176022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hagymakultúrákban tenyésző gyomok szelektív irtására cián-amidot tartalmazó vizes oldatokkal

3 176022 4 ban, részben szántóföldön végezték. Kultúrnövény­ként őszibúzát és borsót, gyomnövényként Matrica­ria inodora-t és Spergula arvensis-t vizsgáltak. Azt találták, hogy ha a cián-amid tartalmú készítmé­nyeket permetezéssel vitték fel a növényekre, mind a kultúrnövények (búza), mind a gyomok károsod­tak. Azt a következtetést lehetett tehát levonni, hogy bár a cián-amid jó hatású gyomirtó szer, permetezéssel alkalmazva olyan mértékben károsítja a kultúrnövényeket is, hogy gátolja vagy teljesen megakadályozza a csírázást. Ugyancsak cián-amid tartalmú készítmények fel­­használásával foglalkoznak a C.A. 55, 9766 e., C.A. 57., 10273 f. és C.A. 59, 1033 számú referátumok, közelebbről a cián-amid tartalmú ké­szítmények levélhullást előidéző illetve deszikkáns hatását írják le. Szintén cián-amidot tartalmazó készítmények felhasználását ismerteti a 14 92 380 számú francia szabadalmi leírás. A bemutatott készítmények azonban s-triazin és dán-amid kombinációját tartal­mazzák, és a példák e kombináció hatását vizsgál­ják gpbonakultúrákban. A felsorolt és egyéb, a technika állása .zerint ismert közleményekből azt a következtetést lehe­tett levonni, hogy a cián-amid kontakt herbicid­­ként hat, és valamennyi a talaj feletti növényrészt károsítja kisebb-nagyobb mértékben. Ennek tükrében meglepő az a találmány alapját képező felismerés, hogy a cián-amid tartalmú ké­szítmények alkalmasak a hagymakultúrákban tenyé­sző gyem ok szelektív irtására. A dán-amid híg vizes oldata — a korábban említett ismert hatóanyagokat tartalmazó készít­ményekkel ellentétben — vetett vöröshagymánál, vetett metélőhagymánál és fokhagymánál, valamint vetett póréhagymánál kikelés után akkor használha­tó, amikor a növények elérték a legalább 2 cm-es magasságot. A cián-amid kontakt herbicidként fejti ki hatá­sát. Hatása ezért független marad a talajnedvesség­től. A dán-amid gyorsan és teljes mértékben lebom­­lik a talajban, így utóhatásával semmiféle problé­mát nem okoz. A cián-amid tartalmú készítmények így egy vegetációs periódus alatt minden gond nélkül többször is használhatók, ha az ismétlődő gyomosodás úgy kívánja. A cián-amid a kultúrnövényekben gyorsan és teljesen lebomlik. A lebomlási termékek a növényi anyagcserében teljesei) a növény saját anyagainak felépítésére használódnak fel. A cián-amid tartalmú készítmények felhasználásánál ezért nem kell tar­tani a maradék toxidtástól. Miután a cián-amid teljes mértékben a növények által értékesíthető nitrogénvegyületekké bomlik le, a vegyület lebom­lása a talajban egyidejűleg a kultúrnövények nitro­génellátását is javítja. A dán-amid tartalmú készítmények alkalmazásá­nak másik előnye, hogy a talajban található növé­nyi kórokozókat is elpusztítja. A találmány tárgya eljárás az Allium botanikai nemhez tartozó hagymakultúrákban tenyésző gyo­mok szelektív irtására oly módon, hogy a növénye­ket kikelés vagy palántázás után, hektáronként 10-30 kg cián-amid-nak megfelelő mennyiségben cián-amid vizes oldatával permetezzük be. A cián-amidból általában 50 súly%-os vizes olda­tot készítünk. Permetezés előtt ezt az oldatot körülbelül 10-szeresére hígítjuk. Hektáronként 400—600 liter oldatot használva a hektáronkénti hatóanyag-mennyiség 10—30 kg, előnyösen 15— -20 kg lesz. A következő 1—5. példák a cián-amid vizes oldatainak gyomirtó hatását szemléltetik. Az 1—4. példákban a cián-amid tartalmú készítményeket ki­kelés után használtuk, tehát olyan időpontban, amikor az eddig ismert készítmények felhasználása nem volt lehetséges. A 4. példában a gyomirtó hatás mellett azt is megvizsgáltuk, hogy mennyire volt elviselhető a készítmény a kultúrnövények számára. Azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti készítmények nemcsak hogy nem károsítják a kul­túrnövényeket, de az ismert készítményekkel össze­hasonlítva jelentős növekedést is mutat az a mennyiség, amit a kultúrnövények elviselnek. Az 5. példa a palántázás utáni használatot mutatja be, tehát egy olyan időpontban való felhasználást, ami­kor a technika állása szerint ismert készítmények is felhasználhatók. 1. példa Vetett vöröshagyma melletti gyomirtó hatás A szántóföldi kísérletet 10m2-es parcellákon végeztük, négyszer egymás után megismételve. A vetés ideje: április 9. A kikelés ideje: április 29. A találmány szerinti készítmény alkalmazásának ideje: május 7. Az alkalmazás időpontjában a vö­röshagymák 2—3 cm magasak voltak. Az összehasonlítóként használt készítményt ápri­lis 11-én használtuk (tehát a kikelés előtt). A cián-amid-tartalmú készítmények alkalmazása után nem voltak megfigyelhetők káros változások a vö­röshagyma növényeken. A gyomirtó hatást a követ­kező 1. táblázatban mutatjuk be. I. táblázat Kezelés Gyomirtó hatás 4 hét után, cián-amid­­értékelési skála: 1—9-tartalmú 1 = 100%-os gyomirtás készít- 9 = nincs gyomirtó hatás ménnyel Gyom megnevezése Cheno-Galin-Senedo más podium soga vul­gyo­album parvi­flora garis mok 15 kg/ha 5 2 4 2,5 20 kg/ha 3 2 3 2,8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom