176045. lajstromszámú szabadalom • Próbacsík húgysav meghatározására
3 176045 4 centrációknál a színváltozások csökkenő tendenciát mutatnak, a húgysav mennyiségének vizuális meghatározása, a szán összehasonlítás elvét használva, komoly nehézségekbe ütközik. Az emberi szem korlátozott érzékenysége azt eredményezi, hogy a fél-kvantitatív becslés hibája 66% és 200% között lesz. Míg tehát kis koncentrációknál a vizuális összehasonlítás meglehetősen pontos eredményeket szolgáltathat, nagy koncentrációknál, ahol pedig gyakran jelentkeznek rendellenességek a biológiai rendszerekben, az összehasonlítás egyre nehezebb, sok esetben látszólag lehetetlen lesz. Azt találtuk, hogy rendkívül pontos mérések végrehajtására alkalmas próbacsíkok készíthetők úgy, hogy egy színes indikátor előre meghatározott mennyiségét felvisszük egy inert hordozóra, ahol a vizsgálni kívánt anyaggal reakcióba lépő indikátor a jelenlevő anyag mennyiségével egyenes arányban veszíti el a színét. Mivel a végpontban az anyag színtelen, az, hogy a meghatározni kívánt anyag mennyisége egy bizonyos érték alatt vagy felett van-e, igen pontosan meghatározható, így tehát a folyamatos mérés elvét felválthatjuk egy pontos, „kritikus” végpont mérési rendszerrel, mely természetesen megengedi egy egész próbacsík-sorozat felhasználását is, és így lehetőséget teremt a vizsgált anyag különböző koncentráció tartományainak meghatározására. Ez a találmányi gondolat vezetett a leírás elején ismertetett diagnosztikai készítmények elkészítéséhez. A kolorimetriában használatos indikátorok általában olyan vegyületek, melyek a látható fény tartományába eső bizonyos hullámhosszon képesek fényt abszorbeálni, és így színesnek látszanak. Ez az abszorbciós képesség szoros kapcsolatban van a vegyület molekulaszerkezetével, például azok a szerves vegyületek, melyek olyan kromofor-csoportokat, azaz telítetlen atomcsoportokat tartalmaznak, mint például az I—IX képletű atomcsoportok, általában színesek. A kinoidális struktúrájú aromás gyűrűk szintén kromofor tulajdonságúak. Az I—IV képletű gyökök bármelyikének vagy egy kinoidális gyűrűnek a jelenléte önmagában is színes, általában sárga vegyületet eredményez. A keto-csoportot tartalmazó vegyületekben azonban két ilyen, egymáshoz közeli csoport jelenléte, a szén-szén kettős kötés esetében pedig egy legalább hatszorosan konjugált szén kettős-kötés jelenléte szükséges ahhoz, hogy a vegyület a látható fény tartományában abszorbeáljon. Egy vegyületnek az a tulajdonsága, hogy színes, erősíthető vagy befolyásolható más, önmagukban nem kromofor csoportok — például hidroxil-, amino-, alkil-amino-, dialkil-amino-csoportok — jelenlétével. Egy színes vegyület kölcsönhatása a környezetével, azaz például az aggregáció, adszorpció egy szilárd anyag felületén, különböző oldószerekben történő feloldás, erősen befolyásolhatja a vegyület színét. A térbeli viszonyok szintén megváltoztathatják egy vegyület színét olyannyira, hogy egyik formájában színes és egy másikban színtelen lesz. A szerves molekulákon kívül ismerünk színes szervetlen molekulákat, illetve atomokat is, például fémeket, melyek legtöbbször az átmeneti fémek közül kerülnek ki, és bizonyos nem fémes anyagokat, amilyenek például a halogénmolekulák. Azok a fémek, melyeknek 3d elektron-pályája nem teljesen betöltött, oldatban színes ionokat képeznek. Egyes szervetlen molekulák, mint például a jód, önmagukban csak enyhén színesek, más, önmagukban nem színes vegyületekkel alkotott komplexeik azonban eltérő, vagy erősebb színűek. A jód, ha komplex trijodid-ion alakjában van jelen, adszorbeálódva a kolloidálisan elosztott keményítő makromolekulák felületén a jól ismert mélykék színreakciót adja. Fém-ion hozzáadása egy egyébként nem színes vegyülethez szintén eredményezhet színes anyagot. A találmány szerinti diagnosztikai készítmény egy előnyös kiviteli alakja esetében a színes indikátor egy jódforrásból és egy jód-indikátorból áll. A jódforrás lehet maga a jód vagy egy olyan komplexe, mely stabil a tárolás körülményei között, de a mérési körülmények között képes a jódot leadni. Ha magát ajódot használjuk, az oldatot frissen kell készíteni, és azonnal fel kell használni, mivel ez a vegyület illékony, így oldatai instabilak. Ezért előnyösebb egy komplex forrás használata, melyben a jódot például egy felületaktív anyaggal kombináljuk. A jódnak a hordozóra vonatkoztatott mennyisége függ a kívánt végpont értékétől, azaz attól a húgysavmennyiségtől, melynél a szín eltűnését kívánjuk. Például, ha a diagnosztikai készítményt olyan húgysav koncentrációk meghatározására akarjuk felhasználni, melyek nagyobbak, mint az egészséges férfiak vérplazmájának húgysav koncentrációja, azaz, mint 7 mg húgysav/100 ml vérplazma, a jód-forrást előnyösen úgy kell elkészíteni, hogy 20,49 fzg jódot tartalmazzon a hordozó 1 cm2-ére számítva. A hordozó telítési értéke 2,46 x 10 2 ml diagnosztikai készítmény/cm2. Nyilvánvaló, hogy célszerűen más összetételben használjuk a készítményt annak megállapítására, hogy a húgysav koncentráció az egészséges nők vérplazmájára jellemző 6 mg/100 ml érték felett van-e. Ha szükséges, más, a húgysav-szint emelkedéséhez vezető betegségek azonosítására alkalmas, magasabb végpont értékek is beállíthatók. Készen rendelkezésre álló jód-indikátor az oldható keményítő, amely a vizsgálati körülmények között felszabaduló jóddal kék színreakciót ad, ami lúgos oldatban a húgysav hozzáadásának hatására csökken. Más jód-indikátorok : a keményítő két komponense, az amilóz vagy az amilopektin, a dextrin, a-nafta-falvon, polivinil-pirrolidon, polivinil-alkohol, glikogén, Na-keményítő-glikolát vagy más poliszaharidok, melyek a jóddal megfelelő színreakciót adnak. A keményítő mennyisége rendszerint 0,5—2,5% között van, előnyösen 1%, azaz a keményítő készítményben potenciálisan a jódhoz képest feleslegben van. Általában az indikátorként felhasználni kívánt anyagnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy bizonyos körülmények, illetve más anyagok hatására színét elveszítse. A kettős-kötéses rendszerrel rendelkező kromofor-csoportok például redukcióval átalakíthatok telített, színtelen vegyületekké. A találmány szerinti készítmény egy további előnyös kiviteli alakja szerint X általános képletű, heterociklusos, azo-gyököt tartalmazó vegyületet használunk indikátorként. A X általános képletben R 1—6 szénatomos alkilcsoportot és Me alkálifém-atomot vagy ammónium-csoportot jelent. A X általános képletű gyökök mély-színű vegyületeket eredményeznek, amelyeket a húgysav színtelen azinokká redukál. Ha a vizsgálat kezdetén a gyökök előre meghatározott mennyiségben vannak jelen, a szintelenedés foka a húgysav koncentráció mértéke. A X általános képletű gyököket a megfelelő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
