176072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4 alfa-halogénmetil-ciklopenta(b) furán-származékok előállítására
5 176072 6 Az a) eljárásváltozat szerint eljárva a reakció során az V általános képletű foszfin-reagensekből a megfelelő foszfinoxid keletkezik. Ezt a találmány szerint oly módon távolítjuk el, hogy a reakcióelegyből ledesztilláljuk az oldószert, majd a maradékot vizes-lúgos hidrolízisnek vetjük alá kívánt esetben alkanolok jelenlétében. Ilyen körülmények között a lakton hídroxisavvá hidrolizálódik, és feloldódik a vizes fázisban, melyből savanyítással kinyerhető. A foszfinoxid nem megy oldatba, és így szűréssel eltávolítható. Az X helyén jódatomot tartalmazó III általános képletű vegyületeket a b) eljárásváltozat szerint előnyösen úgy állíthatjuk elő, hogy a IV általános képletű laktont ekvimoláris mennyiségű trifenilfoszfittal és elemi jóddal reagáltatjuk. Előnyösen ekvimoláris mennyiségű szerves bázist, előnyösen trietilamint vagy piridint is adunk a reakcióelegyhez. A reakció során difenil-foszfonát keletkezik melléktermékként, melyet a reakcióelegyből -oly módon távolítunk el, hogy azt híg vizes lúg-oldattal extraháljuk. A laktont a szerves fázisból különítjük el. A találmány további részleteit a kiviteli példák szemléltetik anélkül, hogy azt bármilyen szempontból is korlátoznák. 1. példa (+)-3,3a*,'4,5,6,6aa-Hexahidro-2-oxo-4a-klórmetil-5p-hidroxi-2H-ciklopentano[b]furán 1,72 g (0,011 mól (+)-3,3a*,'4,5,6,6aa-hexahidro-2- -oxo-4a-hidroximetiI-5p-hidroxi-2H-ciklopenta[b]furánt és 3,30 g (0,013 mól) trifenilfoszfint 25 ml vízmentes acetonitrilben feloldunk és 2,0 ml vízmentes széntetrakloridot adunk hozzá. A reakcióelegyet 2 órán át szobahőmérsékleten, majd 3 órán át 50—60 °C-on keverjük. A reakció időbeli lefutását vékonyrétegkromatográfiásan követjük. Kieselgel 60, GF2J4 Fertigplatte lapon etilacetáttal futtatva történik az előhívás, jódgőzzel. Rf termék: 0,57; Rf kiindulási anyag: 0,10. A reakció befejeződése után az acetonitrilt vákuumban ledesztilláljuk. A maradék kristályos-olajos anyagot 0,90 g kálium-hidroxid 9 ml vízmentes metanolban készült oldatával oldódás után szobahőfokon 30 percig keverjük. Ezután 50 ml vizet adunk hozzá, és újabb 10 percig keverjük. A kiváló kristályos trifenil-foszfinoxidot kiszűrjük, a szűrletet 2 x 15 ml etilacetáttal mossuk. A vizes fázishoz 1,5 ml tömény sósav-oldatot adunk, és 30 percig szobahőfokon keverjük. A nyert tiszta, éles oldatot 4 x 10 ml etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítés után vízzel, majd telített konyhasóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és a szűrletet oldószermentesítjük. A maradék olaj súlya: 1,75 g (93%). Az anyag etilacetát-petroléterelegyből kristályosítható. A nyert fehér kristályok olvadáspontja : 53—55 °C |IR] spektrum (KBr pasztillában: vmax=3430, 2940, 1750,1380,1210cm-1. [ag=+33,5° (c~IP MeOH) 2. példa (+)-3,3aa,4,5,6,6ax-Hexahidro-2-oxo-4 ^-brómmetil-5p-hidroxi-2H-ciklopentano[b]furán 1,72 g (10 mM) (—)-3,3aa,4,5,6,6aa-hexahidro-2-oxo-4a-hidroximetiI-5 ?-hidroxi-2H-ciklopentano[b]furánt és 3,30 g (12,6 mM) trifenilfoszfint 10 ml vízmentes acetonitrilben feloldunk és 0 °C-ra hűtjük az oldatot, mágneses keverés mellett. A reakcióelegyhez 3 óra alatt 0 °C-on hozzácsepegtetjük 3,31 g (10 mM) széntetrabromid 115 ml vízmentes acetonitrilben készült oldatát. A reakcióelegyet 1 órán át még 0 °C-on és további 4—8 órán át szobahőfokon állni hagyjuk. A kezdetben sűrű szuszpenzió a reakció előrehaladásával éles oldattá tisztul ki. A kémiai átalakulás időbeli lefutását vékonyrétegkromatográfiával követjük (Kieselgel 60, GF2J4 Fertigplatte jelű lemezen, etilacetáttal futtatva. Előhívás jódgőzzel). Rf termék ==0,43; Rf kiindulási anyag=0,10. A reakcióelegyből az acetonitrilt vákuumdesztillálással eltávolítjuk. A reakcióelegy további feldolgozását az 1. példában leírt módon végezzük. A maradék olaj súlya: 2,01 g (85,5%). Etiiacetát-petroléter elegyből kristályosítva fehér kristályok, olvadáspont 49—51 °C. [ÍR] spektrum (KBr pasztillában): vrn„=3430, 2940, 1750,1210 cm“1 [a]“+24,0° (c= 1,0 MeOH). 3. példa (+)-3,3aoc,4,5,6,6aa-Hexahidro-2-oxo-4a-klórmetil-5 [3-hidroxi-2H-ciklopenta[b]furán 1,72 g (0,01 mól) (+)-3,3aa,4,5,6,6aa-hexahidro-2- -oxo-4a-hidroximetil-5 ß-hidroxi-2H-ciklopenta[b]furänt és 2,22 g (0,011 mól) tributil-foszfint keverés, jeges vizes hűtés és nitrogéngáz bevezetés közben feloldunk 20 ml vízmentes acetonitrilben, majd 2,0 ml vízmentes széntetrakloridot csepegtetünk hozzá. Exoterm reakció indul be. A becsepegtetést olyan ütemben végezzük, hogy a reakcióelegy hőmérséklete ne emelkedjék 40 °C fölé. A becsöpögtetés után a reakcióelegyet 5 órán át 50— 60 °C hőmérsékleten keverjük. A reakció lefutása vékonyrétegkromatográfiásan követhető Kieselgel 60 GF2j4 „Fertigplatte” lapon etilacetáttal futtatva. A termék Rf-értéke: 0,57, a kiindulási anyagé 0,10. A reakció lezajlása után a reakcióelegyből az acetonitrilt vákuumban eltávolítjuk. A bepárlási maradékként kapott sűrű olajszerű anyagot 70 ml dietiléterben feloldjuk, és az oldatot összesen 70 ml vízzel, majd 10 ml telített konyhasó-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáttal vízmentesítjük, szűrjük, végül bepároljuk vákuumban. A maradékként kapott sűrű olajszerű anyagot etiiacetát-petroléter elegyből kristályosítjuk. 1,18 g (62%) cím szerinti anyagot kapunk fehér kristályok alakjában. Op.: 53—54 °C [ag=33,5° (c=l,0, metanolban). Eljárhatunk úgy is, hogy a széntetrakloridot oldószerként is alkalmazzuk. Ebben az esetben 22 ml víz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
