176024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás perforált fémfólia előállítására
s 176024 6 A hengert 800 W-os fényerősséggel összesen kb. 5 percig világítjuk meg, eközben a hengert elforgatjuk és az egymás mellett fekvő kerületi vonalakon pontrasztert alakítunk ki. A megvilágított fényérzékeny réteget ezután ismert módon, a fényérzékeny anyagtól függő eljárással előhívjuk. Az előhívást követően a megmaradó pontokat célszerűen nedvesség bevitelével, előnyösen 100%-os nedvesség mellett, vagyis tiszta vízben, esetleg vízgőzben a továbbiakban ismertetett példakénti lehetőségek egyike szerint duzzasztjuk, míg a pontok átmérője a nedvesség miatt meginduló buborékképződés hatására a kiindulásinak 7 ... 11-szeresére növekszik. A duzzasztás előtt a duzzasztandó részek porozitását előnyös megnövelni. A részek duzzasztását egyrészt a vegyi összetételtől, másrészt az elérni kívánt céltól függően végezzük. A továbbiakban néhány lehetséges duzzasztási módot ismertetünk. Pozitív képet adó réteg létrehozható például finomra aprított fenil-hidrazint vagy finomra aprított karbamid és nátrium-nitrid keverékét tartalmazó anyagból. A megvilágítás után hagyományos módon előhívott fényérzékeny réteg megvilágított részei felbomlanak és vizes alkálioldattal, például nátrium-hidroxid 0,8 ... 5%-os vizes oldatával lemoshatok. A karbamidot és nátrium-nitridet tartalmazó fényérzékeny réteg megmaradó részeit először egy órára 50 °C körüli hőmérsékletű térbe helyezzük a porozitás növelése céljából, majd ezután duzzasztás céljából telített vízgőz hatásának tesszük ki, előnyösen 50—60 °C hőmérséklet mellett. A gőzölés időtartama 5—7 perc. A fenil-hidrazinos réteg duzzasztásához elegendő a réteget 100%-os víztartalmú közeggel érintkezésbe hozni. Negatív képet adó fényérzékeny réteg esetében vízgőz helyett oldószer gőzét alkalmazhatjuk duzzasztáshoz, de az oldószerbe való merítés is megfelelő megoldás lehet. Az oldószer a megvilágított helyeknek megfelelő területek anyagát hivatott eltávolítani. Oldószer gőzének alkalmazása pozitív képet adó rétegekhez is megfelelő. A gőzölés vagy bemerítés után ismert módon lehet fémet galvanizálás útján lerakni. Másik lehetséges megoldás szerint a fényérzékeny réteget klímaszekrénybe helyezzük, amelyben 20—50 °C hőmérsékleten 80—90%-os relatív nedvességtartalmú levegő hatásának tesszük ki. Az ismertetett módon elkészített és előhívott fényérzékeny réteg az előhívás után nedvességet tartalmazó réteggel vonható be. Előnyösen zselatin alkalmazható, amiből 1 mm körüli vastagságú réteget alakítunk ki. Ezt 2—6 óra, általában 3 óra elteltével vízzel lemossuk. Zselatin helyett más nedvességet tartalmazó és azt leadni képes anyagok is felhasználhatók. Jó eredményeket értünk el glicerinekkel, polivinil-alkoholokkal és polivinil-acetáttal. A fényérzékeny réteghez nedvesség vagy hő hatásara működő más duzzasztószereket is lehet adagolnt. Az első csoportban például a polivinil-alkohol említhető, a másodikban a karbamiddal kombinált hidrogénperoxid, nátriumdikarbonát, vagy szublimáló festék. A duzzasztás elérhető dy módon is, hogy a fényérzékeny réteg előhívása után a megmaradó részeket utólag megvilágítjuk. A kb. 5 percig tartó, mintegy 400 W fényerősségű pótlólagos megvilágítás hatására a fényérzékeny réteg megfelelő helyein gázmdekulák, például N2 szabadulnak fel és ennek hatására bomlási vagy buborékszerkezet jön létre. A réteg esetleges további duzzasztása 100%-os nedvességtartalmú közegben végezhető. Az utólagos megvilágítást előnyösen az eredeti fényerősség felének megfelelő intenzitással végezzük. A duzzasztás végül elérhető úgy is, hogy megtisztított matricát, vagyis azt a testet, amelyre a fényérzékeny réteget felhelyezzük, először az alsó réteg létrehozására . . s errel kezeljük, például triklór-etánnal, amely! : tleg izet, duzzasztószert adunk. Ezután a fé;; érzékeny réteget felhelyezzük és előhívjuk. Előhívás után az előbb ismertetett lehetőségeknek megfelelően a fényérzékeny rétegbe nedvességet vagy duzzasztószert viszünk be és a duzzasztást elvégezzük. Ezt követően a fém galvanikus lerakódása történik, amelynek során az elektród a lerakódás felületétől 12—18 cm-es távközzel van elhelyezve. A lerakodott fémréteg vastagsága 0,06 ... 0,4 mm és a galvanizáláshoz alkalmazott áramsűrűség 5 A/dm2. Az elektrolit nátriumfoszfát vizes oldata, amely pl. 58 g/1 nikkelt, 10g/l ldóriont, 36 g/1 bórsavat tartalmaz, előnyösen 20 °Be viszkozitású és pH értéke 3,8 ... 4. A duzzasztás következtében a kapott sablon teljes keresztmetszetének 52%-a a nyílt, míg a duzzasztás nélkül előállított sablonnak csak 7...15%-a a nyílt keresztmetszetű. A találmány szerinti eljárás nemcsak szitanyomó sablonok, hanem száraz borotvakészülékek pengéinek, továbbá nyomtatott áramkörök előállítására is alkalmas. A fényérzékeny réteg duzzasztásának mértéke széles tartományban vezérelhető és a mindenkori felhasználásnak, valamint az alkalmazott fényérzékeny anyagnak megfelelően állítható be. A duzzasztással az eredeti rétegvastagságnak több mint tízszerese is elérhető. A találmány szerinti eljárás továbbá lakksablonok előállítására is alkalmas. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás perforált fémfólia, előnyösen rotációs sablonnyomáshoz használható sablon előállítására, amikor is fémfelületre, esetleg fémfelületre felvitt alsó rétegre fényérzékeny réteget hordunk fel, a fényérzékeny réteget raszteres mintával ellátott filmen át megvilágítjuk és a képet előhívjuk, majd a fémfóliát galvanikus úton felépítjük és a fémfelületről eltávolítjuk, azzal jellemezve, hogy az — esetleg duzzasztószert tartalmazó— fényérzékeny rétegben a réteg előhívása után visszamaradt vagy az alsó rétegben maradt részeket nedvességet leadó és előnyösen a részek porozitását növelő szert tartalmazó közeggel vagy oldószert leadó közeggel érintkezésbe hozzuk és/vagy felmelegítjük, 5 10 15 20 2« 30 35 40 45 50 55 60 65 3
