175994. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás finomszemcsés termékek hőkezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 175994 Bejelentés napja: 1977. II. 01. (PO—630) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1976. III. 17. (P 26 11 239.0) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. V. 28. Megjelent: 1981. IV. 30. Nemzetközi osztályozás: C 04 B 7/44,1/02, C 04 B 3/00, F 27 D 13/00 Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Ritzmann Horst oki. vegyész, Enniger, Schmits Heinz-Herbert mérnök, Polysius AG: Neubeckum, Rheda, Mollenkopf Hans oki. mérnök, Krützner Karl technikus, Neubeckum, Német Szövetségi Köztársaság Heinemann Otto mérnök, Ennigerloch, Schlössler Werner mérnök, Ahlen, Wurr Jürgen oki. mérnök, Ennigerloch, Német Szövetségi Köztársaság Berendezés és eljárás finomszemcsés termékek hőkezelésére 1 2 A találmány berendezésre vonatkozik finomszemcsés termékek, így pl. cementnyersliszt hőkezelésére. A berendezés forgókemencéből és egy, több ciklonlépcsőt tartalmazó előmelegítőből áll, amely utóbbin a forgókemence füstgázai áramlanak keresztül. A forgókemencéből a legalsó ciklonfokozatba vezető gázvezetékbe egy, a következő ciklonfokozatból vezetett termékvezeték torkollik be, az említett teimékvezeték torkolata alatt pedig egy az anyagáramot felbontó elosztószerv van elren- 10 dezve. Az elosztószerv alatt a tüzelőanyagodavezetés oly módon torkollik be a gázvezetékbe, hogy egy, lényegében az említett gázvezeték teljes keresztmetszetében elnyúló, égetőzóna jön létre, amelyen a termék nagy része többször áthalad. Dyen 15 megoldást ismertet pl. az NSZK 23 24 565.0—45 sz. szabadalmi leírás. Cement, timföld, mész, magnezit és dolomit, vagy hasonló termékek előállításánál a finomszemcsés tennék hőkezelése általában oly módon megy 20 végbe, hogy a terméket először is egy több ciklonból álló előmelegítőben előhevítjük a forgókemence füstgázainak felhasználásával, mielőtt a termék a forgókemencében készre lenne égetve, ill. zsugorítva. Ebben az esetben a hőmunka nagyobb részét a forgókemencében kell elvégezni, míg az előmelegítőben az össz hőenergiának csak egy kis része jut át a termékre. A hőmunkának a forgókemencére és az előmelegítőre való ilyen jellegű megoszlása a 30 forgókemence magas fajlagos beruházási költségei miatt nem tekinthető optimálisnak. Annak érdekében, hogy a forgókemencét keresztmetszetében illetve hosszanti méretében ki- 5 sebbre lehessen méretezni, az előmelegítő és a forgókemence közé egy előégető zónát iktatnak be, amelyben az előmelegített terméket meglehetősen magas hőfokra hevítik. Egy ilyen jellegű előégető zóna kialakításánál a speciális probléma abban rejlik, hogy biztosítani kell a tüzelőanyagnak a termékhez történő egyenletes odavezetését, az egyes termékrészecskék túlégetésének elkerülése érdekében. Ezzel olyan hátrányok kerülhetők el, mint az agglomerátumképződés és a felsülés stb. Az egyik ismert berendezésnél az előégető zónát egy az égők által közvetlenül hevített örvényréteg képezi. Más berendezésnél olyan égetőkamrát alkalmaznak, ahol a termék és a tüzelőanyag tangenriálisan lépnek ki és be. Mindkét esetben az előmelegítőzóna és a forgókemence füstgázai egyesülnek. Az említett megoldások hátránya abban mutatkozik meg, hogy az előmelegítő zóna kialakításával kapcsolatos műszaki ráfordítások igen magasak és így a forgókemencénél elért megtakarítás nagy része kárbavész. Egy másik ismert berendezésnél a forgókemencétől a ciklonelőmelegítőig vezető gázvezetékbe az utolsó előtti dldonlépcsőjének termékkihordóvezetékén kívül egy tüzelőanyagvezeték és egy, a hűtő levegőjét szállító vezeték is betorkollik. 175994
