176084. lajstromszámú szabadalom • Eljárárs termőtalajok kondicionálására amfilit alapú talajkondicionáló szerekkel
176084 4 lajdonságuk, hatásuk pedig a növények növekedésének késleltetése. Az 1 717 058 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban karboxil-csoportot nem tartalmazó ammóniumsók hatását ismertetik, amelyek növények magasság szerinti növekedését gátolják, a növények súlyát pedig csökkentik. Az 1 262 467 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban diszubsztituált amino-amidsavak alkalmazása és hatása van ismertetve. Az amino-amidsavak az N—N-csoportot tartalmazzák, az egyik nitrogénatom a rajtalevő két alkilszubsztituens folytán tercier jellegű. A találmányban leírt betain-típusú vegyületek kvaterner nitrogén-csoportot tartalmaznak és elsősorban növények növekedését serkentik. Az utóbbi német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban szereplő vegyületek pedig elsősorban a növények növekedését gátolják. A jelen találmány célkitűzése olyan eljárás felkutatása, amelyekkel a talaj kezelése végrehajtható, a talajok víz- és légháztartása befolyásolható, és ezáltal a kezelés a növényekre közvetlen hatást is gyakorol. A találmány szerinti eljárás termőtalajok kondicionálására, főként növények terméshozamának emelése céljából azzal jellemezhető, hogy a termőtalajt 0,1—50 kg/ha adagban valamely I általános képletű vegyületet — ahol R, valamely 10—24, célszerűen 18 szénatomos telített vagy telítetlen alkil-csoport, vagy CtgHas—C—NH—CH2—CH2— lí O csoport, R2 hidrogénatom, vagy valamely 1—4 szénatomos egyenes szénláncú alkil-csoport, vagy R, és R2 szubsztituens közösen —ch2—ch2—N=C— Ci7H35 csoport, Rj hidrogénatom, vagy 1—6 szénatomos telített vagy telítetlen alkil-csoport, R4 hidrogénatom, vagy egyenes szénláncú, telített 1—4 szénatomos alkil-csoport, vagy CH2—CH2—NH— csoport — és szilárd vagy folyékony hígítószert, adott esetben felületaktív anyagot is tartalmazó készítménnyel kezeljük. A kezelésnél a készítményt vizes oldat vagy emulzió alakjában a talaj felületére permetezzük, vagy azt adott esetben a talajba beforgatjuk. A kezelésnél alkalmazott készítményt szilárd hordozóanyagként szerves trágyát, szervetlen anyagot, főleg talajban előforduló komponenseket, így mészkőlisztet, szilikátokat, szilikagélt, bentonitot, továbbá szerves vivőanyagot, így enyvet vagy karbamidot tartalmazhat. A hatóanyagot szilárd hordozóanyagra felvitt állapotban porozással vagy szuszpenzió alakjában permetezzük a talaj felületére. A kezelés végrehajtható akként is, hogy a szilárd hordozóanyagot célszerűen talajjavítóanyagot, így mészkőlisztet, a talaj felületén szétterítjük, erre a hatóanyagot oldat alakjában rápermetezzük, és a hatóanyagot a talajba beforgatjuk. Felismerésünk szerint az előbb meghatározott hosszú alkilláncot tartalmazó amfilit tenzidek talajokon vagy 3 más negatív töltéssel rendelkező felületen megkötődve, illetve negatív töltéseket tartalmazó óriás molekulákkal, mint fehérjékkel, humuszanyagokkal, egyes flokkulálószerekkel kötést létesítenek, ezáltal eredetileg fennálló, toxikus, fitocid és csíraölőhatásuk csökken, sőt a haszonnövények fejlődését, azok terméshozamának növelését segítik elő. Az említett vegyületek a szakirodalomban ismert eljárásokkal állíthatók elő. Ilyen módszerekre példaként a következő szakkönyvekben leírt eljárásokat ajánljuk: Schwarz, A. M., Perry, J. W. „Surface Active Agents and Detergents” Interscience Publ. N. Y. (1949) Vol. I. p. 218—229, Schwarz, A. M., Perry, J. W. Berch. J. „Surface Active Agents and Detergents” Interscience Publ. N. Y. (1958) Vol. II. p. 138—147, p. 171—172 és Lindner, K. : Tenside, „Textilhilfsmittel, Waschrohstoffe”, Wissenschaftliche Verlagsges. Stuttgart (1964) p. 1025—1045 és p. 1061—1062. A felsorolt hatóanyagok oldatba vitt állapotban vagy emulgeált állapotban alkalmazhatók. Adott esetben a hatóanyagokat szervetlen hordozóra felvitt állapotban alkalmazzuk. A hatóanyagok növényvédőszerekkel, mint inszekticidekkel, herbicidekkel, fungicidekkel, csíraölőszerekkel és/vagy talajfertőtlenítőszerekkel, talajjavító szerekkel vagy ilyen kezeléssel együtt alkalmazhatók. A gyakorlati felhasználás során a hatóanyagok levéltrágyaként a növények magvainak előcsíráztatásánál, a hatóanyagok földfelszínre történő terítésével, vagy a földbe történő bedolgozásával kerülnek alkalmazásra. Az amfilit tenzidekből hektáronként 0,02—50 kg közötti mennyiséget használunk. A vizes oldatok hatóanyagtartalma 0,0001 g/literés 10 g/liter között ingadozhat. A találmány szerinti talajkondicionáló szerek hatását az alábbi kiviteli példák kapcsán közelebbről ismertetjük. 1. példa 85% kvarcitot tartalmazó 50—70 cm termőréteget (1,5—2,0 méter talajvízszint) tartalmazó homokos talajon (Vasad, Magyarország) a parcella egyik részét kezeletlenül hagyjuk, a másik részét 1 kg/ha adagban N-cetil-N,N,N-trimetil-betain oldattal kezeljük. A kontroll parcellát hatóanyag nélkül csak vízpermettel kezeljük és a parcellába Kecskeméti h. rozsot ültetünk. Az átlagos termesztési hőmérséklet áprilisban 10,6, májusban 16,3, júniusban 19,6, júliusban 22,0 °C, a napsütötte órák száma áprilisban 189, májusban 260, júniusban 246, és júliusban 279 óra. A csapadékmennyiség áprilisban 14 mm, májusban 17 mm, júniusban 72 mm, júliusban 15 mm. A kezelés hatására a növények átlagos magassága 38,9%-kal, a hozam 41,1%-kal növekszik a kontroll parcellához képest. A fenti kísérletet háromszor megismételve a kezelt növények magasságkülönbsége 31— 43% között, a terméstöbblet 33—46% között ingadozott. 2. példa Az előbbi talajon egy parcellát 10 kg/ha adagban 150 liter vízben feloldott N-cetil-N,N,N-trimetil-betainnal, a kontroll parcellát hatóanyag nélkül csak 150 liter/ha vízzel permetezzük. Az egyes permeteket a talajba 10 cm mélybe beforgatjuk, majd K—42—X kecskeméti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
