176093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-alkoxi-2,6-dinitro-4-szubszituált anilinek előállítására és az azokat hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmények

176093 4 2.6- dinitro-l-halogén-4-szubsztituáIt benzolt — ahol R3 jelentése a fenti és X jelentése fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom — egy alkoxi-amin-hidrohalogeniddel — ahol alk jelentése az R'-gyel megegyező — bázis jelenlétében, alkalmas oldószerben reagáltatunk. A találmány tárgya még eljárás olyan 1 általános kép­­letű N-alkoxi-2,6-dinitro-4-szubsztituáIt-anilin — ahol R1 jelentése metil- vagy etilcsoport, R2 jelentése 1—3 szénatomos alkil- vagy 3—4 szénato­mos alkenilcsoport és R3 jelentése metil-, etil- vagy trifluormetilcsoport — előállítására, mely szerint valamely II általános képletű 2.6- dinitro-4-szubsztituált anilint — ahol R1 és R3 jelentése a fenti — egy R4 Y általános képletű alkilezőszerrel — ahol R4 jelentése 1—3 szénatomos alkil- vagy 3—4 szénato­mos alkenilcsoport és Y jelentése klór-, bróm-, jódatom vagy (S04)1/2-cso­­port — egy aprotikus oldószerben, erős bázis jelenlétében rea­gáltatunk. A fent említett 1—3 szénatomos alkilcsoport jelen­tése metil-, etil-, n-propil- és izopropilcsoport ; a 3—4 szénatomos alkenilcsoport jelentése allil-, 2-buteniI- és 2-metil-allilcsoport. Ezeket a hatóanyagokat tartalmazó készítményeknek gyomirtó (herbicid) és növényi növekedés-szabályozó aktivitásuk van, melegházban történő alkalmazás esetén körülbelül 1,12—8,96 kg/ha hatóanyagkoncentráció mellett mutatnak gyomirtó aktivitást. Emellett az új vegyületek közül néhány intermedierként is hasznos más, a találmány szerinti herbicid készítmények ható­anyagaként felhasználható új vegyületek előállításánál. A találmány szerinti készítmények hatóanyagának előállítása két lépésből álló eljárással történik. Ennek az eljárásnak első lépéseként valamely alkalmas 2,6-dinitro­­-4-szubsztituált-halogén-benzolt alkoxiamin-hidrohalo­­geniddel reagáltatunk, például alkoxiamin-hidroklorid­­dal, bázis jelenlétében, alkalmas oldószerben, és így N-aIkoxi-2,6-dinitro-4-szubsztituált-anilint kapunk. A reakciót hidroxilcsoportot tartalmazó oldószerben, mint például metanolban vagy etanolban végezzük, és bázisként valamely tercieramint, mint például trietil­­amint vagy hasonlót alkalmazunk. A 2,6-dinitro-4- -szubsztituált-benzolon levő halogén szubsztituens bróm, klór, fluor vagy jód lehet. Valamely N-alkoxi-2,6-dinitro-4-szubsztituált-aniIin előállítása a következőképpen történhet. 2,6-dinitro-4- -metil-klórbenzolt metanolban etoxi-amin-hidroklorid­­dal reagáltatunk, trietil-amin jelenlétében, és megfelelő reakcióidőt alkalmazunk, hogy a reakció lényegileg tel­jesen végbemenjen. A reakció megindítása szobahőmér­sékleten történik, és a reakció előrehaladását körülbelül 30 perces időközönként, vékonyrétegkromatográfia (TLC) vagy magmágneses rezonancia spektroszkópia (NMR) segítségével követjük nyomon. A reakcióidő változó, és minden bizonnyal attól függ, hogy az alkal­mazott 2,6-dinitro-benzol vegyület milyen 4-szubsztitu­­enst tartalmaz. A 4-trifluormetil-2,6-dinitro-benzol ve­gyületek nagyon reaktívak. így a reakcióidő változhat körülbelül egy órától egészen 18 óráig, szobahőmérsék­leten, illetve visszafolyatási hőmérsékleten vezetve a reakciót, ha a reagensek kevésbé reaktívak, akkor alkal­mazzuk a hosszabb reakcióidőt és a magasabb hőmér­j sékletet. Ha a reakció teljesen végbement, a reakció­keverék feldolgozása után a kívánt terméket kapjuk, amely ebben az esetben a 2,6-dinitro-N-etoxi-p-toluidin, ennek olvadáspontja 64—66 C°. Ezzel az eljárással nyert új N-alkoxi-vegyületek hasznos intermedierek a fentiek­ben leírt 1 általános képletű vegyületekhez tartozó más, új vegyületek előállításánál, amely vegyületek gyomirtó aktivitással rendelkeznek. Az új intermedier vegyületek közül néhány gyomirtó aktivitással is rendelkezik. Intermedierként való alkalmazáskor az említett vegyü­letek egyikét alkalmas alkilezőszerrel reagáltatjuk nát­­rium-hidrid, mint bázis jelenlétében, oldószerben, pél­dául dimetil-formamidban. Megfelelő alkilezőszerek a következők: 1—3 szénatomos alkil-halogenidek, mint például a metil-jodid, metil-bromid, metil-klorid, etil­­-jodid, etil-klorid, etil-bromid, n-propil-bromid, n-pro­­pil-klorid, n-propil-jodid, izopropil-bromid, izopropil­­-klorid, izopropil-jodid; 1—3 szénatomos dialkil-szulfá­­tok, mint például a dimetil-szulfát, dietil-szulfát, dipro­­pil-szulfát, diizopropil-szulfát ; 3—4 szénatomos alkenil­­-halogenidek, mint például az allil-bromid, allil-klorid, 2-butenil-klorid, 2-butenil-bromid, 2-metil-aIlil-kIorid és 2-metil-allil-bromid. Alkalmas reakcióhőmérsékleti tar­tomány szobahőmérséklettől körülbelül 110 C° hőmér­sékletig terjed. A reakcióidő lehet mindössze 30 perc, szobahőmérsékleten és leginkább reaktív N-alkoxi-2,6- -dinitro-anilinek esetében, és több óra is lehet körülbelül 90—110 C° hőmérsékleten, a kevésbé reaktív N-alkoxi­­-2,6-dinitroanilinek esetében. A reakció kivitelezésénél egy aprotikus oldószert, például dimetil-formamidot, l-metil-2-pirrolidinont vagy dimetil-szulfoxidot, előnyö­sen azonban dimetil-formamidot alkalmazunk. A reak­ció kivitelezésénél egy erős bázis jelenléte is szükséges, mely lehet például nátrium-hidrid, kálium-terc-butoxid vagy kálium-hidrid, előnyösen azonban nátrium-hidrid. A vegyületek előállítása tehát a következőképpen törté­nik. A 2,6-dinitro-N-etoxi-p-toIuidinnek és nátrium­­-hidridnek dimetil-formamiddal alkotott keverékét szo­bahőmérsékleten, egy rövid ideig — körülbelül 10 per­cig — kevertetjük. Ezután az alkilezőszert, például allil­­-bromidot, a reakciókeverékhez hozzáadjuk, és a kever­­tetést addig folytatjuk, míg a reakció teljesen végbe­megy. A reakció előrehaladását körülbelül 30 perces időközönként végzett vékonyrétegkromatográfiás (TLC) vizsgálattal követjük nyomon. A megfelelő reakcióidő 0,5—12 óra lehet. A kapott reakciókeverék feldolgozása úgy történik, hogy vizet és valamely híg vizes savat, előnyösen híg sósavat adunk a keverékhez. Bizonyos esetekben a ter­mék kicsapódik, vagy kikristályosodik a megsavanyított reakciókeverékből, és így abból kiszűrhető. Más esetek­ben vízzel nem elegyedő oldószerrel, például etilacetát­­tal, éterrel, benzollal vagy toluollal extraháljuk a termé­ket a vizes, savanyú kémhatású reakciókeverékből. A szerves fázist elkülönítjük, és alkalmas szárítószeren, például vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, majd a szárítószert kiszűrjük, és a szűrletből vákuumban az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot ezután vala­mely megfelelő oldószerben feloldjuk, például toluolban, és Florisil oszlopon kromatografáljuk, eluálószerként toluolt használva. Az eluátumot betöményítjük, és az így kapott maradékot az NMR spektrum felvételével es elemanalízissel azonosítjuk. A fent leírt példa analízise szerint a kapott termék N-aIlil-2,6-dinitro-N-etoxi-p­­-toluidin. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom