176018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás síkszerű, kiszabott textiltermék sík mentén változó merevítésére
3 176018 4 vagy olyan komponensek alakjában felelnek meg, amelyek acidszerű kötéssel rendelkező nitrogénvegyületekből (—CO-NH) és mono- vagy polifunkciós karbonilvegyületekből, főként aldehidekből állíthatók elő, például formaldehid, dioxán, akrelein és karbamid illetve ennek homológjainak reakciótermékei, főként gyűrűs’alkilénkarbamidok, ureinek, úgynevezett triazonok vagy egyéb—NH-CO—NH■csoportot tartalmazó monomer vagy polimer térhálósítószerek, főként kis mdekulasúlyú aldehidek (formaldehid, glioxál, akrolein, acetaldehid illetve ezek származékai, így acetálok, enoléterek, polimerek vagy egyéb, az alkalmazott reakciókörülmények mellett a cellulóz térhálósítására alkalmas illetve a térhálósítószerként ható aldehid lehasítására alkalmas vegyületek), epoxi-, izocianát, vinil- szulfovagy más reakcióképes vinil- illetve akril-csoportot, virülszulfo-vegyületet (például divinilszulfont, divinilszulfoxidot) tartalmazó di- vagy polifunkciós térhálósítószerek, térhálósító-hatású szerves halogénvegyületek, halogénhidrinek, szabad dikarbonsavak vagy ezek származékai di- vagy polifunkciós óniuni-vegyületek (például szulfonium-, foszfonium-vegyületek), két karbonil-vegyület cellulóz térhálósítására alkalmas reakcióterméke, például alacsony molekulasúlyú aldehidek, főként formaldehid, akrolein, glioxán keton-származékai. Megegyezzük azt, hogy az előbb felsorolt vegyületeket ismert módon alkalmas katalizátorral (savas, bázisos, potenciálisan savas vagy bázisos anyagok, gyökök, vagy besugárzás) reakcióba visszük és adott esetben a szálas anyagra duzzasztóhatást kifejtő szerekkel és/vagy ezeket olyan ismert termékekkel együtt alkalmazzuk, amelyek a rost illetve cémakomponensek egymás közötti súrlódását befolyásolják. Alkalmazhatók olyan térhálósító-reakciók is, amelyek a cellulóz hidroxil-csoportjain ojtott polimerizádós reakciót váltanak ki és nagypolimerek beágyazódását vagy in situ előállítását a textilterméken elősegítik. Általában azok a szerek váltak be, amelyek a cellulóz intramolekuláris kötéseit növelik. Célszerűen a hídképződést elősegítő katalizátort alkalmazunk, ez lehet savas, lúgos vagy gyöldehasító reakció. Jó eredmények érhetők el savas katalízissel fémsókatalizátorok (cink- vagy magnéziumsók, így kloridok vagy nitrátok) alkalmazásával, elsősorban azokkal, amelyek vizes oldatban a cellulózt duzzasztják és amelyeknek 0,1 mólos oldata legalább 1 cérna feltekercselési indexnek felel meg (az index meghatározását a Textile Research Journal 32, /1962/ 1041. oldal szerint végezzük). A síkszerű textilanyagot ismert módon kezeljük a térhálósítószerrel. A kikészítő fürdőhöz lágyítószerek, fehér vagy színes, illetve színezékképző pigmentek, felületaktív anyagok, optikai fehérítők, hidrofobizálószerek és a textilanyag fogását javító adalékanyagok adhatók hozzá. Ezek a szerek oldat, emulzió- vagy diszperzió-alakban alkalmazhatók, azonban habszerű kikészítőfürdők és többfázisú rendszerek, amelyeknek oldószere különböző forrásponttal rendelkezik és/vagy különböző oldóhatást fejt ki a fürdőben jelenlevő egyes vagy több komponensre. A térhálósítószert és/vagy katalizátort adott esetben gáz alakban visszük fel a textiltermékre. A felhordást és térhálósítást adott esetben több lépésben végezzük, és kívánt esetben különböző térhálósítószereket és katalizátort, különböző térhálósítási körülményeket (főként a cellulóz különböző duzzadási fokát) használjuk ki a térhálósításnál vagy a térhálósítást a reakciókomponensek mólarányának változtatásával egy vagy több térhálósítási lépésben hajtjuk végre. A mérettartó tulajdonság kialakítását célzó kezelés során egyben a cellulózrostok duzzadását is csökkenthetjük. Erre a célra megfelel egy szerves szilíciumvegyülettel vagy viasszal történő hidrofobizálás. A duzzadás csökkentésével elérhető, hogy a merevítőhatású készítmény csupán a síkszerű termék felületén tapad fel és nem hatol be a termék belsejébe. A mérettartó síkszerű textilpályából a kiszabott termékek előállítása ismert módszerekkel történhet, például kivágással, a szokásos szerszámokkal való stancolással, lézersugárral vagy vízsugárral. A kivágandó textilterméket egy vagy több rétegben alkalmazzuk, vagyis egyszerre egy vagy több síkszerű termékréteget lehet kiszabni. A kiszabott termékre felhordandó találmány szerinti készítmény oldat vagy diszperzió alakjában lehet. Diszperziók esetében azonban olyan készítményeket alkalmazunk, amelyek koagulálás után ismét diszpergálhatók. Erre a célra különösen beváltak a vizet és/vagy oldószert tartalmazó paszták. A merevítő készítmények legalább a feldolgozási hőmérsékleten legalább egy filmképző anyagot tartalmaznak, amelynek filmje 20 °C-on legalább 50, előnyösen 80—100 Shore—A keménységi értékű és a keménységük 100 °C-on legfeljebb 80%, előnyösen legfeljebb 75%-a a 20 °C-on mért merevség! értéknek, továbbá a filmképző anyag 180 C, előnyösen 200 °C alatti hőmérsékleten nem olvad meg. Ez az utóbbi tulajdonság rendkívül lényeges és a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen készítményekkel kezelt kiszabott textiltermékek az alkalmazás során szobahőmérsékleten kívánt merevséggel rendelkeznek, de a textiltermékek szokásos kezelése során (tisztítás, mosás, stb.) reverzibilis módon meglágyulnak, ezáltal például mosásnál vagy tisztításnál vagy a szárítódobokban való szárítás során a mechanikus kopás jelentős mértékben csökken. Feldolgozáshőmérsékletnek azt a hőmérsékletet tekintjük, amelyen a találmány szerint előállított kiszabott textiltermékek további feldolgozása történik, ilyen például ruhadarabokba elhelyezett betétek esetében a konfekcióüzemben alkalmazott vasalási hőmérséklet. Ez a hőmérséklet mindig 100 °C feletti, rendszerint 120 és 200 °C közötti hőmérsékletnek felel meg. A filmképző anyagok jelen találmány szempontjából olyan anyagoknak tekinthetők, amelyek üveglapra folyékony fázisban felhordva elpárolgás után, adott esetben a feldolgozási hőmérsékletre való felhevítés után, összefüggő bevonatot képeznek. Filmképző anyagként elvben az összes olyan makromole kul áris anyag alkalmas, amely filmképző és amelynek a filmje a megadott keménységi értékkel rendelkezik. Előnyösek ilyen szempontból az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
