176116. lajstromszámú szabadalom • Bevezetőszekrény lyukasztó-hengerekhez

5 176116 6 a tuskót egészen az 1 és 2 alakítóhengerek közé, miköz­ben a tuskó mindig pontosan az A hengerlési irányban marad, még akkor is, amikor a rajzon nem ábrázolt tolórúd a 4 lyukasztófejnek szorítja. Ezzel biztosítva van a tuskó központos helyzete a kritikus fázisban. Miután a lyukasztás megkezdődött, a tuskó anyaga deformálódik a bevezetésben említett módon, a tolórúd által kifejtett erő hatására. így a tuskó keresztmetszete megnövekszik. Ilyenkora 10 és 11 támasztószerkezetek biztosítják az állandó érintkezést és a kívánt geometriai helyzetet akkor is, amikor a tuskó keresztmetszete meg­változik. Ezt a kérdést az 5. és 6. ábra kapcsán világítjuk meg részletesebben. Ismeretes, hogy a hengertuskók az elő­melegítő kemencéből kiadagolva két viszonylag hideg fallal rendelkeznek. A tuskóknak az a fala ugyanis, amelyik a kemence belső fele felé néz, és az ajtó felőli oldala kevésbé melegszik fel, mint a többi négy oldal. A találmány szerint ezt a hatást úgy lehet ellensúlyozni, hogy a két viszonylag hűvös oldalt érintkeztetjük a 8 és 9 támasztószerkezet 17 vezetőlapjának fafelüle­tével. Ha mármost a tuskó az ismertetett módon deformá­lódik, az 0 geometriai tengely és az 0' termikus tengely (amely felé a4 lyukasztófej általában könnyebben halad, minthogy az anyag ellenállása itt kisebb)a tuskó kereszt­­metszetének átlója mentén mozdul el. Az elmozdulás iránya a 8 és 9 támasztószerkezetektől kifelé mutat. Ugyanakkor — mint mondottuk — a 4 lyukasztófej is az 0' termikus tengely felé tér el, az átló iránya men­tén. A hengerlés során ily módon a tuskó tovább defor­málódik, például az 5. és 6. ábrán szaggatott vonallal bemutatott módon. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a tuskó egyáltalán nem deformálódik. A 4 lyukasztófej az előbb említett módon kitér az 0' termikus tengely felé a lyukasztás során, tehát kevesebb anyag marad az 1 és 2 alakítóhengerek, valamint a 4 lyukasztófej között ezen az oldalon. Az 1 és 2 alakítóhengerek tehát az egyik oldalon kisebb hatást fejtenek ki az anyagra, aminek következtében további eltérés jelentkezik a 4 lyukasztófej helyzetében és így tovább. A tuskó deformálódása ugyanakkor természetes növekedést jelent az anyagmennyiségben, az 1 és 2 alakítóhengerek, valamint a 4 lyukasztófej között az egyik oldalon. Ily módon — minthogy a 8 és 9 támasztó­szerkezetek rögzítettek —■ a deformáció a 6. ábrán lát­ható módon a tuskó legforróbb pontja felé történik, ami nagyobb ellenállást jelent a 4 lyukasztófejjel szem­ben. Ekkor viszont a legmagasabb hőmérsékletű részen éppen, hogy anyagtöbblet és nem anyaghiány lép fel az 5 alakítás közben. Az anyagtöbblet a 4 lyukasztófejjel szemben nagyobb ellenállást jelent, vagyis kompenzál­ja az előbb említett hatást. A tuskó egyenetlen felmele­gedése tehát visszatéríti a 4 lyukasztófejet a geometriai tengely irányába. 10 Ez az említett kompenzálási hatás a találmány sze­rinti berendezés kialakításának köszönhető, és a hagyo­mányos módon nem érhető el. Az ereszték rögzített és elmozdítható támasztószerkezetei teszik ugyanis lehető­vé, hogy a tüskök egyenetlen felmelegedését kihasznál- 15 juk a lyukasztótüske kitérésének kompenzálására. Jóllehet, a bemutatott hidraulikus munkahengerek a találmány szerinti megoldás optimális üzemelését biz­tosítják, alkalmazhatók egyéb munkahengerek is, sőt felhasználhatók az elmozdítható támasztószerkezetek 20 csatlakoztatására energiatároló elemek, például meg­felelően méretezett rugók is. Szabadalmi igénypontok 25 1. Bevezetőszekrény lyukasztóhengerekhez, négyszög­letes keresztmetszetű egyenes vonalú eresztékkel, azzal jellemezve, hogy az ereszték négy, egymástól független, a hengerlési iránnyal (A) párhuzamos támasztószer-30 kezetből (8, 9, 10, 11) van kialakítva, ahol az egyes tá­masztószerkezetek (8, 9,10, 11) közös kerethez (7) van­nak csatlakoztatva, és hosszirányú vezetőlapot (17) tartalmaznak, továbbá legalább két támasztószerkezet (10, 11) a hengerlési irányra (A) merőleges tengelyű 35 ellentartó elemmel van összekapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti bevezetőszekrény kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellentartó elemek hidraulikus munkahengerben (20, 21) mozgó dugattyúk (22,23). 40 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti bevezetőszekrény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rögzített támasz­tószerkezetek (8, 9) mereven vannak a kerethez erő­sítve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti beve- 45 zetőszekrény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes támasztószerkezeteken (8,9,10,11) belül a Vezető­lapok (17) a hengerlési irányra (A) merőlegesen elmoz­­díthatóan vannak kialakítva. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.948.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom