176099. lajstromszámú szabadalom • Gyorsan oldható tengelykapcsoló, két kapcsolókarimával

5 176099 6 hoztunk egy kölcsönös összeszorítást kerületi irányban, azaz egy megfeszítést. A két tengelykapcsolófél szerelése után a 14 hengeres csapszegnek a 16 négy- vagy hatszög­lap segítségével való forgatásával a feszítődarab sugár­irányban kifelé mozog és ezáltal az 1 tengelykapcsoló 5 kapcsolódásba hozható. A 15 kerületi erő a forgás­­tengelyhez 90°-nál kisebb szögben elhelyezkedő 11 fe­szítőfelületre hat és ezáltal két összetevőre bomlik, és­pedig egy eredőre, amely merőleges all feszítőfelületre és egy másikra, amely a 3 kapcsolókarimát a 2 kapcsoló- 10 karima irányában igyekszik elmozdítani. Ezáltal létrejön egy olyan tengelyirányban ható erő, amely ellentétes az oldás irányával. A 4. és 5. ábrán egy 12 feszítődarabot, mint egységet mutatunk be. Annak érdekében, hogy a 12 feszítő- 15 darab elhelyezhető legyen a 14 hengeres csapszegen, a feszítődarab 19 furattal van ellátva, amikoris a tengely­­irányú elmozdulást csavarmenet teszi lehetővé. A 12 feszítődarab átellenes 11 feszítőfelületei az egyik végtől kiindulva elkeskenyednek. Ez az a vég, amely beépített 20 helyzetben távolabb helyezkedik el a 9 forgástengelytől. A két másik felület párhuzamos egymással, mivel azon­ban semmiféle feladatuk nincs, kialakításuknak nincs jelentősége. All feszítőfelület, miként ezt az 5. ábrán láthatjuk, olyan kialakítású, hogy a mindenkor vele 25 szomszédos, és ugyanazon karimával együttműködő felülettel olyan a-szöget zár be, amely 90°-nál kisebb. A 6. ábra további felülnézetet ad az 1 tengelykapcsoló kerületi felületéről. Ez csupán abban tér el a 3. ábrán bemutatottól, hogy olyan 12 feszítődarabja van, mely- 30 nek külső körvonala felülnézetben négyzet-alakú. Ez a körvonal azt idézi elő, hogy a kerületi erő, két különböző 11 feszítőfelületen ébred — ahol ezek elhelyezkedése tükörképszerű. Ezen kialakítás révén a kerületi erő összetevőkre bontható, melyeknek tengelyirányú össze- 35 tevői egymást kölcsönösen kiegyenlítik, azaz megszünte­tik, úgyhogy csupán a kerületirányban ható összetevők maradnak meg, azaz amelyek a forgatónyomatékátvitelt biztosítják. Ezen kiviteli alak olyan tengelykapcsolók­nál alkalmazható, amelyeknél a megfeszítés révén a ten- 40 gelykapcsolónak tengelyirányú erőktől mentesnek kell lennie. A 7. és 8. ábrán a 12 feszítődarabot egyszer oldal­nézetben, egyszer felülnézetben mutatjuk be. Világosan felismerhető, hogy a keresztmetszet felülről nézve 45 négyzet-alakú, azonban a 11 feszítőfelületek annál a ki­viteli alaknál is el vannak látva a középtengely felé eső oldaltól sugárirányban kifelé való elvékonyítással. A 12 feszítődarab külső körvonala ezáltal piramis-alakú lesz. Különben a külső felületen kívül a 12 feszítődarab egyéb 50 kialakítása elveiben olyan, mint a 4. és 5. ábrán már be­mutatott esetben. A 9. ábrán egy további kiviteli példa látható; elvileg ez is olyan, mint a 3. és 6. ábrákon bemutatott, azonban mégis azzal a különbséggel, hogy egy kúposán kialakí- 55 tott 12 feszítődarabbal van ellátva. A 12 feszítődarab külső felszínének kúpos kialakítása révén ugyanazon funkció érhető el, mint a 7. és 8. ábrákon látható a 12 feszítődarabnál, mivel ezen kiviteli alak révén is fel­bontható a kerületi erő összetevőkre, aholis a tengely­­irányú összetevők kölcsönösen megsemmisítik egymást. Ez a tengelykapcsoló — ugyanúgy, mint a 6. ábrán be­mutatott — mentes a tengelyirányú erőktől. Az ehhez tartozó 12 feszítődarabokat önállóan mutatjuk be a 10. és 11. ábrákon. Ezen kiviteli alaknál is olyan all feszítő­felületek kialakítása, hogy egyik oldal felé elkeskenye­­dők, egyébként azonban nincs különbség a 4. és 5. ábrá­kon bemutatott feszítődarabhoz képest. Szabadalmi igénypontok 1. Gyorsan oldható tengelykapcsoló két kapcsoló­karimával, amelyek tengelyirányú kapcsolókörmök se­gítségével forgást átvivő módon össze vannak kötve és két belül elhelyezkedő, sugárirányban egymással szem­ben mozgatható feszítődarab útján tengelyirányban egy­másnak feszíthetők, továbbá a feszítődarabok a tengely­­kapcsoló középvonalára merőlegesen elhelyezkedő, egy vezetődarabban ágyazott, s ellentétes emelkedésű mene­tes szakaszokkal ellátott, kívülről hozzáférhető hengeres csapszegen vannak elhelyezve, azzal jellemezve, hogy mindegyik kapcsolókarima (2, 3) két kapcsolóköröm­mel (5, 6) rendelkezik, amelyek közvetlenül egymásnak támaszkodó felületekkel (7, 8) rendelkeznek, melyek a tengelykapcsoló (1) középvonalát tartalmazó síkban helyezkednek el, továbbá, hogy a kapcsolókörmöknek (5, 6) a feszítődarabokon (12) támaszkodó felületei (10) a hengeres csapszeg (14) középvonalától (13) olyan tá­volságban találhatók, amely sugárirányban kifelé ki­sebb, mint befelé. 2. Az 1. igénypont szerinti tengelykapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a feszítődarabok (12) a hengeres csapszeg (14) tengelyirányára merőlegesen paralelogramma-alakú keresztmetszetűek, ahol a kap­csolókörmökön (5,6) támaszkodó felületek (10) a közép­­tengelyhez (9) olyan szögben (a) hajlanak, amely ki­sebb, mint 90°. 3. Az 1. igénypont szerinti tengelykapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a feszítődarabok (12) piramis-alakúak, ahol a kapcsolókörmökön (5, 6) tá­maszkodó felületek (11) a középtengely (9) irányában legalább egy olyan felületből (11) állnak, melynek szöge (a) kisebb 90°-nál, valamint egy ehhez tükörképszerűen elhelyezkedő felületből (20). 4. Az 1. igénypont szerinti tengelykapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a feszítődarabok (12) kúp-alakúak, ahol a kapcsolókörmökön (5, 6) támasz­kodó felületek (11) a középtengely irányában körív­­alakúak, a hengeres csapszeg tengelyén levő sugárral. 5 db rajz, 12 db ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.946.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom