó horgonyvég­­rögzítések) a próbacölöptől olyan messzire kerülnek, hogy feszültséghalmozódás egyáltalán nem, vagy legfel­jebb minimális mértékben lép fel, tehát a próbaterhelés — ellentétben a cölöpös lehorgonyzással — valós ered­ményt szolgáltat. Amennyiben a horgonyokat előfeszí­tő erőt megfelelően választjuk meg, a terheléskor a beton tartótestnél a feszültség közel zérusra csökken, a feszültséghalmozódás veszélyét tehát a terepszint tarto­mányában is kiküszöböltük. Az előfeszítés eredménye­ként a hidraulikus sajtó működtetésekor a horgony gyakorlatilag már nem nyúlik meg, a tartótest és ter­helőfej között húzódó feszítőcsavaros teherelosztó szer­kezetek megnyúlásával pedig ugyancsak nem kell szá­molni, így a próbacölöp süllyedésének mértéke maxi­mális pontossággal meghatározható. A terhelőfej •— gyakorlati határok között — tetszőleges számú csat­lakozó fül-párral rendelkezhet, tehát változó horgony­szám esetén is alkalmazható. A terhelőfej, a horgony­fejek, a teherelosztó szerkezetek és tartozékaik egy-egy próbaterhelési művelet során nem használódnak el, sőt nem is rongálódnak, tehát gyakorlatilag korlátlan számú esetben újra felhasználhatók. A találmány szerinti pró­baterhelési eljárás lényegében teljesen gépesített, élő­munka-igénye minimális, tehát a módszer gazdaságos­sága is kiemelkedően jó. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás cölöp, résalap, kút, vagy hasonló mély­alapozási alaptest próbaterhelésére lehorgonyzás és hidraulikus sajtó segítségével, azzal jellemezve, hogy a próbaterhelendő alaptest (1) körül elrendezett, alsó végük tartományában a talajban rögzített horgonyokat (4) az előfeszítésből származó erőket a talajra átadó, és elosztó, az alaptesttől (1) különálló tartótesthez (5) vagy -testekhez előfeszítünk, majd. az: előfeszített horgo­nyokat (4) ellentartó szerkezetként használva egy vagy több hidraulikus sajtó (2) működtetésével az alaptestre (1) terhelőerőt (P) fejtünk ki. 2. Berendezés cölöp, résalap, kút vagy hasonló mély­alapozási alaptest próbaterhelésére, amelynek az alap­testre terhelőerő kifejtésére alkalmas egy vagy több hidraulikus sajtója van, azzal jellemezve, hogy a próba­terhelendő alaptest (1) körül elrendezett, alsó végükkel a talajban előnyösen cementhabarcs-injektálással befo­gott, az alaptesttől (1) függetlenül előfeszített horgo­nyai (4) vannak, amelyek az előfeszítésükből származó erőket a talajra átadó és elosztó tartótesthez (5) vagy -testekhez vannak rögzítve, mimellett a próbaterhelő erőt (P) kifejtő egy vagy több hidraulikus sajtó (2, 30) az e próbaterhelő erő (P) ellentartására szolgáló előfeszí­tett horgonyokkal (4) van összekapcsolva. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az előfeszített horgonyok (4) a próbaterhelendő alaptesten (1) elhelyezett hidraulikus sajtóhoz (2) vagy terhelőfejhez (3) az egyes horgonyokra (4) lényegében azonos terhelés átadását lehetővé tevő teherelosztó-összekötő szerkezetek (7) közbeiktatásával vannak kapcsolva. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy egy-egy teherelosztó-összekötő szerkezet (7) egyrészt a feszített horgonyt (4) a tartótes­ten (5) rögzítő csatlakozóidomos (8a) horgonyfejhez (8), másrészt az alaptesten (1) levő hidraulikus sajtóhoz (2) vagy terhelőfejhez (3) csuklós mozgást megengedő módon van kapcsolva. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a teherelosztó-összekötő szerkezet (7) feszítőcsavaros mechanizmust tartal­maz. 6. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a teherelosztó-összekötő szerkezet hidraulikus sajtót (30) tartalmaz. 7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti berende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó­­idomot (8a) a horgony (4) geometriai tengelyében (a) vett metszetben tekintve U-alakú, kengyelszerű tag alkotja, amelynek a tartótesten (5) felfekvő alaplapja (15) a tartótestben (5) húzódó és a horgony (4) átveze­tésére szolgáló lyukkal, előnyösen hüvellyel (6) egy­­vonalba eső furatot (20) tartalmaz, amely a horgony (4) előfeszítésére szolgáló feszítőtest (26) befogadására alkalmasan van kiképezve, a horgony (4) geometriai tengelyével (a) párhuzamos fülpárjában (14a, 14b) pedig a teherelosztó-összekötő szerkezet (7) alsó végé­nek csuklós csatlakoztatására alkalmas csap (19) vagy hasonló átvezetésére szolgáló furatok (17a) vannak kiképezve. 8. A 3—7. igénypontok bármelyike szerinti berende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a teherelosztó­összekötő szerkezetnek alsó fejrésze (17) és felső fej­része van, amelyekben csap (19, 13) vagy hasonló befo­gadására alkalmas, a horgony (4) geometriai hossz­­tengelyére (a) keresztirányú átmenő furat (12, 18) van kiképezve. 9. Az 5—8. igénypontok bármelyike szerinti beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a teher­elosztó-összekötő szerkezet feszítőcsavaros mechaniz­musának feszítőháza (23) van, amelynek a belsejében ellentétes menetű részekkel (24a, 24b) rendelkező, a horgony (4) tengelyével (a) egybeeső hossztengelyű furat (24) húzódik, amelynek az egyik menetes »fezébe 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom