175980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktahidro-pirrolo(1, 2-a)-pirazin előállítására

3 175980 4 majd a végterméket tartalmazó jeakcióelegyből a végterméket izoláljuk. A 3,4-dihidro-pirrolofl ,2-a]pirazin oktahidro-pir­­rolo[l,2-a]pirazinná történő redukálását (hidrá­­lását) az 1. reakcióábra szemlélteti. A 3,4-dihidro­­-pirrolo[l,2-a]pirazin szerkezeti képletéből látható, hogy az három kettős kötést tartalmaz, amelyek közül a 6,7- és a 8,9-helyzetű kettős kötések a heterociklusos gyűrűrendszer pirrol-gyűrűjéhez tar­toznak, az 1,2-helyzetű kettős kötés a pirrol-gyűrű­­beliekkel konjugálva van és ez utóbbi úgy is te­kinthető, mint a Schiff-bázisok kettős kötése. Ismeretes, hogy a Schiff-bázisok kettős kötése a pirrol-származékok kettős kötéseinél jelentősen eny­hébb körülmények között redukálható. Ennek kö­vetkeztében a 3,4-dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazin 1,2-helyzetében levő kettős kötésnek enyhébb kö­rülmények között kell redukálódnia, mint a hetero­ciklusos gyűrűrendszer többi kettős kötésének. A kapott eredményekből látható, hogy a 3,4-di­­hidro-pirrolo[ 1,2.-a]pirazin katalitikus hidrogénezé­­sekor gyakran egy 1,2,3,4-tetrahidro-pirrolofl ,2-a]­­pirazinból és oktahidro-pirrdo[l,2-a]pirazinból álló keverék képződik, de soha sem keletkezik 3,4,6,7,8,9-hexahidro-pirrolo[l,2-a]pirazin. Ebből egyrészt az következik, hogy az oktahidro-pirrolo­fl,2-a]pirazin képződése minden esetben a feltünte­tett reakcióábrával összhangban az 1,2,3,4-tetrahid­­ro-pirrolo[l,2-a]pirazin redukciós lépcsőn át törté­nik, másrészt az, hogy dyan reakciókörülmények között, amelyeknél az 1,2,3,4-tetrahi dro-pirrolo­­[l,2-a]pirazin kettős kötéseinek redukciója bekövet­kezik, a 3,4-dihidro-pirrolof l,2-a]pirazin három ket­tős kötésének redukciója is feltétlenül bekövetke­zik. Az 1,2,3,4-tetrahidro-pirrolofl ,2-a]pirazin, az oktahidro-pirrolofl ,2-a]pirazin és a 3,4-dihidro-pir­­rolo[l,2-a]pirazin aránya a redukciókor keletkező gyantás termékben az alkalmazott katalizátortól és a redukció végrehajtásának körülményeitől függ. A találmány szerint választott hőmérséklet- és nyo­más-intervallum az optimális. A redukciós folyama­tok lefolyását, valamint a reakció során képződő 1.2.3.4- tetrahidro-pirrolofl,2-a]pirazin és oktahidro­­-pirrolo[l,2-a]pirazin arányát gáz-folyadék-kroma­­tográfiás módszerrel ellenőrizzük. Abban az eset­ben, ha a reakcióelegyben jelentősebb mennyiségű 1.2.3.4- tetrahidro-pirrolo[l,2-a]pirazin jelenik meg, a reakciód egyhez további mennyiségű fent nevezett katalizátort kell adni, és a kapott keveréket to­vábbi katalitikus hidrogénezésnek kell alávetni 100 °C és 180 °C közötti hőmérsékleten és 100-180 atm nyomáson. A végterméket csak ez­után kell izolálni a reakcióelegyből. Ez a járulékos intézkedés a végtermék kitermelését növeli. A találmány szerinti eljáráshoz szokásos módon készített nikkel-, platina- és palládiumkatalizá­torokat használunk. Előnyösen nikkelkatalizátort használunk, mert az könnyebben hozzáférhető és olcsóbb. Nikkelkatalizátor alkalmazásánál a 3,4-dihidro­­-pinolo[l,2-a]pirazin . redukcióját 150 °C és 180 °C közötti hőmérsékleten és 150—180 atm nyomáson végezzük. A hőmérséklet és nyomás fenti alsó határ alá való csökkenése az 1,2,3,4-tetrahidro-pir­­rolofl,2-a]pirazin kitermelésének megnövekedéséhez és a végtermék kitermelésének lecsökkenéséhez ve­zet. Ha az eljárást energjkusabb körülmények kö­zött végezzük, akkor a reakciókeverék jelentős el­­gyantásodását és a végtermék kitermelésének csök­kenését figyelhetjük meg. Hatina- és palládiumkatalizátor alkalmazásakor a a 3,4-dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazin redukcióját plati­nakatalizátor esetében előnyösen 140 C és 180 °C közötti hőmérsékleten és 120—160 atm nyomáson, míg palládiumkatalizátor esetében 100 C és 130 °C közötti hőmérsékleten és 100—150 atm nyomáson végezzük ugyanazon okok alapján, mint amelyeket a nikkel-katalizátor esetére megadtunk. A reakcióelegy gyantásodásának megakadá­lyozására és a végtermék kitermelésének növelésére a 3,4-dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazin redukciójával cél­szerűen szerves oldószert is alkalmazunk. Oldószer­ként alifás szénhidrogének vagy tercier alifás ami­­nok jönnek számításba. Előnyös oldószerek az n-heptán és a trietilamin, ezek könnyen hozzáfér­hetők. A kapott oktahidro-pirrolo[l,2-a]pirazint a ko­rábban megnevezett fiziológiás aktivitású hatóanya­gok szintézésére használjuk. Az oktahidro-pirrolo­­[l,2-a]pirazin találmányunk szerinti előállítási eljá­rásának' előnye az, hogy kiindulási anyagként 3,4-dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazint használunk, és az, hogy lehetőség van az eljárás nagyipari méretekben történő megvalósítására. A 3,4-dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazin előállítási el­járása egyszerűen végrehajtható, mivel előállítására kiindulási anyagul a dialkoxi-tetrahidro-furfurol di­­alkil-acetáljait vagy dioxolánjait alkalmazzuk. Eze­ket az anyagokat a könnyen hozzáférhető furfurol­­ból nyerjük. A találmány szerinti eljárásban végtermékként kapott oktahidro-pirrolofl ,2-a]pirazin 63—65 °C/7 torr forráspontú, és n^ = 1,4980 törés­­mutatójú. Ezen fizikai állandók teljesen megegyez­nek az ismert eljárásokkal nyert oktahidro-pirrolo­­[l,2-a]pirazin fizikai állandóival. A végtermékre a kitermelés mintegy 82%. Az oktahidro-pirrolofl,2-a]pirazin előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás technológiailag egyszerűen végrehajtható. A következőkben leírt módon végezzük. A kiindulási anyagként használt 3,4-dihidro-pir­­rolof l,2-a]pirazint az I általános képletű 2,5-dialk­­oxi-tetrahidro-furfurol-származékok — ahol R1; R2 és R3 jelentése vagy megegyező, és ekkor metil­­vagy etilcsoportot jelentenek, vagy R[ jelentése metilcsoport és akkor R2 és R3 egy 1,2-etiléncso­­portot képez — és etiléndiamin rövidszénláncú ali­fás karbonsavas közegben 100-150 °C hőmérsék­leten végzett kondenzáltatása és a végtermék szoká­sos módon történő izolálása útján állítjuk elő. A reakciót a 2. reakcióábra szemlélteti. A 3,4-dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazint oldószer nél­kül, vagy egy szerves oldószerben katalitikus hidro­génezésnek vetjük alá. Az eljárást keverés közben acél autoklávban 100 °C és 180°C közötti hőmér­sékleten 100 atm és 180 atm közötti nyomáson hajtjuk végre. Az eljárás paramétereit a választott katalizátor sajátságai szabják meg. A hidrogénezési folyamatot gáz-folyadék-kromatográfiás módszerrel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom