175997. lajstromszámú szabadalom • Vonatkozási elektród
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG i SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175997 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. VI. 05. (RA—681) G 01 N 27/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. IV. 28. Megjelent: 1981. IV. 30. ‘ U» ' ■ , . !» Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Havas Jenó' oki. vegyész 54%, Kecskés Lajos oki. vegyészmérnök 20%, RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Takács Ferenc oki. vegyésztechnikus 20%, Peredi Tamás elektrotechnikus 6%, Szövetkezet, Budapest Budapest Vonatkozási elektród 1 A találmány alkandiolokat és adalékanyagokat, valamint elektrolitokat tartalmazó vonatkozási elektród, amely alkalmas elektroanalitikai mérések megvalósítására előnyösen 0 °C-nál kisebb hőmérsékletű folyadékokban, biológiai mintákban. 5 Ismeretes (Pungor E., Tóth K., Fehér Zs.: Indikátorelektród mint a kémiai ipari automatizálás alapja. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973.), hogy a másod- és harmadfajú elektródokat mérőcellák pl. potenciometriás mérőcellák állandó potenciálú vo- 10 natkozási elektródjaként, vagy ionszelektív membrán elektródok belső vonatkozási elektródjaként használják az elektroanalitikában. Az ismert vonatkozási elektródok közös tulajdonsága, hogy elektrolit oldat számára átjárható 15 réteggel pl. kerámia réteggel, vagy ionszelektív érzékelőelemmel pl. lantán-fluorid kristály lappal, üveg membránnal lezárt végű elektródtestben elhelyezkedő fémmel pl. ezüsttel, higannyal és a fém nehezen oldódó sójával pl. ezüst-kloriddal, higany- 20 (I)kloriddal, elektrolitok pl. kálium-klorid, anorganikus foszfátok vizes oldata érintkezik. Az ismert állandó potenciálú vonatkozási elektródok fő fogyatékossága, hogy a -1 .. .-10 °C-nál kisebb hőmérséklet-értékek tartományában meg- 25 fagynak, és így mérőképtelenné válnak. Még rosszabb a helyzet a belső vonatkozási elektródok esetében, amelyeknél az elektrolit ddat koncentrációját az érzékelőelem károsodását pl. oldódását elkerülendő nem lehet növelni. Ezek a vonatkozási 30 2 elektródok már 0°C alatt néhány fokkal megfagynak és így az alkalmazásukkal kialakított mérőelektródok is használhatatlanná válnak. A vonatkozási elektródok megfagyása nem kizárólag funkcióképtelenséget okoz, hanem rendszerint irreverzibilis változásokat idéz elő. A fagyás következtében ugyanis az elektródtest elreped, eltörik vagy a tömítő, szigetelő szerkezetek meghibásodnak és az elektród véglegesen használhatatlanná válik, Az elektródok fagyásérzékenysége tehát nemcsak azt jelenti, hogy az alacsony hőmérsékletek tartományában alkalmatlanok a tervezett mérések kivitelezésére, hanem azt is, hogy pl. hideg éghajlati körülmények között történő szállításuk, tárolásuk során végérvényesen károsodnak. A használat során jelentkező további hátrány, hogy az elektrolit oldat mikroorganizmusokkal szennyeződik és ennek következtében gomba, baktérium tenyészetek alakulnak ki, amelyek egyrészt életfunkciójuk folytán megváltoztatják az oldat összetételét, másrészt kirakodnak az érzékelő elemre, az elektród falára, a szűrőre és megváltoztatják annak rendeltetésszerű működését. Az ismert elektródok további fogyatékossága, hogy adott esetben — például biológiai folyadékokban történő méréseknél — a mintákban levő fehérjék elzárják, vagy szemipermeábilissá teszik az állandó potenciálú vonatkozási elektródok szűrőjét, amely jelenség zavaró jelek pl. membránpotenciái létrejöttét eredményezi. 175997
