176094. lajstromszámú szabadalom • Záróvasalat nyílászárókhoz

MAGYAR SZABADALMI 176094 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. VIII. 18. (El—805) E 05 C 1/16 Közzététel napja: 1980. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VII. 31. Z*'''' " IN Feltalálók: Szabadalmas: Békés Márton oki. építészmérnök, Építéstudományi Intézet, Budapest Pál Lajos oki. építészmérnök, Budapest Záróvasalat nyílászárókhoz 1 A találmány záróvasalat nyílászárókhoz, főleg egynél több oldalon a tokkal zárást megvalósító nyíló, bukó­nyíló ajtókhoz és ablakokhoz, valamint bukó, billenő és forgó ablakokhoz. A záróvasalat a szárnyon a nyílászáró síkjára merőleges illesztési hézag felé néző bütüfelületei mentén helyezkedik el. A szárny bütüfelületeiben a vasa­­latot befogadó vályú vagy csatorna van, a vályú adott esetben legalább részben előlapokkal van eltakarva. A tok és a szárny közötti zárás a záróvasalat részét képező elmozdulásképes szerveknek, pl. zárócsúszkáknak, re­teszeknek stb. a tok vagy a tok ellenvasalatának rög­zítő nyílásaiba való behatolásával történik. A zárócsúsz­káknak nyitási és zárási helyzetbe való mozgatása vé­gett a szárnyra legalább egy darab, két vagy több ál­lású kezelő kilincs van szerelve. A nyitáshoz és záráshoz szükséges erőhatást a kilincs és a zárócsúszkák között a záróvasalat mozgó részei továbbítják, az erőhatás áta­dása pedig a nyitó és záró erőknek a szárny kerülete mentén adott esetben iránytöréssel való továbbvezetése közben megy végbe. Az épületek ajtajainak és ablakainak zárására szol­gáló vasalatok az utóbbi évtizedek során sokat fejlődtek, de ezzel együtt a korábbi egyszerű megoldások számot­tevően bonyolultabbakká váltak. Ennek oka elsősorban az, hogy a hagyományos — csupán nyíló mozgásra ké­pes—ajtó- vagy ablakszámyakkal ellentétben a korszerű nyílászárók billenő, forgó stb. kialakításúak lehetnek, és ezeknél a szárny és a tok között nem csupán egy, ha­nem két vagy több oldalon kell zárást létrehozni. A csupán nyíló mozgásra képes ajtóknál pl. a pánto-2 lássál ellentétes oldalon elhelyezett egyetlen zárási pont elegendő, míg az ablakoknál, erkélyajtóknál, tűzvédő ajtóknál stb. minden esetben egynél több zárási pontra van szükség. Az egyszerű nyílószárnyaknál szokásos 5 görgős vagy nyeles ún. oldalrúd-zárak alkalmasak arra, hogy a zár oldalán akár háromnál több zárási pontot is létesítsenek, míg nagyobb szárnyszélességek esetén a merőleges keretszárakon is szükség van zárási pontokra. Hasonlóképpen a kilinccsel ellentétes oldalon is kell 10 zárási pontokat kialakítani a forgó és a billenő nyitás­móddal működő nyílászárók esetében. A korszerű nyílászárók vasalatainál ezeket a görgő­ket, nyelveket stb. szinte kivétel nélkül fölszerelik a kilincsoldalon kívül a nyílászáró további két vagy há- 15 rom oldalára is. Emiatt a kilinccsel kifejtett nyitó­záró erők irányváltoztatására alkalmas olyan sarok­elemekre van szükség, amelyek rugalmasságuk és/vagy hajlékonyságuk folytán alkalmasak az irányváltoztatás­ra. 20 A nyílászárók igen sokféle méretben készülnek. Mivel pedig a szárnyméretek szabják meg a vasalatok kívánt hosszúságait, ezeket világszerte vagy egyedi méretben, vagy méretlépcsőkben állítják elő. Az utóbbi években vannak olyan törekvések, amelyeknél a vasalat tartal- 25 máz egy vagy több, a szereléskor leszabható pl. perforált laposacélt vagy más hosszbeállításra alkalmas elemet. Ezeknél a vasalatoknál általában egyirányban működő görgős, csapos vagy csúszkás stb. oldalzárakat használ­nak, és a sarokelemekkel összekapcsolt rudazat is 30 görgőkkel, csapokkal stb. rendelkezik. E megoldások 176094

Next

/
Oldalképek
Tartalom