176089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektroeroziv felületmegmunkálásra

176089 12 U Az (AU) jel növekedése a megmunkálási folyamat során a K33(AU)=AUS £133 feltétel teljesüléséhez vezet. Ezután a 39 univibrátor, a 13 koincidencia áramkör­ből származó Ucc=0 jel hatására kapcsol. A 31 jelfogó tekercsének táplálásakor a 39 univibrátor átkapcsolja a 31a érintkezőt. Eközben fennáll a [9] feltétel, és a 13 koincidencia áramkör kimenetén az Ucc jel jelenik meg. Minél lassabban változik az U feszültség, annál hosz­­szabb az jel, és következésképpen a 39 univibrátor stabil állapota. Mivel (AU) sohasem nagyobb, mint AUS, érvényes, hogy ahol tb=az univibrátor stabil állapotának időtartama. Ha az univibrátor a 34 késleltető elem késleltetési ide­je folyamán nem indul, ami azt jelenti, hogy fdUl AUS IdtP tb * [15] a 34 késleltető elem egy U34 jelet állít elő, amelynek ha­tására a 12 egység végrehajtja az üzemmód átkapcsolást. Annál a berendezésnél, amelynek áramköre all. áb­rán látható, a 10 differenciáló egységet a 36 tároló kon­denzátorral és a 31 jelfogó 31b érintkezőjével alkalmaz­zuk. Ebben áll az egyetlen különbség a 10. ábra szerinti berendezéshez viszonyítva. A 39 univibrátor indulása következtében a 31b érint­kező záródik, és a 36 tároló kondenzátor újra feltöltő­dik. Mivel AU változása ennél a berendezésnél is olyan mint a 10. ábra szerinti berendezésnél, a berendezés összes többi elemének működése is megegyezik azzal. Az automatikus elektroerozív felületmegmunkálásra szolgáló találmány szerinti berendezéssel az ismert be­rendezésekhez viszonyítva lerövidül a megmunkálási idő, mivel azt az időpontot, amelyben az előző üzem­módban létrejött felületi egyenetlenségek megszűnnek, pontosabban meghatározzuk. A javasolt berendezés az ismert megoldásoknál egyszerűbb, és az üzemi folyadék átszivattyúzására alkalmazott eljárástól független. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás elektroerozív felületmegmunkálásra, amely­nél szerszámelektródára és munkadarabra mint elektró­dákra feszültséget kapcsolunk, az elektródák közötti térben dielektrikumként Vagy elektrolitként szereplő fo­lyadékot szivattyúzunk át, és a megmunkálás során a megmunkálási üzemmódot egyre finomabb fokozatokra kapcsoljuk át, azzal jellemezve, hogy minden megmun­kálási üzemmódban mérjük az elektródák közötti tér­nek (l) a dielektrikumként vagy elektrolitként alkalma­zott folyadékkal szemben tanúsított áramlási ellenállá­sát, és képezzük az áramlási ellenállás időbeli deriváltját, figyeljük a derivált időbeli változását, és amikor az áramlási ellenállás deriváltja az éppen alkalmazott üzemmódban folytatott megmunkálás kezdetén fennálló érték 1—10%-a közötti értékre csökken, átkapcsolunk 5 a következő megmunkálási üzemmódra. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy az áramlási ellenállás derivált­ját olyan feltételek mellett mérjük, hogy az elektródákra vezetett impulzusok legalább fele hasznos anyagleválasz-10 tást végez a megmunkálandó felületről. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosl­­tási módja, azzal jellemezve, hogy az áramlási ellenállás deriváltját a munkadarab-szerszám rendszerben kikap­csolt előtolás mellett, megmunkáló impulzusok nélkül, 15 periodikusan mérjük, és mindegyik egymást követő idő­­intervallum a viszonylag finomabb megmunkálási mód­ra történő átmeneteknél végzett mérések között egyre hosszabb lesz. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 20 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az áramlási ellenállás méréshez az elektródákat ideiglenesen ezek mechanikus érintkezéséig közelítjük egymáshoz. 5. Berendezés az 1—4. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítására, amelyeknél az üzemmód 25 átkapcsolás az elektródák közötti tér áramlási ellenállá­sának változása függvényében történik, és amely beren­dezés a szerszámelektródára és a munkadarabra mint elektródákra csatlakozó tápforrással, az elektródák kö­zötti tér nagyságát szabályozó előtolásszabályozóval, és 30 a megmunkálási üzemmódokat átkapcsoló egységgel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a berendezés egy áramlási ellenállásadót (9) tartalmaz, amely egy diffe­renciálóegységgel (10) van összekötve, és a differenciáló egység (10) koincidencia áramkörön (13, 14) át a meg- 35 munkálási üzemmódokat átkapcsoló egységre (12) csat­lakozik. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egymással sorba kapcsolva ütem­impulzus generátort (23), egyenirányítót (32), késleltető 40 elemet (34) és kapcsoló elemet tartalmaz, amely az elektródák közötti tér állapotadójával (11) van össze­kötve, továbbá a differenciáló egység (10) diszkrét áram­körként van kialakítva és az ütemimpulzus generátorral (23) van összekötve, és a differenciáló egység (lO).kime- 45 nete az egyenirányítón (32) át a koincidencia áramkör­re csatlakozik, amely a késleltető elemen (34) és a kap­csolóelemen át a megmunkálási üzemmódokat átkap­csoló egységgel (12) van összekötve. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, 50 azzal jellemezve, hogy egy átkapcsoló csoportot, az elektródákat egymáshoz közelítő egységet (27) és egy Schmidt-trigger (38) is tartalmaz, amelyek az ütemim­pulzus generátor (23) kimenetére vannak kapcsolva, to­vábbá az említett átkapcsoló csoport az áramlási ellen- 55 állásadó (9) kimenete és a differenciáló egység (10) beme­neté közé van kapcsolva, az elektródákat egymáshoz közelítő egység (27) kimenete az előtolás szabályozóra csatlakozik, és a Schmidt-trigger (38) kimenete a diffe­renciáló egységgel (10) van összekötve. 6 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.945.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkö István igazgató 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom