176043. lajstromszámú szabadalom • Telitárcsás fék
3 176043 4 Csákban csapok, vagy csapszegek nyernek alkalmazást, amelyek azon palástrészekben, vagy szegmensekben kialakított furatokba nyúlnak bele, amely részeket a fékbetétcseréhez nem kell leszedni vagy elmozdítani. Annak érdekében, hogy egyszerűbbé tegyük az eltávolítandó alkatrészek központosítását azon palástrészekkel, amelyek a csapszegek útján összeköttetésben maradnak a féktárcsával, központosítóelemeket alkalmazunk. A központosítóelemek célszerűen a palástrészek érintkezési felületeiben vannak elhelyezve, miközben a központosítóelem — a találmány egyik előnyös kialakításánál — egy perselyből és egy csavarból áll, amelyek azon furatokban helyezkednek el, melyek a palástrészeken az érintkezési felületeknél érintőlegesen áthaladnak. Annak érdekében, hogy elkerüljük az elfordítható palástrészek eltolódását, ezeket a forgáspontokban illesztőcsavarok útján rögzítettük. Annak érdekében, hogy elkerülhessük azon kiegyensúlyozatlanságot, amely a fékbetétek cseréjekor az egyes féktárcsák egymáshoz képesti eltolódásából adódnak, feszítőcsavarokat alkalmaztunk, amelyek az egyik féktárcsában forgathatóan helyezkednek el, s amelyeknek meghúzása révén — a rögzítőcsavarok eltávolítása, s az illesztőcsavarok meglazítása után — lényegileg az oldható palástrészektől a féktárcsák olyan mértékben szétfeszíthetőek, hogy a palástrészek kibillenthetek vagy kivehetőek és a fékbetéttartók szabaddá tehetők, kivehetők. Abban az esetben, ha elegendő hely áll a rendelkezésünkre, akkor a palást készíthető egydarabból, s ekkor az egészet együtt lehet kivenni. Az egydarabból készült palást előnyös és célszerű kiviteli alakjait a 13. és 14. aligénypontokban jellemeztük. A találmányt a továbbiakban néhány kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, aholis az 1—6. ábrákon a találmány szerinti telitárcsás fék több kiviteli alakját láthatjuk kívülről zárt házzal, különféle nézetekben és részletábrázolásokkal. Először az 1. és 2. ábrákra hivatkozunk. Ezeken két metszet látható a találmány szerinti telitárcsás fék egyik kiviteli alakjáról. Az 1. és 2. ábrák szerinti tárcsás féknek van egy háza, amely két, 2 és 4 jelű féktárcsából, valamint a körgyűrű-részekként kialakított 6 összekötő részekből áll. A 2, 4 és 6 jelű házrészeket a 8 rögzítőcsavarok tartják össze. A fékbetét kicseréléséhez eltávolítjuk a 8 rögzítőcsavarokat, a 6 összekötő részeket kifelé elvesszük és a feszítőkészüléket, amely lényegileg a 10 dugattyúból és a 12 hengerből áll, a 10 dugattyún levő 14 alámetszésnek, vagy a 12 hengeren levő 16 alámetszésnek megfelelő mértékig összenyomjuk, miáltal a két- vagy több darabból álló 18 és 20 fékbetéttartók szabaddá válnak és kicserélhetők anélkül, hogy a helyben maradó 2 és 4 féktárcsák számbavehető mértékű tengelyirányú eltolódása szükségessé válna. Amint ezt a 2. ábrán megfigyelhetjük, a fékbetéttartók a szóban forgó kiviteli alaknál három részből állnak, amelyek 22 mélyedésekkel vannak ellátva, melyek az itt előreugró orr-alakú 16 alámetszések mögé benyúlnak. A fékbetéttartók el vannak látva 24 és 26 nyúlványokkal, amelyekkel a tengelycsövön levő U-alakú 28 nyúlványokba belenyúlnak. A 3. ábrán bemutatott kiviteli alak a találmány szerinti tárcsás fék egy olyan változata, amelynek 30 és 32 részekre osztott palástja van. A fékbetét cseréjekor megoldjuk a 34 rögzítőcsavarokat; a 30 rész azonban a 36 csapok, vagy csapszegek útján, amelyek a — nem ábrázolt — féktárcsán vannak elhelyezve, s a 30 palástrészben levő megfelelő 37 furatokba nyúlnak bele, összeköttetésben marad a féktárcsával. A fékbetétcsere a 32 résznek a keletkező nyíláson át való kivétele után történhet meg. A betétcsere megtörténte után a féktárcsa és a palástrészek egymáshoz viszonyított szabályos helyzetét úgy biztosítjuk, hogy először a 30 palástrész 34 csavarjait meghúzzuk, majd a 38 és 40 központosító elemek útján — amelyek egy-egy 38 persellyel és egy 40 csavarral rendelkeznek, melyek a palástrészek érintőleges elrendezésű 42 és 44 furataiban helyezkednek el — rögzítjük a 32 palástrészt és végül a 32 palástrész 34 rögzítőcsavarjait végleg meghúzzuk. A részeknek ezen egymáshoz képesti helyzetbiztosítása révén elértük azt, hogy a részek szétszedéséből, majd ezt követő összeszerelésétől nem keletkezik kiegyensúlyozatlanság, amely azután hátrányosan hat a kerék csapágyazására. A 4. ábra a 3. ábrán látott tárcsás fék egy változatát mutatja be. A fékbetétcserekor kivételre nem kerülő 50 palástrész ugyanaz, mint amely a 3. ábrán látott kiviteli alaknál a — nem ábrázolt — féktárcsák közé van erősítve. A központosító elemek azonban elhagyhatók. A 3. ábra szerinti kivehető 32 palástrészt a 4. ábra szerinti kiviteli alaknál egy vagy több kibillenthető 52 palástrész helyettesíti. A fékbetétcserekor — ugyanúgy, mint a 3. ábra szerinti kiviteli alaknál — a féktárcsán maradó palástrész 54 rögzítőcsavarjait megoldjuk és a kifordítandó 52 palástrészekből az 56 tögzítőcsavarokat kivesszük és az 58 illesztőcsavarokat az 59 forgáspontokban oldjuk. A központosítás a szereléskor az 58 illesztőcsavarok, valamint a 60 furatokban levő további illesztőcsavarok segítségével történik, amelyek a kifordítható palástrész végeiben vannak alkalmazva. A 3. és 4. ábrák szerinti kiviteli alakoknál az optimális körbefutás elérése érdekében célszerű, ha a palástrészeket közgyűrűként, egydarabból készítjük el furatokkal és egy ezt követő munkamenetben kívánság szerint szétdaraboljuk. Az 5. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a találmány szerinti telitárcsás fék egy olyan lehetőségét mutatjuk meg, amely lehetővé teszi a 70 palástrészeknek a fékbetétcseréhez szükséges kivételét, vagy kifordítását anélkül, hogy a 74, 76 féktárcsákon maradó 78 palástrész 72 rögzítőcsavarjait meg kellene oldani. A kinyitandó 70 palástrészen a 80 feszítőcsavar van áthúzva, amely az egyik féktárcsában a 82 menetes furat útján van vezetve és a másik 76 féktárcsa belső oldalán támaszkodik fel. A feszítőcsavarok meghúzásakor a 74 és 76 féktárcsákat szétnyomjuk egymástól, ilyen módon lehetővé válik, hogy a 70 palástrészt kivegyük, illetve kifordítsuk. A 6a és b ábrán a találmány szerinti telitárcsás fék egy másik kiviteli alakját látjuk, amelynél egydarabból való 90 palást nyer alkalmazást. A 90 palást egyik végével a 92 féktárcsa belső oldalán fekszik fel és a 94 vállra támaszkodik. A másik 96 féktárcsát a palást egy rajta kialakított 98 szögvassal fogja körül. A 90 palást 100 furatokkal van ellátva, amelyeknek meghosszabbításaiban a 92 féktárcsa 102 menetes furatokkal rendelkezik, amelyekbe a 90 palástnak a 92 féktárcsára való rögzítését szolgáló hosszabb 104 csavarok csavarhatók be. A 90 palástnak a másik 96 féktárcsára való rögzítését célozzák a 98 szögvas-részben levő — nem ábrázolt — 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
