176037. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erősen agresszív anyagoknak (gázoknak, gőzöknek, folyadékoknak) magas hőmérsékelten is ellenálló tűzálló szerkezet anyag, illetve idomtest előállítására

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

176037

SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

o

Bejelentés napja: 1976. IX. 24. (VE—819)

Nemzetközi osztályozás: C 04 B 35/18

Közzététel napja: 1980. IV. 28.

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

HIVATAL

Megjelent: 1981. VI. 30.

Feltalálók: Szabadalmas:

di. Nemecz Ernő akadémikus, oki. középiskolai tanár, Veszprémi Vegyipari Egyetem,

40%, Budapest, Veszprém

Varjú Gyula geológus, 40%, Budapest, dr. Elek Sarolta oki. vegyészmérnök, 20%, Veszprém

Eljárás erősen agresszív anyagoknak (gázoknak, gőzöknek, folyadékoknak) magas hőmérsékleten is ellenálló tűzálló szerkezeti anyag, illetve idomtest előállítására

1

A találmány tárgya erősen agresszív anyagoknak (gázoknak, gőzöknek, folyadékoknak) magas hőmérsékleten is ellenálló alumínium-szilikát tűzálló szerkezeti anyagnak, illetve idomtestnek égetéssel történő előállítása alunit tartalmú kőzet felhasználásával.

Mullit tartalmú tűzállóanyagok csoportjába tartoznak a samott gyártmányok és a nagy alumínium-oxid (Al203)-tartalmú gyártmányok azon csoportja, amelyek kristályos fázisként fő tömegükben mullitot tartalmaznak.

Barczi—Hammer—Farkas—Peres: Tűzálló anyagok és falazatok. Műszaki Könyvkiadó Budapest 1971 c. szakkönyve és egyéb irodalom alapján samott termékek előállítására felhasználható nyersanyagok a tűzálló agyagok és égetett agyag (samott) keveréke, melyet félszáraz sajtolással 200—1200 Kp/cm1 2 fajlagos nyomás alkalmazásával préselnek és 1410—1480 °C-on égetnek.

Nagy Al203-tartalmú termékek előállítására többféle mód ismeretes.

a) A tűzálló agyaghoz adalékként technikai timföldet adagolnak, 400 kp/cm2 fajlagos nyomás mellett félszáraz sajtolást alkalmaznak, 1500—1520 °C-on égetik.

b) A samott keverékhez ívfényben ömlesztett elektrokorund szemcsét adagolnak, félszárazon sajtolják, 1500—1520 °C-on égetik.

c) Szilimannit csoporthoz tartozó ásványokat (kianit vagy disztén, andaluzit, szillimannit) előégetés és finom őrlés után plasztikus kötőanyaggal kötik, félszárazon sajtolják és 1520—1540 °C-on égetik.

2

d) Sztöhiometrikus arányban összemért finom őrleményből, mely esetenként mineralizátort is tartalmazhat, elektromos olvasztással vagy égetéssel is előállítanak mullitot. Égetés 1700—1800 °C-on történik.

5 [E. Frischbutter, H. Kleist, W. Schröder: Untersuchungen übet die Erzeugung von Schmelzmullit. Silikattechnik 20 (1969) 11. 369—372.

Harrach Walter: A mullit gyártása és felhasználása Bányászati és Kohászati Lapok — Kohászat 104. évf. 10 (1971)6.279—282.]

Az olvasztott mullitból vagy öntéssel, vagy a szemcsék megfelelő méretűre történő aprítása és kötőanyaggal való összehozása után préseléssel és újraégetéssel állítanak elő nagy mullittartalmú termékeket.

15 e) Szovjetunióban arkaliki ásványnak nevezett kőzetből — mely gibbsitet, böhmitet és kaolinitet tartalmaz — állítottak elő nagy mullit-tartalmú termékeket.

(Ivócs László: Újtípusú tűzállóanyag és rácsszerkezet léghevítőkben. Bányászati és Kohászati Lapok — Ko- 20 hászat 104. évf. 1971. 6. sz. 259—262.)

f) Mullitban dúsított tűzállóanyag, illetve idomtestek agyagból vagy egyéb alumínium-szilikátos ásványi anyagból történő előállítására ismeretes olyan eljárás is, melynek lényege, hogy az alapanyagot alumínium-fluo- 25 riddal (A1F3) összekeverve formázzák, súlyállandóságának eléréséig legfeljebb 600 °C-on (500—570 °C-on) tartják, majd 950 °C fölött (1100—1200 °C-on) égetik. (151 588 lajstromszámú magyar szabadalom; Lőcsei Béla: Adatok a metakaolinit-alumínium-fluorid reakció 30 mechanizmusához. Építőanyag XXVI evf. 1974. 4.

176037