176054. lajstromszámú szabadalom • Automatikus légtelenítő ber. kényszeráramlásos folyadékrendszerhez, különösen belsőégésű motor hűtőrendszeréhez
5 176054 6 keresztmetszetet képezve. A 21 hengeres ház 22 tetejéhez, célszerűen koncentrikus elrendezésben, arra merőlegesen 24 kilépőcső csatlakozik 23 kilépő keresztmetszetet képezve. A 28 forgó-fojtó folyadékátbocsátó képessége hasonlóan bármely hidraulikai elemhez, az alábbi összefüggéssel jellemezhető : ahol q„ =a mért térfogatáram (A =kontrakciós és ellenállás tényező f =geometriai keresztmetszet Q = folyadéksűrűség Ap=nyomásesés Az f geometriai keresztmetszet azonos a 23 kilépő keresztmetszet és 26 belépő keresztmetszet közül a kisebbikkel. A geometriai keresztmetszetnél kisebb hidraulikai keresztmetszetet a (xf szorzata adja. A hidraulikai keresztmetszetet csökkentő lényeges hatást az okozza, hogy a 25 belépő csőből a 26 belépő keresztmetszeten beáramló folyadék a 25 belépő csőnek a 21 hengeres házhoz viszonyított tangenciális elrendezése következtében a 21 hengeres házban forgó mozgást végez, amit maggal rendelkező potenciális örvényként lehet kezelni. Mivel a 23 kilépő keresztmetszet középpontja a 21 hengeres ház tengelyvonalában fekszik, a folyadék a 23 kilépő keresztmetszetnek csak egy részét képező körgyűrű keresztmetszeten keresztül fog távozni. A 28 forgó-fojtóval ellátott légtelenítő berendezés működési fázisai a következők : A hűtési rendszer folyadékkal való feltöltése során a 28 forgó-fojtón mindaddig csak levegő halad át, míg a folyadék a légtelenítendő geodéziai magasponton, pl. 3a helyen keresztül el nem juthat a 28 forgó-fojtóig. Levegő áthaladása esetén a kis sűrűség és az időegység alatt a 18 légtelenítő vezetéken áthaladó kis mennyiség következtében a 28 forgó-fojtó áramlást korlátozó hatása elhanyagolható. Folyadék áthaladásakor a kismértékű áramlás következtében nem alakul ki a 21 hengeres házban folyadékörvény, ami a fojtóhatást megnövelné. Ez tehát azt jelenti, hogy feltöltés esetén az intenzív levegőtávozás lehetősége biztosított. A folyadékkal való feltöltés befejezése (a megengedett maximális szint elérése) után is jelentős mennyiségű levegő marad a hűtési rendszerben, ugyanis az esetek nagy többségében nem köti össze légtelenítő vezeték valamennyi ún. légzsákot a levegőgyűjtő hellyel. Ez egyébként megengedhető, mert a folyadékáram az 1 motor beindítását, az 5 folyadékszivattyú forgásbahozatalát követően képes magával vinni a bentlevő levegő nagy részét, amely majd a légtelenítési helyeken kiválhat. Az 1 motor beindításával egyidejűleg az 5 folyadékszivattyú keringtetni kezdi a hűtőfolyadékot, ekkor a lényegesen nagyobb nyomáskülönbség miatt megnő a 13, 17 és 18 légtelenítővezetékekben is az áramló menynyiség. Ha a 13, 17,18 légtelenítő vezeték bármelyike levegővagy gőzbuborékot tartalmaz, az akadálytalanul juthat át a 28 forgó-fojtón. Folyadékáramlás esetén azonban a 28 forgó-fojtó rendkívül jelentős fojtást okoz, azaz erősen korlátozza a 13, 17, 18 légtelenítő vezetékeken átáramló folyadék mennyiségét. Az áramlást jelentősen korlátozó hatást az okozza, hogy az 1 motor üzemelése során létrejövő kényszeráramlásnál adódó nyomáskülönbségkövetkeztében a 13, 17, 18 légtelenítő vezetékekben a folyadék sebessége megnő. Ezen megnövekedett sebesség hatására a 28 forgó-fojtó 21 hengeres belső terében potenciális örvény alakul ki. Az örvénylő folyadék a 23 kilépő keresztmetszetnek akkora hányadán fog kilépni, hogy az egymással ellentétes hatású forgó és haladó kinetikai energiának összege minimális legyen, így létrejön egy olyan magkeresztmetszet, amelyen keresztül nincs folyadék átáramlás. A fennmaradó gyűrűalakú keresztmetszet az eredeti 23 kilépő keresztmetszetnek csak egy része lesz. Mivel a 28 forgó-fojtón sehol sincs szűkebb keresztmetszet, mint a légtelenítő vezetéké, nemcsak a légtelenedés gyors, de rendkívül előnyös, hogy szennyeződés és vízkő lerakódás nem okozhat üzemzavart. A légtelenítés folyamata automatikus, emberi beavatkozásra nincs szükség. A kivitel beépítési helyre és helyzetre érzéketlen. A 28 forgó-fojtó fojtó hatása következtében könnyen biztosítható az 5 folyadékszivattyú 6 szívócsonkjára csatlakozó 7 ejtőcső segítségével az 5 folyadékszivattyúban túlnyomás. A 4. ábra a 14 fojtóelem folyadékperdületet létesítő állandó geometriai keresztmetszetű, 36 perdületképző betéttel ellátott 29 forgó-fojtó kivitelét hosszmetszetben mutatja. A 29 forgó-fojtó 40 háza hengeres kiképzésű, a 30 hengeres házfél 37 fedeléhez 39 belépő cső csatlakozik 38 belépő keresztmetszetet képezve, az ellentett, a 30 házféllel egytengelyű 31 házfél 32 fedelén, célszerűen a 39 belépőcsővel egytengelyűén és a 31 házfélhez képest koncentrikus 33 kilépő keresztmetszettel induló 34 kilépőcső csatlakozik. A 40 hengeres házban betétként kiképzett, koncentrikus elrendezésű 36 perdítő koszorú helyezkedik el. A 36 perdítő koszorú úgy van elrendezve, hogy a folyadék áthaladás irányát tekintve a 40 hengeres házban előtte is és mögötte is egy-egy 30 alsó illetve 31 felső tér képződik. A 36 perdítő koszorú folyadék perdületet létesítő 35 perdítő lapátokkal van ellátva. A 29 forgó-fojtó működése a következő: A 39 belépő csőből a 38 belépő keresztmetszeten keresztül a folyadék a 30 alsó hengeres térbe jut, ahonnan a 36 perdítő koszorún keresztül halad tovább 40 ház 31 hengeres terébe. A 36 perdítő koszorún való áthaladás következtében a 31 felső hengeres térben a folyadék már potenciális örvényként viselkedik. A hidraulikai [i.f keresztmetszet csökkentését az előző kiviteli példán (2., 3. ábra) bemutatott hatások okozzák. A 29 forgó-fojtót a folyadék a 33 kilépő keresztmetszeten áthaladva a 34 kilépő csövön hagyja el. A 36 perdítő koszorú helyett megfelel egy célszerű furatokkal ellátott tárcsa is. Az 5. ábrán bemutatott kiviteli példa a 14 fojtóelemnek egy változó geometriai keresztmetszetű változata. A 41 fojtóelem, melynek 44 belépőcsöve és 42 kilépőcsöve van, változó geometriai keresztmetszetét a 46 szeleptányér hozza létre, mely nyugalmi helyzetében 48 rugó hatására a 43 ütközőn felülve teljesen nyitott állásban van. Az átömlési keresztmetszetet a 42 szelepülék és 46 szeleptányér közötti rés képezi. A 46 szeleptányér 51 szelepszára a 49 szelepház 52 vezetékében van megvezetve, amely 50 kiegyenlítő furattal van ellátva, mely közlekedést biztosit az 52 vezeték belsőtere és a 41 fojtóelem 49 felsőtere között. A 46 szeleptányér a 49 felsőtér és 45 alsótér közötti fojtást szabályozza. A 41 fojtóelem működése a következő: mindaddig, míg a 41 fojtóelemen levegő áramlik keresztül, a 46 szeleptányér nyitva marad, mert a 48 előfeszített rugó ereje nagyobb, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
