176027. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dikalciumfoszfát tartalmú műtrágya előállítására
5 176027 a) Technológiai előnyök: 1. A nyersfoszfát feldolgozásához nincs szükség a bonyolult, költséges savas feltárásra és azt követő érlelésre, csak a katalizátorként szükséges monokalciumfoszfát előállításának megfelelő mértékbe. A gyártás során nem keletkeznek atmoszférát szenynyező gázok. Az eljárás szerinti gyártás környezeti hőmérsékleten történik. A kiindulási anyagok kereskedelmi termékként kerülnek gyártásba. 2. Katalizátorként bármelyik kereskedelmi minőségű szuperfoszfát felhasználható. 3. A mechanikai aktiválással a nyersfoszfátban levő kalcit is aktiválódik. Az aktivált kalcit savanyú talajok részére kifejezetten előnyös, nem savanyú talajoknál pedig inert anyag, tehát semmiképpen nem káros. 4. Jelentős mennyiségű kénsav megtakarítható, mivel csak a katalizátorként alkalmazott monokalciumfoszfát előállítása történik savas eljárással. Ezáltal tekintélyes gyártási és szállítási költség csökkenés érhető el. 5. Változatlan szuperfoszfát gyártó kapacitás mellett a mechanikai aktiválással előállítható foszfát-műtrágya mennyisége megkétszereződik. 6. Az eljárás alkalmazásával elmarad a nyersfoszfátnak a hagyományos eljárással termelő gyárba, majd a terméknek a fogyasztóhoz való szállítása, ugyanis a dikalciumfoszfát műtrágya a nagy fogyasztó körzetekben közvetlenül előállítható. b) Tennék és felhasználási előnyök: 1. A mechanikai aktiválással előállított dikalciumfoszfát közömbös só, nem higroszkopikus, raktározásnál nem bomlik, vízben lényegében oldhatatlan, ezért a talaj nem lúgozza ki. Ez a műtrágya tehát tartós trágyázó hatást biztosít. Nem tixotróp tulajdonságú. Hatóanyag (P205) tartalma 27-30%, tehát a hagyományosan és ezideig általánosan használatos szuperfoszfát hatóanyag tartalmánál 9—12 P205%-kal magasabb. 2. Az eljárás szerint előállított műtrágya mintegy 30%-kal, tehát lényegesen olcsóbb, mint a szuperfoszfát műtrágya. 3. A magasabb hatóanyagtartalmú dikalciumfoszfát műtrágya - ugyanazon trágyázási igény mellett — mintegy 35—40%-kal kevesebb műtrágya kezelését és mozgatását teszi szükségessé. 4. A mechanikai aktiválással előállított műtrágya a növények számára közvetlenül felvehető dikalciumfoszfátot tartalmaz. Ez a műtrágya ugyanis a talajban megtalálható és a növény által termelt különféle huminsavak révén könnyen felvehető. A dikalciumfoszfát foszfortartalma nem kötődik kémiai úton a talajhoz, ezzel szemben a szuperfoszfát foszfortartalmának nagy része a talaj vegyületeivel reakcióba lépve, a növények számára elvész. Egyébként a dikalciumfoszfát foszfortartalmának beépülése a növény szervezetébe a szuperfoszfáttal azonos módon történik. 5. Ugyanazon hatóanyag szükségletre vonatkoztatva az optimális ütköztetési sebességgel aktivált műtrágyából a növények mintegy 6%-kal több P205-t tudnak felvenni, mint a hagyományos szuperfoszfátból. 6. Az eljárás szerinti műtrágya önállóan vagy más műtrágyákkal, ill. egyéb szerves eredetű anyagokkal együtt közvetlenül kiszórható a földterületekre. 7. Az aktiválással előállított dikalciumfoszfátból N és/vagy K tartalmú műtrágya alapanyag és adott esetben víz hozzáadásával tetszés szerinti tápanyag-arányú, szuszpenzió állapotú összetett műtrágya állítható elő. 8. Agronómiái és egyéb agrotechnikai előnyt jelent az, hogy teljes gépesítéssel egyenletes kijuttatás biztosítható, amely megegyezik a folyékony műtrágyák technikai és biológiai előnyeivel. A találmány szerinti eljárást az alábbi példák szemléltetik: 1. példa Kiindulási anyag kola-apatit, melynek P205 tartalma 37,0% illetőleg monokalciumfoszfát (kereskedelmi minőségű szuperfoszfát), melynek P205 tartalma 21,0% volt. A homogenizálást a sztöchiometriai arány betartásával végeztük. Az aktiválásnál a dezintegrátor rendszerű malomban a homogenizált keverék részecskéi különféle előre beállított (40, 60, 70, 80, 90, 100, 120, 140, 160 és 180 m/sec.) ütközési sebességgel ütköztem. A létrejött dikalciumfoszfát-tartalmú műtrágya P205 tartalma 30% volt. Az aktiválás során bekövetkezett átalakulás stabilitását röntgen-difrakciós vizsgálatokkal ellenőriztük. A vizsgálatok még több hónap elteltével is stabil átalakulást bizonyítottak. Különféle talajokon, azonos körülmények között ugyanazon növénnyel sorozat termesztési próbákat végeztünk. Az egyik területen külön P2Os tartalmú műtrágyát egyáltalán nem adagoltunk a talajba. A másik terület előkészítésénél monokalciumtartalmú, kereskedelmi minőségű szuperfoszfátot alkalmaztunk, a harmadiknál viszont az eljárás szerint gyártott dikalciumfoszfáttartalmú műtrágyát használtuk fel. Mindkét utóbbi talajnál azonos vdt a műtrágyázáshoz felhasznált P2Os hatóanyag mennyisége. A sorozatban végzett összehasonlító próbákból és ezek vizsgálataiból a következőket lehetett megállapítani: Az első talajon termesztett növény mennyisége és minősége lényegesen kevesebb és gyengébb volt, mint az eljárás szerinti műtrágyával kezelt terület növénytermesztésének ugyanazon paraméterei. A szuperfoszfáttal trágyázott terület növénytermésének mennyiségi és minőségi értékeit dikalciumfoszfát tartalmú műtrágyával is el lehetett érni, sőt a 80—100 m/sec ütközési sebességgel aktivált műtrágyával kedvezőbb eredmények adódtak. Megállapítottuk azt is, hogy a növények által felvett P2Os mennyiség az ütközési sebesség növelésével egyideig növekedett. A 70—80 illetőleg 100—110 m/sec nagyságú ütközési sebességgel akti-6 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 3
